Ez pedig potenciális bizonyíték arra, hogy az égitest felszín alatti óceánja szintén sós, ami újabb pozitív jel lenne amellett, hogy a holdon akár az élet is kialakulhatott. „Az Európé óceánjának lehetséges élhetősége a víz kémiai összetételének függvénye, amelyről viszont információk tudhatók meg az égitest geológiailag fiatal felszínét vizsgálva” – írják az eredményekről beszámoló új tanulmány szerzői.

Samantha Trumbo, a CalTech kutatója és társai olyan területeken akadtak a nátrium-klorid nyomára, amelyek kifejezetten kaotikusak, vagyis a felszín és a mély anyaga rendszeresen keveredhet ezeken. A Galileo-űrszonda korábban csak szulfát sókat azonosított a hold felszínén, ezek kapcsán azonban semmilyen bizonyíték nem utalt arra, hogy a mélyből származhatnak. A konyhasó elhelyezkedése viszont ezt valószínűsíti.

A nátrium-klorid űrkutatási szempontból problematikus anyag, mivel bár az általunk ismert élethez nélkülözhetetlen, a csillagászok számára gyakorlatilag láthatatlan, mert nem szolgáltat könnyen azonosítható spektrumvonalakat az infravörös tartományban. Fehérsége miatt a látható spektrumon sem lenne észlelhető egy olyan világos égitesten, mint amilyen az Európé, viszont ha nagy energiájú részecskék bombázzák, színt vált, és ekkor már jellegzetes lesz a spektruma, mondja Trumbo, aki társaival pontosan ennek volt tanúja a Hubble segítségével.

Az Európét mind a Nap, mind a rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező Jupiter irányából erős sugárzás éri, így eleve ideálisnak tűntek a körülmények a konyhasó észlelésére is. A jel meg is jelent a felszínről visszaverődő napfény spektrumában, a 450 nanométeres hullámhossz közelében.

Mivel az adatokat nagy térbeli felbontással gyűjtötték, az is kiderült, hogy hol van a legtöbb a sóból. Így derült fény arra, hogy a nátrium-klorid a legfiatalabb káoszrégiókban csoportosul, ahol időről-időre megnyílik a felszíni jég, így összeköttetés teremtődik a mélyben lévő óceán és a felszín között. A szakértők feltevései szerint ezeken a területeken akár víz is ömölhet a felszínre, így a káoszrégiók elviekben a lehető legjobb reprezentálói az óceán összetételének, annak tényleges vizsgálata nélkül. Trumbo ugyanakkor leszögezi, hogy biztosan nem tudják, hogy a só valóban a vízből származik, de ennek szerintük nagy a valószínűsége.

Hogy tényleg jól gondolják-e, vagy sem, azt valószínűleg majd csak az óceánból való mintagyűjtés döntheti el, amire azonban egy darabig még nem fog sor kerülni. Az égitestet viszont pár év múlva közelről is vizsgálni kezdheti egy űrszonda: a NASA Europa Clipper nevű űreszköze a 2020-as években indulhat, és a tervek szerint pályára állását követően minél alaposabban igyekszik majd tanulmányozni a káoszrégiókat, a jég repedései mentén feltűnő, rejtélyes, barna foltokat, és az égitest egyéb érdekességeit.