A dengue-lázat egy vírus okozza, amely becslések szerint évente 390 millió embert fertőz meg, és 25 ezret meg is öl. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a kórokozó egyike a 10 legsúlyosabb közegészségügyi fenyegetésnek a világon. A vírust szúnyogok terjesztik, az az egyiptomi csípőszúnyogok csípésével jut be a szervezetbe. Adi Utarini, az indonéziai Gadjah Mada Egyetem szakértője kollégáival egy évtizede dolgozik a dengue-láz megfékezésén Yogyakartában, ahol a betegségnek a világon a legnagyobb az előfordulása.
Utarini és társai ennek a Wolbachia nevű baktérium segítségével kívánnak véget vetni, amely megakadályozza, hogy a szúnyogok megfertőződjenek a vírussal. A baktérium nagyon gyorsan terjed, elég néhány fertőzött szúnyogot szabadon engedni egy környéken, és pár hónapon belül a teljes dengue-mentes lesz a terület.
A módszert a World Mosquito Program (WMP) nevű nonprofit szervezet próbálta ki elsőként, és néhány kisebb ausztrál kutatás alapján úgy látszott, hogy működhet a koncepció. Utarini és kollégái azonban Yogyakartában nemrégiben kétségen felül igazolták, hogy a terv nagyban is beválik. A WMP helyi vezetője és társai egy randomizált, kontrollált vizsgálat keretében a város véletlenszerűen kiválasztott részein engedtek szabadon Wolbachiával fertőzött szúnyogokat. Az első eredményekről már tavaly beszámoltak, most azonban az ezeket részletező tanulmány is megjelent.
Az adatok alapján a Wolbachia valóban nagyon gyorsan elterjedt a helyi szúnyogok között, és a baktériummal fertőzött területeken 77 százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma.
A kutatók azóta Yogyakarta teljes központi területén, egy 32 négyzetkilométeres, több mint 400 ezer ember által lakott régióban engedtek szabadon a baktériumot hordozó szúnyogokat, és 2022-re a projekt további bővítésével 4 millió ember lakhelye lehet jóval védettebb a korábbinál. A csapat szerint a módszerrel idővel teljesen sikerülhet felszámolni a dengue-lázat a városban és annak környékén.
A dengue-láz különösen komplikált betegség, mivel négy különböző szerotípusa ismert. Ha valaki az egyiken átesett, a másik hármat továbbra is megkaphatja, és az újabb szerotípussal való megfertőződés esetén nagyobb eséllyel alakul ki súlyos betegség. A létező egyetlen vakcina pedig súlyos dengue-lázat okozhat azokban, akik korábban nem estek át a betegségen, így nagyon elővigyázatosan kell használni.
A vírus hordozói, az egyiptomi csípőszúnyogok számos betegség terjesztésében vesznek részt nagyon hatékonyan. Közülük a dengue-láz egyre nagyobb problémának tűnik, a megbetegedések száma évről évre növekszik, és a fertőzött szúnyogok a világon egyre több területen terjednek el. A szúnyogok ráadásul nagyon gyorsan ellenállóvá válnak a rovarölő szerekkel szemben, és hiába számolják fel a nyílt víztartályokat a lakosok, a rovarok mindig visszatérnek.
A Wolbachiát 1924-ben fedezték fel egy másik szúnyogfajban. A baktérium kezdetben teljesen érdektelennek tűnt, amíg az 1980-as években ki nem derült, mennyire gyakori és mennyire gyorsan képes terjedni. Többnyire a rovar anyáktól terjed át az utódokra, és számos trükkel biztosítja, hogy a fertőzött egyedek nagyobb arányban szaporodjanak, mint a nem fertőzöttek. Napjainkban a rovarfajok legalább 40 százalékában elterjedt, ami a világ egyik legsikeresebb mikrobájává teszi.
Az egyiptomi csípőszúnyog azonban nem tartozik a Wolbachia természetes gazdaszervezetei közé. Scott O’Neill, a WMP alapítója évtizedekig próbálkozott, mire 2006-ban sikerült stabilan megfertőznie a szúnyogfajt. Öt évvel később 300 ezer Wolbachiával fertőzött szúnyogot engedtek szabadon az ausztráliai Cairns két külső kerületében. Négy hónapon belül a helyi szúnyogpopuláció 80–90 százaléka hordozta a baktériumot, a dengue-lázas esetek száma pedig lecsökkent. Azt azonban nem lehetett egyértelműen megmondani, hogy a megbetegedések a baktérium elterjedése miatt szorultak vissza, vagy más, független okból.
Ezért volt szükség egy randomizált, kontrollált vizsgálatra, amelyre Yogyakartában kerítettek sort. A WMP indonéziai részlege a kísérlet megkezdése előtt éveket töltött a lakosság tájékoztatásával és bizalmának megnyerésével. Közösségi gyűléseket és előadásokat rendeztek, információs vonalakat biztosítottak, és arra is alkalmat adtak, hogy helyi lakosok ellátogathassanak a laboratóriumba. Amikor 2017-ben megkezdődött a kísérlet, a helyiek 88 százaléka támogatta azt.
A kutatók 24 zónára osztották fel a várost, és ezek felében Wolbachiával fertőzött szúnyogokat engedtek szabadon. A petékkel teli tartályokat nagyjából 10 ezer önkéntes segítségével helyezték el magánházak udvarain.
A kérdéses 12 zónában egy éven belül a szúnyogok 95 százaléka hordozta a baktériumot.
A kutatók 2018 januárjától monitorozták a város egészségügyi intézményeiben dengue-lázas tünetekkel megjelenő pácienseket. A megfigyelés tavaly márciusig tartott, amikor a COVID-19 idő előtt véget vetett a kísérletnek, szerencsére azonban így is elég adat gyűlt össze az érdemi elemzéshez. Az eredmények szerint a Wolbachiával kezelt zónákban a lázzal orvoshoz fordulók betegek 2,3 százaléka bizonyul dengue-lázasnak, míg a kontrollzónákban ez az arány 9,4 százalék volt.
A Wolbachia ráadásul mind a négy szerotípust egyforma hatásossággal szorította vissza, 86 százalékkal csökkentve a dengue-láz miatti kórházba kerülések számát.
A Wolbachia-kezelés ráadásul a most közzétett adatoknál valószínűleg még hatásosabb, hiszen a baktériummal fertőzött szúnyogok kikerültek a kijelölt zónákból, és a kontrollzónákat is elkezdték átfertőzni. Így valószínűleg ezekben is csökkent a betegek száma a megszokotthoz képest. Az eredmények azonban így is egészen lenyűgözőek.
A Wolbachia-módszernek megvannak a maga korlátai. Például mivel hónapokig tart a baktérium elterjesztése, folyamatban lévő dengue-járványok azonnali kezelésére kevéssé alkalmas. A módszer ráadásul csak akkor működik hatásosan, ha a Wolbachia a szúnyogpopuláció 80 százalékát átfertőzi, ami csak nagyon sok munkával és erős közösségi támogatással érhető el. És az sem kizárt, hogy a dengue-vírusok idővel a Wolbachiával szemben is ellenállóvá válnak.
De a módszer kétségkívül működik, és tartósnak is tűnik: ha a Wolbachia megjelent egy szúnyogpopulációban, ott meg is marad, és természetes úton gátolja a dengue-vírus terjedését. A baktérium ráadásul hasonlóan hatásosan gyűri le a szúnyogokban a zikát és a sárgaláz kórokozóját is, így ezek ellen is használható lehet. A WMP 2030-ra legalább félmilliárd embert tervez megvédeni a dengue-láztól és a többi hasonló betegségtől a baktériumhordozó szúnyogok révén.