A James Webb űrteleszkóp felvételein feltűnő forma valószínűleg egy (vagy több) távoli galaxis lehet, amelyre úgy látunk rá, hogy egy gigantikus kérdőjelnek tűnik az égbolton. A felvétel közepén a Herbig-Haro 46/47 nevű fiatal csillagpár látható, amelyet már évtizedek óta tanulmányoznak a szakértők. Ezek sötét csillagköd szélén helyezkednek el, így látható fényben megfigyelve nem tűnnek annyira grandiózusnak, a JWST infravörös műszereivel azonban képes átlátni a porrétegeken, és így számos újdonságot tudott feltárni a két ifjú csillag környezetéről.
A csillagok maguk mélyen eltemetve, egy narancsfehér foltként jelennek meg a lenti képen, és gáz- és porkorong veszi őket körül, amelyből folyamatosan növelik a tömegüket. A Herbig-Haro 46/47 rendszere mindössze néhány ezer éves, vagyis a több millió éves csillagformálódási folyamat elején tartanak az égitestek. Ezért is érdekli annyira a kutatókat a rendszer, amely kiváló betekintést kínál a csillagkeletkezés titkaiba.
Az aktívan formálódó csillagok magukba gyűjtik az őket közvetlenül körülvevő gázt és port. Amikor túl sok anyagot kebeleznek be túl rövid idő alatt, úgy reagálnak, hogy kétoldali anyagnyalábokat bocsátanak ki forgástengelyük mentén. Ezzel lassul a forgás, és csökken a környező anyagtömeg. A formálódás során ilyen a kitörések révén szabályozódik, hogy mennyi tömeget tartanak meg magukban a csillagok. A lenti képen a két oldalt feltűnő narancssárga felhők korábbi kitörések nyomai, míg a legfrissebb nyalábok halvány kékes színben tűnnek fel ezeken belül.
A csillagok és a narancssárga részek körül látható, félig áttetsző kék felhő maga a csillagköd, amelynek határán a kettőscsillag formálódik. A Webb közeli infravörös képén átlátunk ezen a ködön is, így nem csak a Herbig-Haro 46/47-ből láthatunk többet, de mögötte lévő csillagokból és galaxisokból is. Ennek a ködnek a határán azonosították a kérdőjelet formáló objektumot, amely vagy egyetlen galaxis vagy két ütköző galaxis lehet.
A kérdőjelet formáló rendszer (vagy rendszerek) valószínűleg nagyon messze van. A galaxisok összeolvadásai során sok új csillag keletkezik és a fiatalabb csillagok által kibocsátott nagy energiájú fény miatt az ilyen rendszerek kékesek. Ez azonban jelen esetben a nagy távolság és talán a közbeeső por miatt nem látszik.
