Kínában óriási kereslet mutatkozik az AI gyorsítók iránt, az Nvidia termékeiből szinte bármennyit megvásárolnának a piaci szereplők, ám ezt hivatalosan már nem tehetik meg, hiszen néhány hónapja már a korábbi exportszankcióknak megfelelő HGX H20-as gyorsítók sem exportálhatóak Kínába, ami mind az Nvidia, mind pedig a kínai partnerek számára komoly érvágást jelent.

Jelenleg tehát hivatalosan nem fér hozzá az ország a csúcskategóriás AI gyorsítókhoz, illetve a csúcskategóriás gamer videokártyákhoz sem, hiszen a GeForce RTX 5090D exportját is betiltották az elmúlt időszakban. Az Nvidia csapata természetesen már dolgozik azon, hogy mind az AI gyorsítók, mind pedig a gamer videokártyák szegmensébe olyan megoldásokat hozzon, amelyek az aktuális exportkorlátozásoknak is megfelelnek, ám ezek érkezésére még egy picit várni kell.

A fentiek fényében eléggé meglepő az a tervezet, amire a Bloomberg munkatársai bukkantak a minap, amikor befektetésekkel kapcsolatos jóváhagyásokat, illetve tenderek dokumentumait fésülték át. Az adatokból kiderült, Kína vezető AI vállalatai arra készülnek, hogy nem kevesebb, mint 36 új adatközpontot húznak fel az elkövetkező időszakban, ami önmagában még nem is lenne különleges hír, az viszont, hogy az új adatközpontokat H100-as és H200-as sorozatú Nvidia AI gyorsítókkal szeretnék megtölteni, már igencsak meglepőnek tűnik.

Az új adatközpontoknak Kína nyugati részén, Xinjiang provinciában találtak megfelelő helyet, egy sivatagos környezetben, Yiwu közelében, aminek prózai oka van: a térségben ki lehet használni a szél- és napenergiában rejlő lehetőségeket, de ezzel együtt széntartalékok is rendelkezésre állnak, amelyek szintén mozgosíthatóak, ha szükséges, a környezet pedig kellően hűvös a magas fekvésből fakadó környezeti adottságoknak köszönhetően.

A 36 új adatközpontban összesen 115 000-nél is több Nvidia AI gyorsítót használnának, ráadásul H100-as és H200-as modelleket vegyesen, amelyek Kínában hivatalosan nem érhetőek el. Az egyik kínai vállalat első körben 625 darab H100-as szervert szeretne munkába állítani, amelyekben összesen nagyjából 2000 GPU kaphat helyet, de később tovább bővítenék a kapacitást.

Az nem világos, hogyan szereznének be ennyire sok AI gyorsítót, hiszen a termékek Kínába történő közvetlen exportjához külön exportlicencre lenne szükség, amit az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai biztosan nem adnának ki, főleg ekkora mennyiségű gyorsítót tartalmazó rendelésre vonatkozóan. A Bloomberg munkatársainak érthető módon egyik megkérdezett fél sem árulta el, hogyan jutnának hozzá a szóban forgó AI gyorsítókhoz.

Az elemzők és a szakértők úgy vélik, ekkora mennyiségű AI gyorsítót még csempészéssel sem tudnak Kínába juttatni. Az persze nem zárható ki, hogy több közvetítő országon és cégen keresztül próbálják beszerezni a kellő mennyiségű AI gyorsítót, úgy kevésbé feltűnő, ha egy-egy térségből nagyobb rendeléseket adnak le a szokásosnál – ahogy eddig megtalálták a módját a szabályozások kijátszásának, úgy ezután is megtalálják majd.

Alternatív módon országon belül kifejlesztett AI gyorsítókat is lehetne használni, de ezek sem teljesítmény, sem energiahatékonyság, sem skálázhatóság terén nem érnek fel az Nvidia termékeihez, plusz az AI cégek többsége a CUDA ökoszisztémát szeretné használni, amit a Huawei termékeivel nem tudnak megtenni. A Huawei persze próbálja megnyerni a kínai cégeket az olyan rendszerekkel, mint amilyen a CloudMatrix 384, ám ezekből messze nem tudnak annyit gyártani, amennyire szükség lenne az Nvidia termékeinek kiváltásához, illetve a helyi igények kielégítéséhez, ennek oka pedig az, hogy a szóban forgó chipek gyártása rendkívül komplex és körülményes feladat.