A csillagászok egy kísérő égitestet figyeltek meg a KIC 8462852 katalógusjelű csillag körül. Az új égitest tömege a bolygók és a barna törpék közötti határvidékre esik, és lehetséges, hogy éppen ez zavarta meg egy üstökös pályáját, és okozta a csillag rendkívüli elsötétedését 11 évvel ezelőtt.
2015-ben amatőr csillagászok furcsa elsötétedést észleltek a KIC 8462852-nél. A megfigyelésekről beszámoltak Tabby Boyajian csillagásznak, aki észrevette, hogy a megfigyelt változások túl nagyok, túl hosszúak és túl szabálytalanok ahhoz, hogy bolygók sziluettjei okozzák őket. Bár a csillagok életük elején és végén jelentős változásokon mennek keresztül, még soha senki nem látott ilyen viselkedést egyetlen fősorozatbeli csillagtól sem.
Boyajian és kollégái több magyarázatot is felvetettek, köztük azt a lehetőséget is, hogy egy idegen megastruktúra – egy befejezetlen Dyson-gömb – takarhatja el a csillag fényét. Bármennyire is vadnak tűnt ez az ötlet, túlmutatott a szenzációhajhászáson. Noha a megastruktúra létezése a további megfigyelések során egyre valószínűtlenebbé vált, „Tabby csillaga” továbbra is az érdeklődés kereszttüzében maradt.
A furcsa elhalványulás nagyon megnehezíti az átvonuló bolygók keresését, de nem ez az egyetlen módszer, amellyel exobolygókat találhatnak a szakértők. A Warwicki Egyetem PhD-hallgatója, Cristina Madurga-Favieres és csapata a radiálissebesség-mérés módszerét alkalmazta annak megállapítására, hogy a KIC 8462852 imbolyog-e egy rejtett objektum gravitációjának hatására.
Úgy tűnik, a válasz igen. 2019-ben a TESS műhold egy sokkal kisebb fényességcsökkenést észlelt azoknál, amelyek Tabby csillagát híressé tették. Ennek során 21 órán alatt látható fényességének 1,1 százalékát vesztette el az égitest. Ez nagyjából megfelel annak, amit egy nagy méretű, körülbelül 3–4 földi év hosszúságú pályán keringő objektumtól várnánk, ha átvonul a csillag előtt.
Ezeket az adatokat négy nagy teleszkóp radiálissebesség-méréseivel kombinálva Madurga-Favieres és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy a csillagnak valószínűleg van egy hatalmas kísérője, amelynek keringési ideje 1030 és 1368 földi nap között lehet. A csapat legjobb becslése szerint a kísérő tömege a Jupiter tömegének 9,4-szerese, de ennél akár háromszor nagyobb is lehet. Mivel általában a 13-szoros jupitertömeget tekintik a bolygók és a barna törpék közötti határnak, egyelőre egyáltalán nem világos, hogy mi is ez az égitest.
Ilyen pályával a rejtélyes kísérő nem okozhatta közvetlenül a 2015-ben megfigyelt hosszabb fényességváltozásokat, de gravitációja láncreakciót indíthatott el, amely a megoldás kulcsát rejtheti. Egy excentrikus pályán mozgó objektum különösen könnyen kiszoríthat más bolygókat vagy kisbolygókat a pályájukról – esetleg porfelhőt okozó ütközéseket idézve elő –, vagy megzavarhat üstökösöket.
Madurga-Favieres és társszerzői az új objektum excentricitását mindössze 0,09-re becsülik, ami korlátozza ezt a hatást, de ekkora tömeg mellett még a körpályától való apró eltérések is jelentős lehetnek. Ahogy a szerzők megjegyzik: „A legmeggyőzőbb elmélet szerint üstökösök vagy bolygócsíra-töredékek felelhetnek a Kepler mérte fénygörbén megfigyelt szabálytalan és látszólag nem periodikus csökkenésekért.” Egy ekkora objektum könnyedén megkavarhat üstökösöket, és elég közel juttathatja őket a csillaghoz ahhoz, hogy szétessenek, és ideiglenesen kitakarják a csillag fényét.
A KIC 8462852-t már egy évtizede figyelik szorgalmasan a szakértők, az időszakos megfigyelések pedig egészen 1890-ig nyúlnak vissza, így a kísérőnek ez az idő alatt több keringési periódust is be kellett volna fejeznie, mégis csak egyetlen átvonulást észleltek. Madurga-Favieres erről úgy nyilatkozott, hogy a korábbi átvonulások az adatokban lévő rések idején, vagy éppen a nagy fénycsökkenésekkel egy időben történhettek, amelyek leplezhették az átvonulás által okozott kisebb változásokat.
Természetesen a kutatócsoport szívesen megtudna többet is erről a kísérőről, és szeretnék megállapítani, hogy valóban ez áll-e a Tabby csillaga kapcsán megfigyelt változások mögött, valamint szeretnének felfedezni bármilyen más kisebb kísérőt is, amely esetleg ott lehet. Sajnos az égitestet a jelenlegi módszerekkel közvetlenül nem lehet detektálni, függetlenül attól, hogy exoplanétáról vagy barna törpéről van-e szó. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy Tabby csillagának vélhetően van egy vörös törpe kísérőcsillaga is. Ez a KIC 8462852B néven ismert égitest azonban túl távolinak tűnik ahhoz, hogy hozzájáruljon a fényesség megfigyelt ingadozásaihoz.