Bár a kísérlet elemei külön-külön már ismerősek lehetnek a hasonló hírekből, agyak közti, gyakorlatilag azonnali kommunikációt ilyen formában eddig még nem sokan valósítottak meg. Az összeköttetést agy–gép-interfészek összekapcsolása révén oldották meg, vagyis hasonló volt a koncepció, mint egy robotkar vagy egy más készülék agyi irányításakor, csak éppen a rendszert ezúttal nem egy gépezet, hanem egy másik élő agy működési mintázatának megváltoztatására használták.

A gyakorlatban a dolog úgy nézett ki, hogy az emberi irányító egy mozdulatra koncentrált, amit a rákapcsolt EEG észlelt, és továbbított a számítógépnek. A gép aztán ezt a jelet utasítássá fordította, amelyet továbbküldött a patkány (pontosabban az eredményről beszámoló tanulmány szerzőinek elnevezése szerint a kiborg patkány) felé, amelyet idegi stimulálásra képes elektródákkal láttak el. Ezek az utasításoknak megfelelően kezdték ingerelni az állat agyát, a rágcsáló pedig a bevitt mintázatnak megfelelően kezdett viselkedni, konkrétan adott irányba fordult egy labirintusban való navigáció során.

A kialakított interfészek révén az emberi irányítók képesek voltak gondolatvezérléssel végigvezetni az állatokat a nehezedő bonyolultságú pályákon. Az irányító csak arra gondolt, hogy jobb vagy bal karját mozdítaná-e meg, ahhoz, hogy az állatot egy-egy kereszteződésben jó irányba fordítsa, illetve pislantott, ha egyenesen kellett továbbmenni. A kísérlet során hat, az ilyesfajta irányításra korábban előkészített kiborg patkányt használtak, amelyek menet közben is jól alkalmazkodtak a vezérléshez, és egyre könnyebben engedelmeskedtek az utasításoknak.

A tanulmány hitelessége kapcsán a kutatásról megkérdezett nyugati szakértők azt mondják, bár az eredmények kétségkívül döbbenetesek, hihetőnek tűnnek, vagyis az ismertetett módszerrel mindez valóban megvalósítható. Hogy a hasonló interfészek hogyan lehetnek hasznosíthatók, azzal kapcsolatban a szerzők nem bocsátkoznak találgatásokba, de néhány lehetőség adja magát. A módszerrel például a távoli jövőben lehetővé válhat, hogy egy szakértő távolról képzetlen kezeket irányítson, vagy olyan komplex információk, például érzelmek lehetnek átadhatók, amelyek szavakkal nem fogalmazhatók meg, mondja Andrea Stocco, a Washington Egyetem agykutatója.

Stocco attól nem nagyon tart, hogy a technológiát akaratuk ellenére kezdik embereken használni. Egyrészt ettől még nagyon messze van a metódus, másrészt, ahogy mondja, ha az utóbbi időszak megtanított minket valamire, az az, hogy nincs szükség agy–agy-interfészre az emberek manipulálásához.