1. oldal

Az ünnepi időszak hagyományos részét képezi a legkülönbözőbb erjesztett nedűk fogyasztása. Hogy mit és mennyit fogyasztunk az egyéni, családi, baráti szokásaink függvénye, az eltérő italok azonban eltérő hatással is vannak ránk, és ezek a hatások érdekes módon messze nem csak az alkoholtartalomtól függnek. Vannak italok, amelyek feldobottá, és vannak, amelyek álmossá vagy éppen agresszívvá tesznek. Bár az alkoholfajták eltérő hatásainak vizsgálatára meglepően kevés tudományos kutató vállalkozott, azért akad néhány alapmű a sorban, amellyel érdemes megismerkedni, hogy a rendelkezésre álló információk biztos tudatában nyúlhassunk a számunkra szimpatikus tartalmú pohár után.

Egy 1996-ban megjelent tanulmányszerzői például igazolták, hogy azonos alkoholmennyiséget tartalmazó sör és borpárlat fogyasztása esetén ez utóbbi részegebbé teszi az italozót, aki egyúttal agresszívabbá és érzelmesebbé válik. A sörivás ugyanakkor erősebben hajlamosít az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható egészségügyi problémákra, és a sört kortyolgatók hajlamosabbak ittasan kocsiba ülni, mint az égetett szeszek kedvelői. Egy korábbi, 1975-ös vizsgálatsorán a vodka és a bourbon agresszióra hajlamosító hatását hasonlították össze a szakértők 40 férfi önkéntes segítségével. Ennek során kiderült, hogy nagy mennyiségek fogyasztása esetén a vodkaivók sokkal erőszakosabbá válnak, mint az ugyanannyi alkoholegységet elkortyolgató bourbonfogyasztók.

Az eltérő hatás egyik oka a szakértők szerint az ital egyéb összetevői lehetnek, amelyek vagy az alapanyagként felhasznált növényből származnak vagy az erjedési folyamat során képződnek a folyadékban, jellegzetes ízt és illatot adva a szesznek. Sokan ezen anyagokat teszik felelőssé a másnaposság hosszáért és súlyosságáért is, ugyanis a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a tisztább, tehát több etanolt és kevesebb más molekulát tartalmazó italok kevésbé hajlamosak rosszullétet okozni az ünneplést követő reggelen.

Azzal kapcsolatban is akadnak bizonyítékok, hogy az ital alkoholon kívüli összetevői a berúgás mértékét szintén befolyásolhatják. 2009-ben a Portói Egyetem egyik kutatója, José Andrade egy egereket és némi vörösbort felvonultató kísérletbe vágott bele. A szakértő igazolta, hogy a borban található egyes molekulák, például az antioxidánsként viselkedő polifenolok képesek ellensúlyozniaz etanol hippokampuszban kifejtett káros hatásait. Ennek lehet köszönhető, hogy a vörösbort fogyasztó egerek tájékozódási képessége sokkal jobb állapotban maradt a tesztek során, mint az azonos etanolmennyiséget vizes oldat formájában megivó egereké. A hatás persze a bor fajtájától is függ, a 20 százalék körüli etanoltartalmú portóiban például a jelek szerint már túl sok az alkohol ahhoz, hogy a polifenolok ellensúlyozni tudják az agyi következményeket.

Az ital részegítő hatása bizonyos esetekben annak korával is összefügg, ezt mutatta ki legalábbis Haszebe Takasi japán szakértő. A kutató egereken végzett kísérletekkel igazolta, hogy a hosszú ideig tölgyfahordóban érlelt italokban olyan összetevők jelennek meg, amelyek gátoljákaz alkohol-dehidrogenáz, vagyis az etanolt bontó enzim működését. Egy 20 éves malátawhisky tehát sokkal hosszabb ideig kering a véráramban, mint az ital 5 évig érlelt változata.

2. oldal

A kutatások alapján nem puszta városi legenda az sem, hogy a gin szentimentálissá teszi fogyasztóját, legalábbis ha tonikkal együtt fogyasztjuk. A jelenségnek azonban nincs köze az üdítő kinintartalmához, hanem annak szénsavas voltával függ össze. A szénsavas keverék fokozza a gyomorban a nyomást, a szokásosnál gyorsabban továbbítva annak tartalmát a belek felé. Mivel a gin kevés időt tölt a gyomorban, az enzimeknek nincs elég idejük az etanolt ártalmatlanabb molekulákká bontani, így a gin-tonik gyorsabban részegít, mint a vele egyforma alkoholtartalmú, de szénsavmentes italok. A cukormentes szénsavas üdítők tovább fokozzákezt a hatást, feltehetően azért, mert míg a cukros italokat a gyomor hajlamosabb ételként kezelni, és hosszabb ideig emészti ezeket, a diétás verzió gyorsan távozik, így az alkoholnak nincs ideje lebomlani.

A koffeintartalmú alkoholos italokkal szintén érdemes vigyázni, mivel a Bristoli Egyetem kutatói kimutatták, hogy bár ilyen keverékek fogyasztása esetén a reakcióidő gyorsabb marad, mint ha koffein nélküli alkoholt fogyasztunk, ezzel párhuzamosan ügyetlenebbéis válik a fogyasztó, így hamar gondba kerülhet. A koffein ráadásul élénkít is, így az italozó kevésbé válik álmossá, és hosszabb ideig fogyaszt, több alkoholt juttatva be szervezetébe. Lehetséges tehát, hogy úgy érezzük, a vodka-Red Bull szárnyakat ad, de a hasra eséstől biztosan nem fog megmenteni.

A fogyasztás mikéntje sem lényegtelen szempont a következményeket tekintve, mondja Vijay Ramchandani amerikai alkoholfüggőségi szakértő. Felesezéskor, a bor kortyolgatásakor vagy a sör gyors lehúzásakor az egyszerre bevitt alkoholmennyiség különbözősége miatt az etanol eltérő sebességgel lép be a vérbe, erősen befolyásolva, hogy milyen gyorsan érezzük meg az ital hatását. Egy átfogó svéd kutatás bizonyítékai szerint üres gyomorra történő alkoholfogyasztás esetén mindkét nem tagjaiban lassabban tűnik el a vérből az etanol, mint az étkezést követő ivászatoknál. A nők ugyanakkor ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, mivel májuk testtömegükhöz viszonyított aránya nagyobb, mint a férfiaké, így gyorsabbanbontják le az alkoholt, ugyanakkor éppen alacsony testtömegük miatt kevesebb italtól is becsiccsentenek.

Az italozásnál az alkoholhoz fűződő mentális viszonyt sem lehet figyelmen kívül hagyni. „Rendkívül nehéz különválasztani egymástól a farmakológiai és a pszichológiai hatásokat egy olyan szer esetében, amely ennyire átfogó hatást fejt ki az agyra” – mondja Sally Adams, a Bristoli Egyetem pszichológusa, aki részt vett a koffeintartalmú alkoholos italok hatásaival kapcsolatos vizsgálatban is.

Az itallal kapcsolatos elvárásaink alapvetően befolyásolják, hogyan fogjuk érezni magunkat annak elfogyasztása után. Ezen elvárások egy része kulturálisan meghatározott. Ha például úgy gondoljuk, hogy néhány pohár bor egyszerűen ellazít, de nem tesz olyan erőszakossá, mint a sör vagy az égetett szeszek fogyasztása, valószínűleg sokkal kevésbé fogunk agresszívvá válni, mint azok, akik nem ezzel a megközelítéssel vágnak bele a borozásba. Az effajta önbeteljesítő jóslatok vélhetően italválasztásunkban is szerepet játszanak.

A minket körülvevő társaság viselkedése szintén komoly hatással lehet arra, hogy mennyire válunk ittassá. Több kísérlet is igazolta, hogy spicces társaságban magunk is részegebben kezdünk viselkedni, még akkor is, ha alig ittunk valamit. Egy vizsgálat során a szakértők például kimutatták, hogy a résztvevők pszichomotoros reakciói jelentős romlást mutattak ittas társaságban azon esetekben is, amikor a tesztelt alany egyáltalán nem fogyasztott alkoholt, csak azt hitte, hogy ezt teszi.

Az alkoholegységek száma mellett tehát az ital jellege, fogyasztásának módja és a társaság is befolyásolja, hogyan hat szervezetünkre a kiválasztott nedű. Ennek szellemében kívánunk nagyon szép estét és boldog új esztendőt a vonatkozó szakirodalommal immár kellően felvértezett olvasóknak.