Amikor a szakértők az 1960-as években elkezdtek feltárni egy 1,4 millió éves lelőhelyet Észak-Izraelben, meglepetésükre közel 600 darab szilvaméretű kőgolyót találtak a megszokott kőeszközök, például szakócák mellett. A kőgolyóknak nem volt felismerhető rendeltetésük, és egyesek azt feltételezték, hogy más eszközök készítése során keletkezett törmelékről lehet szó. Most azonban a szakértők azt állítják, hogy korai rokonaink szándékosan készíthették ezeket, talán a szimmetria megteremtésének puszta örömére.

A Royal Society Open Science című folyóiratban a napokban közzétett kutatás módszerei értékes eszközként szolgálhatnak ahhoz, hogy betekintést nyerjünk az ősi kézművesek elméjébe, mondja Julia Cabanès, a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.

Gömb alakú kőtárgyakat, úgynevezett szferoidokat világszerte számos őskori lelőhelyen találtak. Létezésük régóta fejtörést okoz a régészeknek, akik nem értenek egyet abban, hogy ezek hogyan és miért készültek. Egyes feltételezések szerint más foglalatosságok melléktermékei voltak, például kőből készült szakócák készítésekor keletkeztek. Mások azt állítják, hogy a golyókat szándékosan hozták létre, bár nem világos, hogy milyen célból.

A vita eldöntéséhez a Jeruzsálemi Héber Egyetem számítógépes régészeti laboratóriumának kutatócsoportja új, kifinomult 3D elemző szoftvert fejlesztett ki, amely képes szögeket mérni a gömb alakú objektumok felületén, kiszámítani a felület görbületének mértékét és meghatározni a tárgy tömegközéppontját. Ezzel a szoftverrel 150 mészkőszferoid 3D szkennfelvételeit elemezték egy észak-izraeli lelőhelyről, ahol az ősi emberi szerszámkészítők Homo erectus néven ismert faja élhetett. A kutatók pontosan meg tudták mérni a szferoidok felületének jellemzőit, és a lehető legjobban rekonstruálták azt a folyamatot, amellyel elkészítették azokat.

A szerzők következtetése szerint a golyók a szándékos kialakítás jegyeit viselik magukon. Például mindegyiknek van egy nagy „elsődleges felülete”, amelyet kisebb megmunkált síkok vesznek körül, ami arra utal, hogy először egy nagy kőszilánkot pattintottak le róla, majd az az így kapott lapos rész széleit lecsiszolták.

A szerzők szerint az egyáltalán nem valószínű, hogy a kőgolyók természetes folyamatok nyomán jöttek létre. Ha így lenne, állítják, akkor a textúrájuk sokkal simább lenne. A folyókban talált kövek például a víz eróziója miatt általában szinte tükörsima felületűek, alakjuk ugyanakkor szinte soha nem teljesen gömbölyű. Az izraeli köveknek ezzel szemben érdes a felületük – ahogyan azt a megmunkált objektumoktól elvárnánk –, és némelyikük szinte tökéletes gömb alakú, ami emberi beavatkozásra utal. 

Úgy tűnik, hogy az 1,4 millió évvel ezelőtt élt emberek képesek voltak fejben elképzelni egy gömböt, és ennek megfelelően alakítani a köveket, mondja Antoine Muller, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. „Ehhez figyelemre méltó tervezésre és előrelátásra, valamint nagyfokú kézügyességre és komoly készségekre volt szükség” – folytatja a szakértő.

Az ebből az időszakból származó egyéb leletek között elegánsan kialakított kő szakócákat is találtak. A szferoidokkal együtt vizsgálva ezek azt sugallják, hogy a korai eszközkészítők értékelték a szimmetriát és a szépséget, állítják a szerzők. Az új eredmények ugyanakkor nem oldják meg azt a rejtélyt, mire használhatták ezeket a golyókat.

Cabanès szerint a kutatás azért is, mert a 3D módszert más, még korábbi leletekre is alkalmazni lehetne. Afrikai lelőhelyeken akár 2 millió éves szferoidokat is feltártak már. Ha egy hasonló elemzéséből kiderülne, hogy ezeket a tárgyakat is szándékosan alakították ki, az azt sugallná, hogy az emberiségnek már nagyon régóta van érzéke a szimmetriához, és régóta képes ezt létrehozni is.