A hatóságok és a közösségi média cégek folyamatos harcban állnak. Több terület is csatatér alapjául szokott szolgálni, az egyik rendszeresen előkerülő téma a gyermekek védelme. Rengeteg országban van a közösségi média szolgáltatásoknak korra vonatkozó korlátozása, ami a helyi szabályokhoz próbál igazodni, de az már erőteljesen megkérdőjelezhető, hogy ezeket a rendelkezéseket betartatják-e. Most Ausztrália gondoskodna arról, hogy ne legyen kérdéses a betartatás.
Megszavazta Ausztrália az eddigi legszigorúbb gyermekvédelmi törvényt, amit kénytelenek lesznek betartani a technológiai cégek. Minden fiatalt kitiltanak ezzel a közösségi médiából, aki még nem töltötte be a 16. életévét.
Az ausztrál kormány célja, hogy megóvja a fiatalok mentális egészségét az online térben. Ez mindenképpen jól hangzik és üdvözölendőnek tűnik. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy azt még nem látni, hogy miként lehet majd betartani az új rendelkezést. Most még több a felmerülő kérdés, mint a tisztázott dolog az új rendelkezéssel kapcsolatban. A cégek nem meglepő módon azonnal az aggályaiknak adtak hangot.
A vállalatok szerint az ausztrál kormány elképzeléseit nem lehet megvalósítani. Úgy vélik, hogy a szabályozás egész egyszerűen nem tud működni a jelenlegi formájában. De azt is hozzá kell tenni, hogy egyelőre nem is látunk tisztán. Még csak az sem világos jelenleg, hogy mely szolgáltatásokkal szemben fogják érvényesíteni az új törvényt. Egy cég, illetve platform sem lett megnevezve egyelőre, de azért lehet azt sejteni, hogy kik vannak a célkeresztben.
A Facebook, az Instagram, a Facebook és az X biztosan ott lehet az érintettek között. A vélekedések szerint az sem kérdéses, hogy a TikTokkal szemben használni fogja Ausztrália az új törvényt. Ugyanakkor a YouTube már kivételt jelenhet ez alól, és a nagy üzenetküldő szolgáltatások is mentesülhetnek az új rendelkezés alól, tehát például a WhatsApp már azok között lehet, akik megúszhatják a szigorúbb szabályozást.
A YouTube esetében az lehet a mentség, hogy az oktatásban is használt eszköz, az üzenetküldőkre pedig a kommunikáció elősegítése miatt van szükség. De azonnal felmerül a kérdés, hogy ha a YouTube zöld utat kap, akkor a TikTok is kaphatna felmentést, hiszen ott is vannak oktató anyagok, és egyre több tanár is alkalmazza már. Ez kiválóan rámutat arra, hogy egyáltalán nem egyszerű meghúzni azt a határvonalat, ami csak pusztán annyit eldönt, hogy kikre érvényes és kikre nem vonatkozik az új törvény.
Az sem látszik egyelőre, hogyan fogják a betartatást ellenőrizni, és hogy milyen eszközök bevezetését várják el a felhasználók belépésének megakadályozására. Vélhetően személyi igazolvány feltöltéséhez kell majd kötni a szolgáltatások használatát, ezt másként nehéz megoldani. Az már egyértelműen benne van a rendelkezésben, hogy akik nem tesznek eleget a törvénynek, azok 50 millió ausztrál dollár büntetésre számíthatnak – ez 32,4 millió amerikai dollárt jelent.
A törvény hatályba lépése 12 hónap múlva esedékes, addig a részletek tisztázva lesznek, és a cégek kapnak elég időt ahhoz, hogy felkészüljenek erre. Ausztrália szerint csak így lehet megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a fiatalok védelme biztosított legyen. A szabályokat megszegő tinédzsereket nem büntetik, és a szülőket sem, kizárólag a platformok lesznek célkeresztben.
A YouGo felmérése szerint az ország lakosságának nagyjából 77 százaléka támogatja az intézkedést, és ha ez életbe lép 2025 második felében, példaként járhat elő más országok számára. Több olyan terület is van, ahol már igen komolyan vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a közösségi média cégek ellen minden korábbinál szigorúbban lépjenek fel gyermekvédelmi szempontból. Például Norvégiába is dolgoznak már ezen, illetve az Egyesült Államokon belül, Floridában is.
