Kína Chang’e–4 űreszköze történelmet írt, amikor 2019. január 3-án sikeresen leszállt a Hold túlsó oldalára. A küldetés azóta is sikeresen folyik, a holdjáró szorgosan deríti fel a környéket, a leszállóegységen pedig folynak a megfigyelések és kísérletek, köztük a nagy érdeklődéssel övezett mini-biodómos kutatás is.

A Chang’e-4 fedélzetén ugyanis egy parányi, 2,6 kilogrammos ökoszisztéma, az LME is helyet kapott. A 16 centiméter átmérőjű, 18 centiméter hosszú, hengeres tartályban hat életformát helyeztek el, amelyeket nagyrészt földi körülmények között tartanak, de ki vannak téve az alacsony gravitációnak és a Holdat érő erős kozmikus sugárzásnak is.

Az LME tartályában gyapot-, burgonya-, repce- és lúdfűmagokat, élesztőgombákat és ecetmuslica-petéket helyeztek el, elsőként próbálva élőlényeket növeszteni a Holdon. A biológiai kísérletre még idén januárban, közvetlenül a landolás után került sor, annak részletes eredményeit azonban csak most hozták nyilvánosságra. Az új információk egy kicsit csalódást keltőek, ugyanis csak az egyik gyapotmag kelt ki (erről annak idején hírt is adtunk), a többi élőlény nem indult fejlődésnek a holdi felszínen.

A gyapotpalánta viszont, mint nemrégiben kiderült, két levelet is hozott, holott a kutatók az első képek alapján még úgy hitték, hogy csak egy levél hajtott ki. Mivel az LME tartálya fűtéssel nem rendelkezett, az első holdi nappal, vagyis 14 földi nap után ez a palánta elpusztult a hidegben, a Hold felszínén ugyanis éjszakánként mínusz 190 °C-ig hűlhet a hőmérséklet. A kísérlet viszont azóta is tart, bár mivel a többi mag, pete és spóra nem mutat életjelet, jelenleg már csak a biodóm strapabírását tesztelik.

A kísérletet tervező kutatók ugyanis ezen adatokra építve a következő küldetésekkel még nagyobb ökoszisztémákat szeretnének a Holdra juttatni. Ahogy a szakértők elmondták, már a jelenlegi biodóm kapcsán is szó esett arról, hogy esetleg egy összetettebb életformát, egy piciny teknőst is felküldenének, ezt azonban a szigorú súlykorlátozások végül nem tették lehetővé, arról nem is beszélve, hogy szegény állat rövidesen ugyanúgy elpusztult volna, mint a palánta.

Ami a jövőt illeti, Kína következőnek egy mintavisszahozó küldetést tervez a Holdra küldeni, valamikor a következő években, és a szakértők azt remélik, hogy ennek Holdon maradó moduljával együtt egy újabb, nagyobb biodómot is felküldhetnek. És persze közben mások is terveznek biológiai kísérleteket: az Egyesült Államok, Oroszország, India, az Európai Űrügynökség és Japán is a Holdra készül a következő évtized folyamán, nem is beszélve a növekvő számú magáncégekről, így remélhetőleg rövidesen megtudhatjuk, hogy hosszabb távon mennyire elviselhetők a holdi körülmények az élők számára.