Bevezető
Legfrissebb tesztünkben a Tenda termékpalettájának két tagját, egy 802.11ac WiFi támogatással ellátott Gigabites Ethernet routert, valamint egy USB 3.0-s portba illeszkedő, külső antennával nem rendelkező 802.11ac WiFi adaptert próbálunk ki. Mielőtt azonban fejest ugranánk a mélyvízbe, feltétlenül érdemes néhány szót ejteni a gyártóról, hiszen a Tenda név valószínűleg sokak számára cseng ismeretlenül.
Amit a gyártóról érdemes tudni
A Tenda 1999 kezdte pályafutását, ugyanis ekkor alapította meg Dr. D.P. Quan a Tenda Technology névre keresztelt vállalatot, amely a hálózati termékek szegmensének meghatározó gyártójává és beszállítójává nőtte ki magát az elmúlt évek során.
A gyártó részleg Kínában, Shenzenben található, ahol tíz automata összeszerelő sor készíti a CE és FCC jelöléssel rendelkező termékeket, méghozzá napi szinten akár 80 000 darabot is. A vállalat az átlagfelhasználók mellett a kis- és középvállalkozásokat is képes kiszolgálni megfelelő hálózati infrastruktúrával, hiszen termékpalettáján többféle Ethernet Switch, WiFi eszköz, ADSL modem, IP kamera, Power-over-Ethernet eszköz, mobil szélessávú modem, illetve router, hatótáv-kiterjesztő és hozzáférési pont is jelen van.
A Tenda központja
A Tenda 250 fős fejlesztőcsapatának fő célja, hogy ütőképes, könnyen kezelhető, innovatív szoftverrel ellátott termékek készüljenek. A vállalat 2007 óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy globális szinten is meghatározó piaci szereplővé válhasson, és jó úton halad a siker felé, hiszen minden értékesítési csatornát egybe véve több, mint 100 országban forgalmazzák a vállalat termékeit.
A cég termékei ráadásul többnyire 5 év gyártói garanciával kerülnek az üzletek polcaira, ami igen komoly ütőkártya – főleg, hogy a rivális és itthon eléggé kedvelt TP-Link egy ideje már sajnos nem ennyivel árulja a saját megoldásait.
Tesztünk szereplői
Ezúttal egy AC1900-as sebességosztályú vezeték nélküli útválasztót, valamint egy AC1200-as sebességosztályú, USB 2.0-s porttal ellátott WiFi adaptert próbálunk ki, amelyek legfontosabb tulajdonságait az alábbi táblázat összegzi.
A fentebb részletezett költséghatékony 802.11ac eszközök nem csak költséghatékonyak, de mint már említettük, jótállási idő terén is igen figyelemreméltóak.
A következő néhány oldalon keresztül megismerkedünk az eszközökkel, valamint arra is választ adunk, hogy megérik-e az árukat. Ugorjunk is fejest a mélyvízbe!
A router
Tenda AC15 AC1900 – A hardver
A Tenda AC1900-as sebességosztályú útválasztója kellemes árcédulával kerül az üzletek polcaira, amihez elég jó tudás társul, de természetesen a legnagyobb ütőkártyája a terméknek az 5 év jótállás, amit a doboz is büszkén hirdet.
A doboz belsejében a routeren kívül találunk egy könnyedén helyére pattintható, gumitalppal ellátott műanyag keretet, ami „állványként” funkcionál. A sorból természetesen a szükséges dokumentáció, illetve az Ethernet kábel sem hiányzik, a lista végén pedig egy különleges tápadaptert találunk, ami levehető villásdugó-adapterrel rendelkezik, gyárilag viszont csak egyféle konnektortípushoz passzol. Valószínűleg így oldotta meg a gyártó a különböző térségekben található konnektor-szabványokkal való kompatibilitást.
A Tenda terméke fekete műanyagházzal érkezik, amelynek az antennákkal szemközti részére lehet felpattintani a mellékelt talpat. Az előlap fényes fekete műanyagból készült és némi mintát is tartalmaz, a router többi része azonban szerencsére már matt műanyagból készült. A fényes fekete műanyag érzékeny a karcokra, illetve nagyon vonzza a port is, így hamar kiderül, szokott-e rendesen takarítani a házigazda – elég csak rápillantani a router előlapjára, már ha szem előtt hagyjuk.
A felső részen három darab forgatható antenna található, amelyek fixre szerelve érkeznek – ezért nincsenek külön tárolva a dozban. Az antennák között egy WPS gomb, valamint egy WiFi kapcsoló található – utóbbival bármikor engedélyezhető vagy éppen letiltható a WiFi alrendszer. Ez sok esetben jól jöhet, hisz segítségével nincs szükség külön eszköz használatára és a webes adminisztrációs felület felkeresésére – gyorsan ki- bekapcsolhatjuk a WiFi hálózatot. Itt, azaz a router tetején található a reset mikrokapcsoló is, amiért jár egy piros pont, hisz nagyon könnyű hozzáférni, de azért reméljük, csak ritkán kell majd használni. A gyári alapbeállítás érvényesítéséhez 8 másodpercig kell nyomva tartani a kapcsolót.
A tetőlapon, valamint a ház hátulján számos szellőzőt alakítottak ki, így a hardver szellőzése biztosított – nem is igazán tapasztaltunk komolyabb melegedést a teszt során, pedig sokat használtuk a terméket.
A router jobb és bal oldalán nincs semmi érdekesség, ahogy a talpán sincs. A csak és kizárólag állított állapotban használható eszköz hátulján minden szükséges csatlakozó megtalálható, ami ebben az árkategóriában indokolt lehet. Kapunk négy darab Gigabites Ethernet portot, amelyek közül LAN funkcióra csak három használható, ugyanis a negyedik maga a WAN port. A gyártó az USB 3.0-s portot sem spórolta le, amelyen keresztül külső adattároló éppúgy csatlakozhat a termékhez, mint USB-s nyomtató, sőt, az adattároló tartalmát akár interneten keresztül is elérhetővé lehet tenni, ha szükséges. A termék áramtalanító kapcsolóval is rendelkezik, ami mellett a tápadapter bemenetét láthatjuk.
A router sem asztal lapja alá, sem falra nem szerelhető fel, mert ehhez nincsenek furatok – de ez nem is meglepő, hisz a WAN/LAN portok egyenesen hátrafelé néznek, így klasszikus falra szerelés esetén nem lenne mód ezek csatlakoztatására. Az antennák esetében fájó pont, hogy nincs mód leszerelésükre, így nagyobb nyereségű példány sem kerülhet a helyükre, illetve teljesen körbe sem forgathatjuk őket. Átlagfelhasználói szemmel nézve ez nem feltétlenül baj, főleg ebben az árkategóriában – alighanem költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolás miatt született meg ez a dizájn.
A külcsín után ideje néhány pillantást vetni a belbecsre is. Ehhez az FCC fotóit hívjuk segítségül, ugyanis nem akartuk megkockáztatni, hogy az eszköz szétszerelése közben megkarcoljuk a burkolatot, vagy éppen eltörünk egy-két váratlanul előbukkanó műanyag rögzítő fület.
A router egy Broadcom BCM4708A típusú SoC egységre támaszkodik, amely a switch funkciót is kezeli. A kétmagos SoC az információk szerint 800 MHz-es magórajelen dolgozik. A 2,4 GHz-es frekvenciatartományt egy BCM4360-as chip szolgálja ki, amihez Richwave RTC6649E típusú teljesítmény-erősítők kapcsolódnak, szám szerint három. Az 5 GHz-es frekvenciatartományt ugyancsak egy BCM4360-as vezérlő tartja kézben, méghozzá három darab Skyworks SKY85710-11-es teljesítményerősítő társaságában. A fő központi egység mellé 256 MB-nyi rendszermemóriát társítottak, a szoftver pedig 16 MB-nyi NAND Flash tárhelyen található.
Tenda AC1900-AC15 – A szoftver
A Tenda router beüzemelése nagyon egyszerű feladat. A megfelelő kábelek csatlakoztatása, illetve a bekapcsoló gomb benyomása után az adott operációs rendszer alatt az általunk leggyakrabban használt webböngésző címsorába elég beírni a tendawifi.com webcímet, egyből megjelenik a legfontosabb beállítások elvégzésében segítő varázsló.
A szükséges adatok megadása után a router webes felhasználói kezelőfelülete tárul elénk, ami jól felépített, remekül áttekinthető menüt kapott, így minden fontos beállítás kéznél van. A főlapon látjuk, működik-e az internetkapcsolat, illetve azt is megtekinthetjük, milyen eszközök csatlakoznak az útválasztóhoz – ezeket igény esetén MAC cím alapján akár feketelistára is lehet tenni. Az internetkapcsolat esetében DHCP, Statikus IP vagy PPPoE opciók közül lehet választani, a WAN port pedig 10/100/1000 Mbps-os.
A WiFi beállítások között megtaláljuk a 2,4 GHz-es és 5 GHz-es hálózat beüzemeléséhez szükséges menüpontokat, a kapcsolatokat pedig akár WPA2/PSK adattitkosítással is lehet védeni. Természetesen vendéghálózatok is létrehozhatóak, de frekvenciatartományonként csak egy. WPS mód ugyancsak rendelkezésre áll, ha szükséges, így gombnyomással párosíthatóak a vezeték nélküli eszközök a routerrel, viszont ez biztonság tekintetében nem igazán ideális választás. A WiFi jelerősségét három lépcsőben állíthatjuk mindkét tartomány esetén, plusz a sávszélesség és a csatorna megadására is van mód. Szükség esetén a router akár jelismétlőként is bevethető. Hasznos dolog még az is, hogy megadhatjuk, mely napokon, mely időtartamokban legyen automatikusan kikapcsolva a WiFi hálózat. Ide kapcsolódik a Smart Power névre keresztelt funkció is, amely adott időtartamon belül energiatakarékos üzemben tartja a routert. Természetesen akkor, ha a kezdőidőpont idején komoly adatmozgás zajlik a hálózaton, az energiatakarékos mód aktiválását késlelteti a rendszer.
A router USB 3.0-s portján keresztül adattároló tartalmának, illetve nyomtató megosztására is lehetőség van. Az adattároló esetében akár interneten keresztül elérhető megosztás is létrehozható, a nyomtató esetében pedig segédprogramot kell telepíteni az adott számítógépre. Nyomtató-megosztás fronton csak a szolgáltatás engedélyezésére vagy kikapcsolására van mód, a fájlmegosztás esetén azonban több a beállítási lehetőség – például az adott meghajtó szabályos lecsatlakoztatására, illetve a megosztás jelszóval történő levédésére is van mód. A sort a DLNA szerver zárja, amely szintén csak ki- és bekapcsolásra, illetve a szerver elnevezésére ad módot, egyéb beállítási lehetőség nincs. VPN terén PPTP szervert éppúgy indíthatunk, mint PPTP/L2TP klienst – minden esetben elérhetőek a legfontosabb beállítások.
Az Advanced Settings fülön számos hasznos beállítás sorakozik. Itt tudjuk például megadni az esetlegesen szükséges sávszélesség-limitet a helyi hálózatra csatlakozó eszközök esetében, és itt nem csak le-, de feltöltési limit is beállítható. A Parental Controls fülön keresztül limitálható, hogy az egyes helyi konfigurációkon mettől meddig legyen aktív internetkapcsolat, sőt, ezt a beállítást akár napokra bontva is meg lehet adni. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy megadjuk, mely weboldalak legyenek elérhetőek – ezek neveit kulcsszavakkal, egymástól vesszővel elválasztva írhatjuk be a rendelkezésre álló mezőbe. A Smart LED funkcióval kikapcsolhatóak vagy bekapcsolhatóak az előlapi ledek, sőt akár időzített kikapcsolásra is van mód, így éjszaka nem fog világítani a router. A Remote Web Management fülön keresztül a webes admin távoli elérése biztosítható, ezzel együtt kapunk még DDNS és Virtual Server támogatást is, valamint DMZ támogatás is rendelkezésre áll. A router kapott még UPnP támogatást, illetve IPTV támogatással is felvértezték.
A rendszer WAN beállításai, a LAN IP beállítások, valamint a státusszal kapcsolatos információk a System Settings menüpontban találhatóak – itt állítható be az időzóna, itt végezhető el a firmware frissítés, valamint az aktuális beállítások exportálására és importálására is itt van mód. Az Auto Maintenance funkció jóvoltából a router hajnali 3 és hajnali 5 óra között automatikusan újraindítja magát, amennyiben az adatforgalom 3 KB/s szint alá esik – amennyiben aktiváljuk a szolgáltatást.
A routerhez természetesen ingyenes mobilalkalmazás is jár, amelyen keresztül rápillanthatunk a működésre, illetve a legfontosabb beállításokat is elvégezhetjük. A mobilapp beszerzéséhez legegyszerűbb a QR kódot lefényképezni, plusz engedélyezni kell a Tenda Cloud funkciót is.
Az USB 2.0-s adapter
A hardver
A Tenda USB 2.0-s porttal ellátott, W900U típusjelzést viselő WiFi stickje egy kompakt dobozban érkezett, ami még kisebb is lehetett volna, ha nem lenne benne telepítő lemez. Az igényes és informatív doboz belsejében a WiFi stick mellett gyakorlatilag csak az említett telepítő lemezt találjuk – nincs se hosszabbító kábel, se külső antenna, se egyéb kiegészítő.
Maga az eszköz fehér előlappal ellátott műanyagházat kapott, amely előtt egy plexiréteg is húzódik, így különleges, fényes, tükröződő textúrát kölcsönöz a háznak. Hosszabb távon ez nem biztos, hogy kifizetődő, hiszen a fényes műanyagréteg rendszerint könnyedén karcolódik. A hátlap ezüst színű műanyaglapból áll, rajta pedig egy matrica található, amelyen az eszköz sorozatszáma és neve olvasható.
Az USB 2.0-s csatlakozót kupak védi, a csatlakozó mellett pedig dedikált WPS gomb is helyet kapott, így szükség esetén gyorsan, egyszerűen, egyetlen gombnyomással összekapcsolható a WiFi stick a vezeték nélküli útválasztóval. Az eszköz egyébként 2,4 GHz-es és 5 GHz-es frekvenciatartományon belül egyaránt működik, viszont egyszerre csak az egyik lehet aktív. Előbbinél maximum 300 Mbps-os, utóbbinál pedig maximum 867 Mbps-os vezeték nélküli adatátviteli sávszélesség áll rendelkezésre. Azaz csak állna, ha nem 480 Mbps-os limittel gazdálkodó USB 2.0-s portra támaszkodna a rendszer, hanem 5 Gbps-os USB 3.0-s csatlakozóra.
Hogy mi lapul a ház belsejében? Mi ugyan nem szedtük szét, félve a ház esetleges sérülésétől, illetve karcolódásától, de némi tájékozódás után kideríthető minden fontos részlet. A 2x2:2 antenna kiépítéssel dolgozó rendszer lelkét egy Broadcom BCM43526-os vezérlő alkotja, ami mellé Skyworks gyártmányú, SKY85803 típusú FEM-et csatlakoztattak – ez gyakorlatilag egy komplett WLAN RF megoldás, ami a teljesítményerősítőket, a szűrőket, az adó-vevő kapcsolót és minden egyéb alapvető komponenst tartalmaz.
A stick a 802.11ac mellett 802.11a/b/g/n támogatással is rendelkezik, így régebbi routerekhez is kapcsolódhat – természetesen akár WPA2/PSK adattitkosítás mellett is.
A szoftver
A W900U mellé egy nagyon egyszerű, nehézségek nélkül használható szoftvert kapunk. A telepítés alkalmával van rá lehetőség, hogy a segédprogramot ne, csak a drivert kérjük, de érdemesebb segédprogrammal telepíteni az eszközt.
A felhasználói kezelőfelületen kiválasztható, hogy mely frekvenciatartományokat érzékeljen a WiFi stick, valamint a rendelkezésre álló hálózatok adatai is megtekinthetőek itt. Konfigurálhatjuk a WPS gomb működését is, sőt, az aktuális kapcsolat legfontosabb adatairól, illetve aktuális statisztikáiról is értesülhetünk.
A szoftver összességében jól működött, stabil volt és a beállítása is mentes volt minden nehézségtől, egy apró problémába azonban belefutottunk. Noha a WiFi stick az 5 GHz-es frekvenciatartományon belül maximum 867 Mbps-ps adatátviteli sávszélesség elérésére képes, amit a tesztben szereplő router is támogat, a kapcsolat mégis 400 Mbps-os értéken tetőzött, akármilyen konfigurációval és USB porttal is próbálkoztunk. Amennyiben a router és a stick közé léptünk – amelyek egyébként 2 méter távolságra voltak egymástól –, azonnal csökkent az adatátviteli sávszélesség, méghozzá 320 Mbps körüli értékre.
Az USB 2.0-s csatolófelülethez képest is gyenge sebesség okára nem sikerült fényt deríteni, de mivel később tervezünk még Tenda teszteket, így lehetőségeinkhez mérten megpróbálunk majd visszatérni a témára. A teszt során a weboldalról elérhető drivert, illetve a telepítő lemezen található drivert egyaránt kipróbáltuk, sőt, Windows 8.1 és Windows 10 operációs rendszer alatt szintén tettünk néhány próbát, de ennél nagyobb tempót nem sikerült elérni, akármilyen beállításokat is alkalmaztunk.
Tesztek
A router és az USB 2.0-s adapter képességeit sebességtesztekkel vizsgáltuk, amelyek során a már jól megszokott környezetet alkalmaztuk, így a versenyzőknek ezúttal is ugyanazokkal a nehézségekkel kellett megküzdeniük, mint a korábban tesztelt termékeknek.
A tesztkonfigurációk
Mielőtt lerántanánk a leplet a mérések eredményeiről, érdemes pár szót ejteni a teszthez használt konfigurációkról. A mobil rendszer egy 2013 végi MacBook Pro noteszgép volt (2,4 GHz-es Intel Core i5, 8 GB RAM, 128 GB-os SSD), az asztali szett pedig az alábbi komponensekből állt.
• Alaplap: Gigabyte Z97-D3H rev 1.1
• Processzor: Core i3-4160
• Rendszermemória: 2 x 4 GB Kingston HyperX Fury DDR3-1866 MHz
• Adattárolás: Western Digital Caviar Black 500 GB (SATA 6 Gbps; 7200 RPM, rendszermeghajtó)
• Tápegység: Cooler Master V850
• Számítógépház: Cooler Master Test Bench
• Processzorhűtő: Gyári Intel CPU hűtő
• Operációs rendszer: Windows 8.1 Pro x64
A tesztelés menete
Első körben kipróbáltuk, hogy azonos légtérben, a routert és az adott WiFi adaptert egymástól kétméteres távolságban elhelyezve milyen sebességértékeket kapunk. Ezután a szomszédos szobából is végeztünk egy mérést, amelynek keretén belül 1 téglafalon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak – a távolság ekkor 3,5 méter volt. A harmadik teszt a második szoba melletti helyiségből zajlott. Ekkor már két téglafal és 6,5 méteres távolság állt a rádiójelek útjában.
Extraként kipróbáltuk, hogy milyen jelerősség mutatkozik kültérben. Az első teszthelyszín 10 méteres távolságra volt a routertől, itt egy falon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak. A második teszthelyszínt már egy 16 méterre elhelyezkedő kerti hinta biztosította – itt egy villanyóra-szekrénnyel és három fallal kellett megküzdeniük a rádiójeleknek, ami minden túlzás nélkül igen komoly erőpróbának mondható.
802.11ac és 802.11n teszteredmények
A vezeték nélküli képességek vizsgálatakor nem csak a 802.11ac, hanem a régebbi, 802.11n szabvány alatt felmutatott teljesítményt is feltérképeztük, hisz akkor, ha több akadályon kell áthaladniuk a rádióhullámok, illetve messzebbre kell elérniük, akkor a 2,4 GHz-es frekvenciatartományban működő 802.11n szabvány esetenként jobb lefedettséget kínálhat. De ez a lenti eredményeken úgy is látszani fog.
A W900U a 802.11ac tesztek során nem teljesített valami jól, ez pedig annak köszönhető, hogy 867 Mbps helyett csak 400 Mbps-os adatátviteli sávszélességgel csatlakozott, beállításoktól függetlenül. Ez viszont az USB 2.0-s szabvány maximális adatátviteli sávszélessége alapján sajnos nem meglepő, hisz 480 Mbps-on tetőzik. Maga a router viszont remekül állta a sarat – ár/teljesítmény aránya egyáltalán nem rossz.
A 802.11n tesztek alkalmával a kültéri helyszíneken is sikerült értékelhető eredményt elérni, igaz, ezeknél a teszteknél a W900U stick szeszélyesen viselkedett: néha-néha 1-2 másodpercre lecsökkent az adatátviteli sebesség egészen 0 KB/s környékére, majd ismét teljes sebességre gyorsult. A noteszgép beépített WiFi vezérlőjénél ilyen problémát nem tapasztaltunk, így nem a router volt a gyenge láncszem.
USB 3.0-s sebességtesztek
Mivel a router USB 3.0-s porton keresztül egyebek mellett különböző adattárolók tartalmainak megosztására is képes, ezért ezt a funkciót is kipróbáltuk. Első körben egy 1,5 TB-os, két partíciót tartalmazó külső merevlemezt kapcsoltunk az eszközre, ám másolás során azt tapasztaltuk, hogy véletlenszerűen lecsatlakozik a HDD, így végül egy 32 GB-os USB 3.0-s pendrive-ot is bevetettünk, amivel már nem volt probléma.
A HDD – amikor éppen hibátlanul csatlakozott – 42 MB/s körüli olvasási- és 35 MB/s körüli írási tempó elérésére volt képes, ami összességében egyáltalán nem rossz teljesítmény. Az USB 3.0-s pendrive esetében – papíron hiába volt gyorsabb, mint a HDD – szintén ugyanezeket az értékeket mértük.
Verdikt
A Tenda AC15-ös útválasztója kellemes meglepetés volt, ugyanis felszereltségére és szolgáltatásaira nem igazán panaszkodhatunk, teljesítménye pedig szintén meggyőző volt. A termék a maga 32 000 forintos áráért cserébe jó felszereltséget kínál: van rajta USB 3.0-s port, Ethernet portjai mind 10/100/1000 Mbps-os sebességűek, három külső antennája pedig szabadon állítható.
Megjelenés terén maximum a fényes fekete műanyag előlapot kritizálhatnánk, hisz nagyon vonzza a port és a karcokkal szemben sem ellenálló, de a hardver és a szoftver ezt a kis kellemetlenséget is feledteti. Noha az antennákat nem tudjuk lecserélni, hiszen be vannak építve, a termék átlagfelhasználói szemmel nézve így is bőven elegendő vezeték nélküli lefedettséget kínál egy átlagos lakás vagy ház számára; emeletek esetében, illetve az átlagosnál nagyobb alapterületű építményeknél továbbra is érdemes lehet jelismétlőben gondolkodni – vagy ki kell tapasztalni, a ház mely pontján érdemes elhelyezni a terméket a minél jobb vezeték nélküli lefedettség elérésének érdekében.
A Tenda AC1900-as minősítéssel ellátott vezeték nélküli útválasztója összességében jó választás lehet, a döntést pedig nagyban segítheti, hogy 5 év jótállás jár a termékre, ami nem egy szokványos dolog manapság.
A router véleményünk szerint kiérdemli az ajánlott vétel plecsnit, viszont az általunk kipróbált W900U már nem szerepelt valami jól. Az USB 2.0-s portot használó WiFi stick ideális esetben 25-30 MB/s-os maximális adatátviteli sávszélességgel gazdálkodhatna, ennyi ugyanis az USB 2.0-s port limitje, viszont ezt a sebességet még csak megközelíteni sem tudta 802.11ac módban.
Pedig a 867 Mbps-os adatátviteli sávszélességet kínáló WiFi vezérlő a felmutatott teljesítménynél azért jóval többet is tudna. A tapasztaltak alapján a W900U helyett érdemesebb másik terméket választani, ha ki szeretnénk aknázni a 802.11ac adta lehetőségeket.
A tesztben szereplő routert és WiFi sticket a Tenda termékek hivatalos magyarországi forgalmazójától, a CompMarket Hungary Zrt-től kaptuk kölcsön tesztelésre.
Hasznos hivatkozások:
•Tenda W900U
A gyártó weboldala | [link href="https://ipon.hu/webshop/product/tenda_w900u/643545" target="_blank"]iPon Webshop
[/link]
•Tenda AC15 AC1900
