Bevezető - DX10 a középkategóriában

Az NVIDIA 8500/8600-as sorozata került a tesztlaborunkba, ezek a kártyák a gyártó GeForce 8-as családjának középkategóriáját képviselik. Az NVIDIA már egy jóideje tartja vezető szerepét a videokártya piacon, ugyanis mióta a nagyvállalat kiadta felső kategóriás GeForce 8-as kártyáit, azóta a rivális fél részéről még nem érkezett hatásos válasz. Jelenleg úgy tűnik, hogy az ATI/AMD DirectX 10-es kártyáira sem kell már sokáig várni, ám most inkább nem bocsátkoznánk jóslatokba, az R600-as család körül ugyanis hatalmas köd van már hónapok óta. Az NVIDIA is készül egy új termékkel, amely a 8800 Ultra elnevezést kapja. A kártya tulajdonképpen nem más, mint egy tuningolt 8800 GTX, amelyre a gyártó rendkívül borsos árat tartalmazó cédulát akaszt. Ez utóbbi megjelenésére május 2-án lehet számítani, a kártyáról innentől kezdve szépen lassan meg fognak jelenni a hivatalos tesztek is.

Az Nvidia a középkategóriában is megelőzte a vetélytársát, ugyanis hamarabb dobta piacra GeForce 8-as sorozatának középkategóriás példányait, mint az ATI/AMD páros, akik még hónapokkal az NVIDIA DirectX 10-es termékeinek megjelenése után sem tudtak nem hogy felső kategóriás, de semilyen DirectX 10-es kártyát sem felmutatni. Az NVIDIA középkategóriás újdonságai piacvezető szerepet töltenek be, ha csak a megjelenésüket nézzük, a teljesítményük az már egy egészen más történet.

Az új kártyák tartalmaznak némi újítást, ezek közé sorolható a  videó processzor rendszer továbbfejlesztett változata, amely majdnem hogy teljesen leveszi a terhelést a processzor válláról, a videó feldolgozását hardveresen oldják meg a VP2 rendszer segítségével. A GeForce 7-es sorozatban is jelen van a Pure Video támogatás, ám az a megoldás még, ha nem is teljes mértékben, de terhelte a processzort videólejátszás közben, mivel a VP1-es eljárást alkalmazta. Gyakorlatilag ezt a terhelést csökkentették, méghozzá jelentős mértékben. Hogy könnyebb legyen megérteni a folyamatot, az alábbi blokkdiagrammot hívtuk segítségül:

Az új, középkategóriás kártyák a már jól ismert G80-as GPU-ra épülnek a működési elvet tekintve, ám ezeket a grafikus processzorokat a G80-hoz képest jelentősebb mértékben karcsúsították. A 8500-as sorozat esetén (G86) a Stream processzorok számát 16 darabra csökkentették, míg a 8600-as család tagjainál (G84) ezen egységek száma pontosan 32 darab. Összehasonlításul, a GeForce 8800 GTS 96 darab Stream egységgel, míg a GeForce 8800 GTX 128 darab Stream egységgel gazdálkodik. A Stream processzorok órajele is változáson esett át, ez az érték verziónként változó. A memória interfész méretét is csökkentették: minden esetben 128 bites adatsín köti össze a GPU-t a memóriával. Sokan várták korábban, hogy az NVIDIA középkategóriásai már 256 bites memóriavezérlőt kapnak majd, hát sajnos nem így történt.

Az alábbi kis táblázatban összesítettük a középkategóriás DirectX 10-es újdonságok, valamint a teszt összes többi versenyzőjének technikai paramétereit:

A rövid bevezetés, és a technikai paraméterek ismertetése után, következzen az Nvidia újdonságainak bemutatása.

8500GT

A tesztünkben szereplő három középkategóriás DirectX 10-es kártya mind az MSI által készült. A versenyzők közül elsőként a legkisebbel, a 8500 GT-vel kezdjük.

A kártya csomagja nem tartalmaz semmi különösebb kiegészítőt, a szokásos DVI adapteren, S-video és kompozit kábeleken kívül. A kártya 460 MHz-es mag órajellel rendelkezik, ez az érték éppen 10 MHz-cel magasabb a referencia órajelnél. A kártya 256 MB-nyi DDR2-es ramjai 800 MHz-en járnak, a GPU és a memóriák közötti kapcsolatért a 128 bites adatsín felel. A kártya egy DVI, egy VGA és egy S-Video kimenettel rendelkezik. Maga a csomagolás egyszerű, különösebb dizájnelemektől és extráktól mentes.

Az MSI termékén aktív hűtés van jelen, amely működés közben egyáltalán nem hangos. A teszt alatt a 8500 GT hűtője nem volt szokatlanul meleg, ez a borda tökéletesen elegendőnek bizonyult a kártyához. Az újdonság 16 darab Stream processzort tartalmaz, a technikai paraméterei alapján az alsó-középkategóriában sorolhatjuk. A termék támogatja a HDTV felbontást, de HDCP lehetőséggel már nem látták el, mint ahogy HDMI csatlakozó sem kapott helyet rajta.

A kártyán található memóriák sem kaptak külön hűtést, erre ugyanis nincs szükség. A ramok még a hosszas tesztelés alatt sem voltak forróak, a kártya stabilan és megbízhatóan tette a dolgát. Ezzel a 8500 GT-vel való ismerkedés végére is értünk, következzen a nagyobb testvér, a 8600 GT.

8600GT

A második versenyző a 8600 GT. Ez a kártya már egy valódi középkategóriás megoldás. A termék csomagolása tetszetős, a dobozon belül egy fekete dobozt találunk, amelyben a kártya és a tartozékok lapulnak. A gyártó a felhasználói kézikönyvön kívül egy multimédiás cd-t, két darab DVI->VGA adaptert, egy S-Video kábelt és egy kompozit kábelt is biztosít.

Az újdonság nem rendelkezik HDCP támogatással, de a HDTV megjelenítést már támogatja. A kártyán két darab DVI és egy S-video csatlakozó található.

Az MSI terméke OC verzió, ami annyit tesz, hogy tuningolt kártyával van dolgunk. A G84-es GPU 580 MHz-en ketyeg a referencia 540 MHz helyett, a 256 MB-nyi GDDR3-as ramok 1600 MHz-es órajelen működnek, a memória interfész ennél a kártyánál is 128 bites.

A tesztelés során a kártya nem melegedett túlságosan, a ventilátor zaja ennél a példánynál már magasabb, de még mindig az "elviselhető" kategóriába esik. A hűtés a GPU-n és a memóriákon egyaránt helyet foglal, ugyanis itt már picivel nagyobb a hőtermelés, mint a 8500GT-nél. A hűtő kialakítása dizájnos, a stabil rögzítés érdekében a kártya hátulján egy "X" alakú rögzítőlapot alkalmaztak.

8600GTS

Az utolsó, és egyben tesztünk legerősebb DirectX10-es versenyzője a 8600GTS. A termék csomagolása hasonló a 8600 GT-éhez, ám a doboz ennél a modellnél már több kiegészítőt rejt. Pluszban kapunk egy PCIE tápcsatlakozó átalakító kábelt, valamint egy Company of Heroes játékot is. A többi kiegészítő megegyezik a 8600 GT-jével.

A terméken szintén két darab DVI kimenet, valamint egy S-Video kimenet foglal helyet. A 8600GTS már nem csak HDTV, de HDCP támogatással is rendelkezik, így élvezhetjük a HD-DVD-n és Blu-ray lemezen található filmeket is.

A kártya GPU-ja 675 MHz helyett 700 MHz-en üzemel, a memóriák a referencia 2000 MHz helyett 2100 MHz-es órajelen működnek. A memória interfész szintén 128 bites, a memória mérete 256 MB. A kártya stabil működéséhez itt már szükség van egy plusz, ún. PCIE-es tápcsatlakozóra. Ha esetleg a tápegységünkön nem találnánk ilyet, akkor sincs gond, ugyanis a gyártó mellékelt egy átalakító kábelt erre az esetre.

A teszt folyamán a kártya már rövid ideig történő használat után is érezhetően melegedett, de nem veszélyes mértékben, pusztán éreztette, hogy túlhajtott modellről van szó. A gyári hűtő hangos, de ahogy a Windows bebootol, egyből alacsonyabb lesz a zaja, ugyanis a vezérlés visszaveszi a ventillátor fordulatszámát.

A versenyzők bemutatása után következzenek a tesztek, elsőként a szintetikus alkalmazásokkal mérjük le az újdonságok teljesítményét.

A tesztgép

A teszthez használt konfiguráció elemei nem változtak, az előző cikkeinkben már megismert hardverelemeket hívtuk segítségül ezúttal is, egyedül a videokártyákat cserélgettük.

[bold]A tesztgép pontos paraméterei:

[/bold][bold]

Hardver

[/bold]Processzor:  Intel Core 2 Duo 6300 (1,87 GHz)

Alaplap: ASUS P5N32 

Memória: 1 GB Kingmax Mars DDR2-800 MHz-en (5-5-5-18)

Winchester: Maxtor 80 GB (SATA II)

Videokártyák:

[list type="unordered"]

[*]8500GT

[*]8600GT

[*]8600GTS

[*]X1950GT

[*]X1950PRO

[*]7900GS

[*]7600GT

[/list]

Monitor:  Acer 2032W

Tápegység: Chieftec 420W

Szoftver:

Operációs rendszer: Microsoft Windows XP SP2 [italic]

[/italic][italic]Meghajtók:

[/italic][italic]-ForceWare 158.19

[/italic]- ForceWare 93.71

- Ati Catalyst 7.2

[bold]Tesztprogramok:

[/bold]-3Dmark 2005

-3Dmark 2006

[bold]Játékok:

[/bold]-F.e.a.r.

-Need for Speed: Carbon

-Prey

-Company of Heroes

-Tomb Raider: Legend

3DMark tesztek

A tesztek sorát ismét a szintetikus tesztprogramokkal kezdjük, azok közül is a sokak számára ismert 3DMark széria utolsó két tagját használtuk. A tesztben résztvevő kártyák közötti erőviszonyokat többé-kevésbé demonstrálják a 3DMark pontszámok is, ám az egyes játékokban elért eredmények fontosabbnak mondhatóak. Nem érdemes pusztán a 3DMark alapján megítélni egy-egy versenyzőt.

A 3Dmark sorozat 2005-ös verziójával nyitjuk a sort.

A 8600 GT és 8600 GTS, mint ahogy az várható volt, rögtön az élre ugrottak, a dobogó harmadik helyén azonban már egy ATI termék tanyázik, nevezetesen az X1950PRO. A 8500GT-t, még az újnak egyáltalán nem mondható 7600 GT is maga mögé utasítja, így a legkisebbik DX10-es jövevény csak az utolsó helyet szerzi meg.

A 3Dmark jelenlegi legfrissebb, azaz 2006-os változatában már fordul a kocka. A 8600GTS még mindig magabiztosan őrzi vezető pozícióját, azonban a 8600GT már lemaradt a második helyről, oda ugyanis az X1950PRO ugrott fel. A 8500 GT ismételten a mezőny után kullog, a 7600 GT majdnem 1000 pontot vert rá, ez a különbség rendkívül jelentős.

A két szintetikus tesztprogram eredményeinek ismeretében most már komolyabb kihívások elé állítjuk a mezőnyt: következnek a játéktesztek, amelyekben igencsak izzadni fognak a résztvevők.

Játékok - 1. rész

A játéktesztek első felvonását a F.E.A.R indítja. A játékban a beállításokat a rendszer tekintetében maximálisra helyeztük, míg a videokártya beállításokat magasra állítottuk, 4x-es élsimítást és 16x-os anizotróp szűrést hívtunk segítségül.

Az X1950PRO-t a 8600 GTS és a 8600GT egyaránt elverte, előbbi az első helyet, míg utóbbi a második helyezést érte el. Az X1950PRO-nak ez esetben meg kellett elégednie a harmadik pozícióval.

A következő játéka  Prey, ennél az alkalmazásnál 4 féle beállítással teszteltük a mezőnyt. Az első képen az 1280x1024-es felbontást állítottuk be, ehhez első körben sem élsimítást, sem anizotróp szűrést nem használtunk.

1280x1024-ben szűrők nélkül a 8600GTS a negyedik, a 8600GT rögtön mögötte az ötödik, míg a 8500GT csak kergeti a mezőnyt.

A dobogó első helyét Az X1950PRO foglalta el, a 8600GTS csak a negyedik helyet tudta elkapni, a 8600 GT a hatodik, míg szokásához híven a 8500 GT csak próbálja utólérni a mezőnyt.

1600x1200-as felbontásban ismét  szűrők nélkül teszteltünk, ekkor a 7900GS első lett, viszont a 8600GTS-nek is sikerült dobogoró lépnie, igaz erejéből csak a harmadik helyre futotta. A 8600 GT a negyedik, míg a 8500GT az utolsó.

A szűrők bekapcsolásával a 8600 GTS kiszorult a dobogóról, ismét csak a negyedik helyet érte el, de mögötte 2 FPS lemaradásban a 8600 GT is befutott az ötödik helyre, igen, a 8500GT továbbra is utolsó.

A következő oldalon folytatjuk a játékok sorozatát.

Játékok - 2. rész

A következő játék a Company of Heroes. Első körben 1280x1024-es felbontásban teszteljük a mezőnyt, szűrőket egyelőre nem kapcsolunk be.

Az előző oldalon már megismert módon, a 8600GTS-nek ismét csak a negyedik hellyel kell megelégednie, a mezőny hátrébb lévő részében a helyzet változatlan.

Egyel nagyobb felbontásra kapcsolatunk, de az összkép ekkor sem változott. A 8500GT továbbra is utolsó, az ötdik a 8600GT a negyedik a 8600GTS. Az élen ismét az X1950PRO foglal helyet, második a 7900GS, harmadik az X1950GT.

A következő játék a Tomb Raider: Legend. Ez már egy Nextgen játék, a Nextgen effekteket éppen ezért engedélyeztük is. A felbontás 1280x1024, a szokásos szűrőket használtuk, azaz 4x-es élsimítást és 16x-os anizotróp szűrést.

A 8600GT a mezőny legjobbja lett, a negyedik a 8600GT, míg az utolsó - már nem okoz meglepetést - a 8500GT.

Egy teszt erejéig elővettük a Need for Speed Carbon-t is, a részletességet magasra állítottuk,a  felbontás 1280x1024, a szűrők beállíása a megszokott módon történt.

Az eredmények nem okoznak meglepetést, az ATI két kártyája a dobogó első és második fokára ugrott, a 8600GTS a harmadik, míg a 8600GT a negyedik helyen található. Ki az utolsó? Igen, a 8500GT.

A tesztek ezennel véget értek, következik a végszó.

Konklúzió

Az NVIDIA DirectX 10-es kártyái a korábbi várakozások alatt teljesítettek, a három kártya közül talán a 8600GTS-t tudnánk kiemelni amennyiben csak a teljesítményt tartjuk szem előtt, ha az ár is fontos, akkor azonban már ez a kártya sem túl tökéletes alternatíva, a mai piac kínálatát tekintve.

[bold]MSI 8500GT - DirectX 9-10 Light.

[/bold]

Kezdjük először is a 8500GT-vel. A kártya abszolút alsó-középkategóriás megoldás, teljesítményben elég gyenge, a 7600 GT rendszeresen maga mögé tudta utasítani, pedig nem egy mai termékről beszélünk. Ha a 8500GT 24.000 Forint körüli bruttó árát tekintjük, akkor már valamivel jobb a helyzet. Ezért az árért kapunk egy HDTV felbontást támogató kártyát, amellyel 1024x768-as felbontásban szűrők minimális alkalmazásával, de inkább nélkülük játszhatunk kedvenc játékainkkal, persze ehhez a minőségbeállítások tekintetében erősen kompromisszumokra kényszerülünk.

Valószínűleg sokan választják majd ezt a terméket is, mivel költséghatékony megoldásként megfelelő lehet, egy olyan konfigurációhoz, amellyel minimális mértékben játszunk, vagy ha mégis elindítunk egy játékot, akkor nem magas felbontásban, agyonszűrőzve próbáljuk meg élvezni. A DirectX 10-es támogatást csak halkan jegyezzük meg, ugyanis a gyenge DX 9-es teljesítmény után valószínűleg DX10-ben sem domborít nagyot a kártya.

[bold]MSI 8600GT - DirexctX 9-ből erős közepes.

[/bold]

A 8600GT már árban és teljesítményben is egy jobb arányt képvisel, de még mindig nem tökéletes, ugyanis a kártya körülbelüli 40.000 Forintos árával nem az egyetlen ilyen teljesítménnyel rendelkező megoldás. Nem kell messzire mennünk, egy 256 MB-os X1950PRO már többnyire 40.000 forint körüli áron elérhető, cserébe viszont jobb teljesítményt nyújt, mint a 8600 GT. Nem szabad ugyan azt sem elfelejtenünk, hogy a 8600GT már DirectX 10-es kártya, így amennyiben a közeljövőben megjelenik végre a DX10, akkor várhatóan hasznát vesszük majd egy ilyen megoldásnak.

MSI 8600GTS - Ha esik az ára, nem lesz rossz kártya.

Az utolsó versenyző a 8600GTS. Ez a termék a maga 50-55.000 Forint körüli árával szintén nem meggyőző választás, ugyanis a viszonlag magas árért cserébe nem kapunk túl nagy teljesítményt, ha összehasonlítjuk a terméket a tesztünkben szereplő X1950GT-vel és Pro-val. Az X1950PRO 512MB-os változata 50.000 Forint magasságában helyezkedik el, a tesztekben nyújtott teljesítménye alapján ár/érték arányban jobb választásnak bizonyulhat, mint a 8600GTS. Ebben az esetben is a DirectX 10-es támogatás szükségessége dönthet. Esetleg elgondolkodhatunk akár egy 7950GT vásárlásán is, ennek ára bruttó 44.000 és 54.000 forint között helyezkedik el.

Érdemes néhány hetet várni, amennyiben éppen videokártya vásárlás előtt állunk, ugyanis május első felében érkezik a 8800 Ultra, a Radeon X2900XT, valamint a későbbiekben piacra kerülnek az ATI/AMD középkategóriás DirectX10-es termékei, amelyek remélhetőleg megtörik az NVIDIA monopól helyzetét a DirectX 10-es kártyák piacán. Egyszóval, ha nem létfontosságú a vásárlás, akkor egyelőre várjuk meg az újdonságokat, vagy választhatjuk a tesztben szereplő ATI/AMD alternatívákat is. Érdekességképpen 8800 GTS 320 MB-os változata 70E forintos nagyságrendet képvisel, míg a 640 MB-os kártyáért még mindig alig kevesebb, mint 100.000 forintot kell a boltban hagynunk.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az Expert Computer Kft-nek a felajánlott videókártyákért.