Bár a Nap viszonylag magányosan kering a galaxisban, legközelebbi szomszédja 40 billió kilométerre van, a Tejútrendszer csillagainak többsége sokkal aktívabb társas életet él. Gyakran halmazokat alkotnak, amelyek a csillagok sokkal sűrűbben találhatók, és a hol a csillagok közti közeli találkozások sem ritkák. Mivel a halmazok csillagai egyszerre keletkeztek, ezekre a találkozásokra a formálódás során is sor kerülhet. Ilyenkor a csillagokat még körülvevő gáz- és porkorong eltorzulhat a másik égitest gravitációjának hatására.

Legalábbis elméletben, észlelni ugyanis mostanáig nem sikerült ilyen rendszert. Nemrégiben azonban egy csillagászcsoport azonosított egy nem túl távoli objektumot, amellyel nagyon úgy tűnik, hogy pontosan ez történhetett. A helyszín a 3700 fényévnyire található Canis Major R1 asszociáció, egy gigantikus gáz- és porfelhő, amelyben aktív csillagkeletkezés zajlik. A szakértők két formálódó halmazt is számontartanak a régióban, amelyek nagyon fiatal csillagokkal vannak tele.

Ezek egyike a Z Canis Majoris, egy mindössze pár százezer éves kettőscsillag. A páros egyik tagja nagyjából akkora, mint a Nap, a másik pedig ötször annyit nyom, mint saját csillagunk. Egymáshoz képesti távolságuk valamivel több mint 10 milliárd kilométer, tehát meghaladja a Neptunusz Naptól való távolságának dupláját. A csillagok egy gigantikus, több mint 200 milliárd kilométer átmérőjű porkorongba vannak ágyazva, de mindegyiket egy kisebb, saját porkorong is körülveszi. Ezekből a kisebb korongokból táplálkoznak a csillagok, ahogy formálódnak, és maradék anyagból akár bolygók is kialakulhatnak.

A rendszerben azonban van valami furcsa. Pár évvel ezelőtt az infravörösben végzett megfigyelések során felfigyeltek egy keskeny, a csillagok irányából kiinduló porsávra, amely több száz milliárd kilométer hosszú. A nyúlvány eredet kapcsán több teória is felmerült, de egyik sem nyújtott kielégítő magyarázatot a jelenségre. A csillagászok azonban nemrégiben újra megvizsgálták a rendszert az ALMA és a VLT távcsövek révén, és két új objektumot is találtak a kettőscsillag közelében.

A C jelű objektum a jelek szerint egy másik fiatal csillag, amely 700 milliárd kilométerre van a kettőstől. A D jelű, jóval közelebbi pedig valószínűleg egy anyagcsomó, amely kiszakadhatott a korongok anyagából. A korábban megfigyelt pornyúlvány pedig érdekes módon egyenesen a C jelű csillag felé mutat. Ha a C objektum valóban egy csillag, vélhetően ennek gravitációja bolygatta meg a kettős rendszert, amikor elhaladt annak közelében. Valószínűleg így szakadt ki a D jelű csomó is a korongokból, valamint az ezen keresztülhaladó, most felfedezett másik nyúlvány is így jöhetett létre.

A történtekről készített szimulációk elég meggyőzően erősítik meg az észlelési adatokat. Így bár még mindig nem teljesen biztos, hogy mi történt, a szakértők szerint a jelenlegi információk alapján az tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak a rendszer jelenlegi állapotára, hogy annak közvetlen közelében egy másik csillag haladt el. A kutatók a következő időszakban tovább vizsgálják az égitesteket és objektumokat, hátha új részleteket sikerül feltárniuk, amelyek segítenek tisztábban látni.