Az Apple kínálatában található, NAND Flash alapú tárhelyet használó MacBookok esetében régóta alaplapra forrasztva foglalnak helyet a chipek, nem külön M.2-es SSD kártya formájában, ami azért problémás, mert már a vásárlás alkalmával el kell dönteni, mekkora tárhelyre lehet szükség a későbbiekben. Az M sorozatú SoC egységekkel ellátott modelleknél nem változott a helyzet, ott is ugyanazt a gyakorlatot alkalmazza a vállalat, vagyis az utólagos tárhelybővítés eléggé körülményes, már amennyiben mindenképpen a „beépített tárhely” kapacitását szeretnénk megnövelni.
A feladat nem lehetetlen, erre korábban már láthattunk is példát, gondoljunk csak arra a kínai csapatra, amelynek tagjai egy M1 alapú Mac Mini esetében oldották meg a tárhelybővítést, sőt, egy füst alatt a rendszermemória kapacitását is megnövelték. Az eredmény 8 GB helyett 16 GB RAM, illetve 256 GB helyett 1 TB tárhely lett.
A feladat teljesítéséhez nem elég csak szimplán lecserélni a nyomtatott áramköri lapon található NAND Flash chipeket újabb, nagyobb adattároló kapacitást kínáló példányokra, azzal is tisztában kell lenni, az Apple firmware szintjén mely gyártók mely termékeit támogatja, ellenkező esetben hiába bajlódunk, nem fog működni a rendszer. A NAND Flash chipek le- és felforrasztása egy gyakorlott szervizes számára egyszerű ujjgyakorlat, ám ez még messze nem elég a sikerhez, hiszen szükség van még arra is, hogy a rendszer felismerje és kezelje is az extra tárhelyet. Itt jön képbe az Apple Configurator alkalmazás, amelynek segítségével USB-C porton keresztül egy másik Mac segítségével újraírható az SSD konfiguráció.
Az egyszerű cserét a T2-es biztonsági chip akadályozza meg, éppen ezért mindenképpen szükség van a firmware módosítására is, ha tárhelyet próbálunk bővíteni, de szerencsére megoldható a folyamat. Egy kanadai szerviz, a VancouverMac.ca például megcsinálja a bővítést, de hivatalosan csak az M1 alapú Mac konfigurációk esetében vállalják a folyamatot, igaz, elméletben az M2 és az M3 alapú modelleknél is ugyanígy megoldható a tárhely-bővítés, de az M3-as SoC egységek még annyira újak, nem igazán vannak hozzájuk megfelelő NAND Flash chipek kereskedelmi forgalomban. Ez idővel változni fog.
A szerviz vezetője szerint az M1 Pro, M2 és M3 alapú rendszereknél másféle NAND Flash chipeket használ az Apple, ezek sűrűbben elhelyezett érintkezőkkel rendelkeznek, így a folyamat valamivel nehezebb, de megoldható. Hogy mégis milyen áron vállalják az efféle tárhely-bővítést? A 2 TB-nyi tárhely esetében picivel több, mint 400 dollárra jön ki a végösszeg, ami jelenlegi árfolyamon számolva közel 150 000 forint. Ez egy kissé borsosnak tűnhet, főleg egy egyszerűbb külső SSD árához képest, de egyrészt belső tárhelyről van szó, amelynek beüzemelése speciális eszközök és tudás bevetését követeli meg, másrészt a tárhely cserébe viszonylag gyors is és nem kell külső adattárolóval bajlódni. Utóbbi persze jól jön az adatmentések miatt, de ez már egy másik történet.
Arra a kérdésre, hogy esetleg iPhone vagy iPad esetében is megoldható-e a tárhely bővítése, a szerviz vezetője csak annyit mondott, nincs tapasztalata ezekkel az eszközökkel, de a DFU Restore folyamat bevetésével jó eséllyel ezeknél is megoldható lehet a tárhely ilyen formájú bővítése, legalábbis az iPad-nél. Hasonló módon a Mac Mini tárhelye is bővíthető lehet, legalábbis elmélet szintjén.
