A James Webb űrtávcső három alapvető okból számít forradalminak a csillagászatban: egyrészt hatalmas tükre van, így halvány dolgokat is lát, másrészt az objektumok finom részleteit is fel tudja oldani, harmadrészt pedig az infravörös tartományra van hangolva, amelyben eddig még soha nem létezett ennyire nagy és érzékeny távcső. Ezek együttesen azt jelentik, hogy a JWST jobban látja a távoli galaxisokat, képes betekinteni a poros ködökbe, és általában véve olyan objektumokat is vizsgálni tud, amelyek látható fényben túl halványak ahhoz, hogy észrevegyük őket. Például bolygókat is.
A Naprendszerhez képest az egyik legközelebbi idegen objektum a WISE J085510.83-071442.5 (röviden WISE 0855), amely annyira halvány, hogy 2013-ig nem is fedezték fel, annak ellenére, hogy mindössze 7,4 fényévre van a Földtől (ennél közelebb mindössze hat ismert égitest van a Naprendszerhez). A WISE 0855 kapcsán közelsége ellenére az is bizonytalan, hogy micsoda. Sok csillagász barna törpének tartja – egy bolygóknál nagyobb tömegű, de csillagoknál kisebb tömegű objektumnak –, de a tömege valószínűleg a Jupiter tömegének 3–10-szerese között van, ami a barna törpék alsó határértéke alá esik.
A bolygók ugyanakkor a definíció szerint valamilyen csillag körül keringenek, a WISE 0855 viszont magányosan létezik az űrben. Így valószínűleg egy nomád bolygó lehet, amely vagy közvetlenül egy gázfelhő összeomlásából keletkezett, mint a csillagok, de az is lehet, hogy egy olyan óriásbolygóról van szó, amely kidobódott a saját rendszeréből. Tudjuk, hogy a bolygókkal ez megtörténhet a más bolygókkal való gravitációs interakciók során, különösen, amikor a rendszerek nagyon fiatalok, és még nem stabilak a pályák. Az is elképzelhető, hogy több bolygó bolyong csillag nélkül az űrben, mint amennyi csillagok körül kering.
Bárhogy is nevezzük, egy dolog biztos: a WISE 0855 a leghidegebb ismert objektum a maga nemében, a légköre tetején a hőmérséklete körülbelül 260 K, azaz mínusz 13 °C. Alacsony hőmérséklete miatt a távoli infravörös tartományban sugároz, így tökéletes célpont a JWST számára. A csillagászok meg is vizsgálták az űrtávcsővel, és eredményeikről nemrégiben a The Astronomical Journal című folyóiratban számoltak be. Megállapították, hogy modelljeik alapján a hőmérséklete 285 K, de nem világos, hogy ez mennyire pontos, mivel a megfigyeléseken alapuló modellek kisebb átmérőt sugallnak, mint a több elméleti paramétert használó modellek. Akárhogy is, nem mondhatni, hogy csillagként ontaná magából az energiát. Sőt, a látható tartományban lényegében egyáltalán nem sugároz, így ha egy körülötte keringő holdon lennénk, akkor egy hatalmas fekete korongként látszana az égen.
Az adatok alapján a kutatók a légkört is vizsgálták, és abban korábbiakkal ellentétben nem találták nyomát felhőknek, de lehetséges, hogy csak a megfigyelések korlátozottak még ezek biztos detektálásához. Majd az idő erre is választ ad. De fontos leszögezni, hogy önmagában már az is lenyűgözőnek számít, hogy sikerült egy ilyen égitestet megfigyelni, amely annyira halvány, hideg, és nem is túlságosan nagy méretű, hogy a legutóbbi időkig nem is tudtunk róla.