1. oldal

Ingyenes játékokkal, ezen belül MMORPG-kkel lassan Dunát lehet rekeszteni. Elég csak ránézni a Steam Free-to-play szekciójára, vagy rákeresni az ezzel foglalkozó tematikus oldalakra, hogy lássuk: a jövő a mikrotranzakcióké, legalábbis a közeljövő mindenképpen, amíg az emberek rá nem unnak. Itt az iPonon is igyekszünk szemezgetni az érdekesebb, izgalmasabb, ígéretesebb darabok közül, amik aztán vagy beváltják a hozzá fűzött reményeket, vagy nem. Írtunk már oldalnézetes akciójátékról, csapatirányítós MMO-stratégiáról, böngészőben játszható hack & slashről és stratégiáról, na meg persze sokszereplős FPS-ről és tankokról, hogy csak az érdekesebbeket emeljük ki. Jelen esetben azonban egy olyan bosszantó jelenséggel találkoztunk, amiről muszáj beszámolni. Ez a beszámoló a megszokottnál kevésbé tárgyilagos lesz, mivel a tesztelés maga sem bontakozott ki az általában elvárt mélységig. Ennek pedig az az oka, hogy a játék egyszerűen nem érdemli meg, hogy fair módon, maximális objektivitással közelítsünk felé, hisz ő maga, vagyis a fejlesztői köpik szembe az egyszeri játékost.

A Champions of Regnum egy több mint ötéves játék, a róla írás apropóját pedig az adta, hogy feltűnt a Steam megfelelő részében, az ingyenesen játszható játékok között. A jellegét tekintve meglehetősen egydimenziós játék: egy dologra koncentrál, ez pedig a Realm versus Realm, azaz a nagyszabású, oldalak közti háború, mint amilyet például először a Dark Age of Camelot, később pedig a Warhammer Online, vagy éppen a Guild Wars 2 ezen része kínált. A három szemben álló oldal soraiban harcolva bázisokat lehet foglalni, várakat bevenni, ellenfél városait megtámadni, játékosait lemészárolni. Ez papíron még nem hangzik rosszul. Ehhez ráadásul korrekt megjelenést sikerült összehozni, a grafikának és a régies játékokra emlékeztető zenének is megvan a maga hangulata, egy jó játékot simán ki tudnának szolgálni.

Na de mi akkor a gond a Regnummal? A fejlődésrendszer? Nem, mert bár túl sokat nem nyújt az egyszerű, lineáris fejlesztés, ahol több alcsoporton belül oszthatunk el pontokat, attól még használható. Emellett bármikor szabadon újraoszthatjuk a pontjainkat, ami nem elhanyagolható – kár, hogy az erre szolgáló begépelendő (!) parancsot csak fórumokat olvasva találtam meg, a kezelőfelületen nyoma sincsen. Akkor a karakterek, a kasztok? Nos, ezzel sem lenne gond, a három oldalnak megvannak a saját kasztjai, melyek viszonylag eltérő erősségekkel rendelkeznek.

2. oldal

A legnagyobb gond a fejlődés kérdése. A játék eleinte hagyományos, küldetés alapú, ez azonban annyira igénytelen, hogy arra nehéz szavakat találni. Sokan szidják az Aion, a Tera, vagy sok egyéb keleties MMORPG küldetéseit, mert azok túlságosan grind-alapúak, erőltetettek, értelmes sztori nélkül. Nos, itt mindez hatványozottan van jelen. A feladatok egymástól függetlenül jönnek, értelmetlenül lógnak a levegőben, és meg sem próbálnak kicsit is egyedibb körítést adni nekik, vagy egy kicsit kirajzolni a világ történelmi hátterét. Ráadásul finoman szólva sincs sok belőlük, már 10. szint előtt meg kellett állnom öldökölni egy kicsit, mert a küldetésekért járó XP nem volt elég a szintlépéshez – de ez még csak ízelítő a későbbiekhez képest. Úgy a harmincadik szint környékén ugyanis gyakorlatilag elfogynak a küldetések. Teljesen. A maradék harminc szintet lehet grindelni, azaz halomban ölni a szörnyeket csak a tapasztalati pont kedvéért, végtelennek tűnő hullámokban. Ez körülbelül annyira izgalmas, mint szemenként pakolni át egy láda mákot egy másik ládába, és annyi időt is vesz igénybe, irgalmatlanul sokat. És más lehetőségünk nincsen, mert az RvR játék ugyan ad némi XP-t, azonban ilyen alacsony szinten rendszeresen ágyútöltelék lehetünk csak a nagyok között, még akkor is, ha elméletileg van esélyünk, a képességeink, kábítások, lassítások ugyanúgy hatnak a magas szintűekre is. Ezen kívül más pedig nincs a játékban, semmi PvE tartalom, semmi instázás, vagy kézművesség, semmi.

Elképesztő izgalmak a játék egyetlen instájában

Kínkeserves tehát a fejlődés, amit még egyéb anomáliák is nehezíteni fognak. Bugos küldetések, értelmetlenül mozgó ellenfelek, furcsa célzás és kameramozgás, csak hogy párat említsek. Ja és a kedvencem: rövid idő alatt kétszer is sikerült kiesnem a világból, ami már így is több, mint amit akármelyik másik MMO-ban átélhettem. Azt sikerült elérni, hogy nagyon óvatosan menjek bármilyen fal, vagy egyéb terepakadály közelébe... Csakúgy, mint szakadékok széléhez, mert bizony az esés is brutális sebzést okozhat. Akkora magasságból leesve, amit még én, gép előtt eltunyult játékos is maximum enyhe rándulással, vagy ficammal megúsznék, a harcedzett, agilis íjász karakterem azonnali halálát okozta, ami után jó fél percet kell várni, hogy újraéledhessünk valahol a világ másik végén. Nagyszerű élmény, igazán.

3. oldal

Mielőtt nagyon elmennék blogszerű élménybeszámolóba, maradjunk inkább annyiban, hogy a fejlődés 30. szintig is unalmas és lélekölő, de addig még (ingyenes játékról lévén szó) úgy-ahogy elviselhető, elnézhető. Az utána következő grindelés viszont semmi esetre sem. És az a legbosszantóbb, hogy vehetünk mellette fejlődést gyorsító csomagokat, sőt akár kapásból 45. szintre növelő tekercset – megjegyzem, annyi pénzért, amiért már egy használt Guild Wars 2 accountot is lehet kapni, ami milliószor jobb élményt nyújt, minden területen. És ha már az ember kínkeservesen eljutott 30. szintig, akkor hajlamos lehet elgondolkozni a lehetőségen, hogy ha már ennyi időt beleölt a játékba, akkor talán szán rá pénzt, hátha később jobb lesz. Ez a legundorítóbb a Champions of Regnumban: elhúzza az orrunk előtt a madzagot, hogy 30. szintig ad tennivalót, azt hisszük, hogy esetleg vár ránk egy elfogadható PvE tartalommal ellátott, ingyenes MMORPG. Aztán arcunkba csap, és elénk teszi a lehetőséget: veszel pénzért plusz szinteket, vagy iszonyatos grindeléssel fejlődsz fel maximumig, esetleg rájössz, hogy az elmúlt huszonegynéhány óra teljesen kárba veszett volt, mert a fejlődést nem élvezted, az ígéretes RvR-hez viszont még nem jutottál el. Értem én, hogy meg kell élni a fejlesztőknek is valamiből, de ez így, ebben a formában egy olyan aljas húzás, amit nem szabad tolerálni. Ne tegyétek ti se, inkább spóroljatok egy GW2-re, vagy válasszatok másik, ingyenes MMORPG-t, ma már sok-sok lehetőségetek van, a Champions of Regnumot messzire kerüljétek el. Ne tévesszen meg a kezdeti amatőr báj és kedvesség, amit sugároz – ez egy rossz játék, aljas üzletpolitikával.

Világból kiesve várom a megváltó halált