A brit BBC számolt be arról, hogy a hatóságoknak egyre több fejfájást okoznak a megkönnyített segélykérő funkciók. Arról már több hír is volt korábban, hogy az iOS-t futtató eszközök sokszor indítanak téves segélykérést, néha olyan esetben is, mikor az embernek tényleg baja eshetett. A napokban pedig az Android került terítékre ebből a szempontból.
A jelentések szerint az elmúlt hónapokban megemelkedett az androidos okostelefonokról érkező SOS hívások száma, de nyilván nincs szó arról, hogy valaki direkt vadászna a felhasználókra. Valójában semmilyen problémája nincs az embereknek. A hiba az eszközök oldalán van. Egy hónapokkal korábbi Android frissítéssel a Google bevezette azt, hogy már egyszerűbben lehet tárcsázni vészhelyzet esetén a segélyhívó telefonszámát.
Néma és félbeszakadt hívásokból van rengeteg, amikkel különösen nehéz mit kezdenie a hatóságoknak.
Az Androidot futtató okostelefonokról már lehetőség van úgy SOS hívást indítani, hogy az ember megnyomja a bekapcsoló gombot több alkalommal (5-ször) egymást követően. Ez pedig nagyon sok zsebhívást kezdett generálni. Számos esetben egy zsebbe vagy táskába pakolt mobil tárcsázza a hatóságokat, ilyenkor pedig vagy teljes csendet lehet hallani a vonal túlsó végén, vagy csak olyan zörejeket, elejtett hangrészleteket, amik akár egy dulakodásra is utalhatnak.
A hívások sokszor egyszerűen megszakadnak, részben azért, mert a véletlen gombnyomással meg is szakítják a vonalat, részben pedig azért, mert amikor az ember észleli, hogy félre ment egy hívás, akkor megrémül, és gyorsan megszakítja a vonalat. Márpedig ez a legrosszabb, amit egy ilyen helyzetben tehet. A rendőrség munkáját már az is nagyban megkönnyítené, ha ilyenkor a felhasználó beleszólna és jelezné, hogy hiba történt.
Mint az a BBC beszámolójából kiderül, egy téves segélyhívás egyáltalán nem ér véget ott, hogy a felhasználó megszakítja a vonalat. Már önmagában az probléma, hogy egy ilyen tárcsázás félremegy, hiszen azzal foglalják a vonalat, de valójában nemcsak annyi erőforrást emészt fel a segélyhívás sok esetben, ameddig a „beszélgetés” tart. Egyrészt ezeket nem igazán szakíthatják meg a hatóságok, hiszen bármi történhetett a vonal túlsó végén, másrészt az olyan hívásoknál is vizsgálatot kell indítani, ahol csak zajongás volt a háttérben.
Minden fals hívás, ahol ez nem derül ki, nagyjából 20 perces munkát okoz az operátoroknak, akiknek meg kell arról győződniük, hogy a tárcsázó valójában nincs vészhelyzetben. Tehát rengeteg erőforrást tudnak lekötni az olyan hívások, amiket az androidos eszközök kezdeményeznek az egyszerűsített segélykérés funkció révén.
A rendőrség a Twitteren is igyekezett már rávilágítani a problémára, és arra hívták fel az emberek figyelmét, hogy amennyiben érintett mobillal rendelkeznek, inkább tiltsák le ezt a funkciót, amit a beállításokban meg lehet tenni. Az nem hangzik jó tanácsnak, hogy az emberek egy biztonsági funkciótól szabaduljanak meg, de a hatóságok szerint a legtöbben egyébként sem tudják, hogy van ilyen funkciója a mobiljuknak, és úgysem használnák vészhelyzetben.
A probléma minden bizonnyal nemcsak a brit hatóságoknál van meg. Például itthon is megeshetnek ezek a történetek, ugyanis a készülékek ugyanúgy segélyhívást indíthatnak a bekapcsológomb ötszöri lenyomását követően.
A mobilok különböző módokon próbálnak jelezni, rezegnek a hívásindítás előtt, de ezek nem kellően jó figyelemfelkeltők a jelek szerint. A Google jelezte korábban, hogy az ilyen esetekben kész a hatóságokkal együttműködve kidolgozni a lehető legjobb stratégiát. Remélhetőleg idővel összeáll majd egy olyan megoldás, ami minden szempontból elfogadható lesz majd, és nem az lesz a megoldás a kamuhívásokra, hogy le kell tiltani egy funkciót, ami adott esetben életmentő is lehet.
