Közzétették a Voyager–2 első részletes csillagközi adatait

Az űreszköz 1977-ben indult útjára, a Neptunusz mellett 1989-ben haladt el, és hivatalosan tavaly hagyta el a Naprendszert.

Közzétették a Voyager–2 első részletes csillagközi adatait

A Naprendszer határának a heliopauza nevű réteget tartják a szakértők. Ez egy folyamatosan mozgó falú buborékként képzelhető el, amelynek határa mindig ott van, ahol a Napból kiinduló részecskék áramlása, a napszél és a csillagközi sugárzás kiegyenlíti egymást. A Voyager–2 az emberiség második űreszköze, amely 2018-ban véglegesen átlépte ezt a határt, ikerszondája, a Voyager–1 ugyanis már 2012-ben kilépett a csillagközi térbe.

A szonda adatait elemző kutatók a határrétegen való áthaladás közben gyűjtött információk alapján több olyan érdekességet is megállapítottak a heliopauzáról és a csillagközi űrről, ami a Voyager–1 adataiból nem derült ki. Az egyik ilyen, hogy a kettes számú szonda a jelek szerint simábban suhant ki rendszerünkből, ugyanis azon a helyen, ahol áthaladt, meglepően vékony volt a heliopauza.

A csillagközi űrrel kapcsolatban a kutatók azt is érdemes tartják kiemelni, hogy Naprendszer a jelek szerint erősen szivárog: a napszél részecskéit még 170 millió kilométerre is észlelni lehet, ami a Voyager–1 esetében nem volt így. Utóbbi szonda mérései szerint a heliopauzán túl alig lehet érzékelni a napszél összetevőit, Stamatios Krimigis, a Johns Hopkins Egyetem kutatója.

 

Galéria megnyitása

Az adatok különbözőségének egyik oka az lehet, hogy a Voyager–1 egyik plazmamérő műszere a heliopauza elérésekor már nem működött, így a rendszer nem tudott mindent mérni, amit a társa viszont igen. Így azt is csak a Voyager–2 méréseiből tudjuk, hogy a plazma a heliopauza belső határán megsűrűsödik, a heliopauza rétegén belül pedig keveredik a Naprendszerből és a csillagközi térből származó plazma.

A Naprendszer határvidéke még az új információk fényében is számos titkot rejt. Továbbra sem tudjuk, hogy a heliopauza milyen alakú és szerkezetű, hiszen a gigantikus buborék falán egyelőre mindössze két helyen hatolt át ember alkotta eszköz. Ahogy egyelőre az is bizonytalan, hogy a két Voyager szonda által gyűjtött adatok különbözősége a lokális eltérésekből adódik vagy más magyarázat van rá.

A Voyager-szondák egyébként továbbra is működnek, és bár már nem összes műszerükkel, de folyamatosan vizsgálják a csillagközi űrt, adataikat pedig rendszeresen hazaküldik. A következő öt évben azonban várhatóan mindkét eszköz kifogy az üzemanyagból, és jelenleg nincs is tervben hasonló csillagközi küldetés.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap