Elindult a ChatGPT kereső funkciója, ami már valós időben képes az interneten található információkat felfedezni, és természetes nyelvi formában tálalni a felhasználóknak a kérdéseikre, kéréseikre válaszolva. Sokan várták már ezt a lehetőséget, ennek köszönhetően az OpenAI még erősebb konkurense lehet a Google-nek. Azonban egyelőre a ChatGPT keresője nem éppen úgy működik, hogy az alkalmas legyen a hagyományos netes keresők kiváltására.
Mikor a ChatGPT elindult, mindenki boldogan vetette bele magát a chatbot használatba, de elég hamar kiderült, hogy a mindent tudó mesterséges intelligencia számos esetben állít valótlan dolgokat. Úgy szoktak erre hivatkozni, hogy hallucinál a rendszer, ami nem hangzik annyira durván, mintha azt mondanák, hogy hazudik, de lényegében erről van szó. Ezt azóta sem nőtte ki a ChatGPT, legfeljebb javult a helyzete valamelyest. Azonban a kereső funkció bevezetésével a probléma újra reflektorfénybe került.
Nem kell sokáig próbálgatni a ChatGPT keresőt ahhoz, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy ez jelenleg inkább hátráltatja, mint segíti az embereket. A Columbia Egyetemen működő Tow Center for Digital Journalism kutatócsapat úgy döntött, hogy mélyebben is elemzi a szolgáltatás működését, és az eredményeket most publikálta. Meglehetősen lesújtó, hogy milyen hatékonysággal dolgozik a szabadjára eresztett szolgáltatás.
A szakemberek 200 keresést indítottak, az ezekre adott válaszokat gyűjtötték össze és elemezték alaposan. A ChatGPT keresője túlnyomó többségében hibázott, és képtelen volt elismerni, hogy nem tudja megtalálni a keresett információt. A legtöbbször a generatív MI eszközöknél megszokott magabiztossággal állított valótlanságokat a szolgáltatás, pedig a kutatók sok esetben direkt a cég partnereitől származó információkat kérdeztek.
A 200 keresésből mindössze 7 esetben jelezte azt a ChatGPT új eszköze, hogy nem biztos a dolgában, nem találja a keresett információ. Ehhez képest hányszor adott hibás vagy legalábbis részben pontatlan eredményt? 146 alkalommal. Mindössze a keresések 23,5 százalékában tudott magabiztosan és helyesen válasszal szolgálni a kereső, 47,5%-ban pedig teljesen téves adatokat közölt. A lekérdezések 29%-ánál sikerült legalább részben pontos adattal is szolgálnia.
Változatos kereséseket indítottak a szakemberek a kutatás során, arra voltak kíváncsiak, hogy be tudja-e azonosítani az idézetek forrásait, és azt meg kell hagyni, hogy elég komoly kihívásokat jelentő lekérdezések is akadtak ezek között. Többnyire hibázott a szolgáltatás a neki szegezett információk forrásának beazonosítása során. Rendre elvérzett a lekérdezésekben, nem megfelelő forrásoknak tulajdonította az idézeteket, még plagizálást is felfedezett a tévedései révén, ami akár hasznos is lehetne, de nem ez volt a cél.
Az OpenAI-t megkeresték az ügyben, de a vállalat szerint a kutatás eredményeivel nem sokat tudnak kezdeni azért, mert a Tow Center for Digital Journalism kutatói nem biztosítottak számukra adatokat a tesztekkel kapcsolatosan, és a metodikába sem engedtek betekintést. Ugyanakkor a cég hozzátette, hogy folyamatosan dolgoznak azon, hogy teszteljék a terméküket és javítsák annak működését, hogy minél jobb találatokat legyen képes biztosítani.
