Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata egy újabb exportkorlátozó csomagot jelentett be az elmúlt napok folyamán, amelynek eredményeként 140 kínai vállalat került tiltólistára. Az új korlátozásokkal főként a chipgyártó ipart és a hadiipart akarják még jobban elgáncsolni az amerikaiak, ennek köszönhetően 24 újabb chipgyártó eszköz exportját tiltották be, valamint az AI gyorsítók egyik alapvető komponensét, a HBM memóriát sem lehet majd Kínába exportálni.
Az új exportkorlátozások minden kétséget kizáróan még tovább rontják Kína lehetőségeit, az ország félvezetőiparának fejlesztése még nehezebbé válhat, valamint az AI szegmens fogaskerekeit is megakaszthatják a friss szankciók. A Reuters szerint a kínai félvezetőipar képviselői igazából egyáltalán nem tartanak az új helyzettől, bőven vannak raktárkészleteik, ennek megfelelően rendben folytathatják a munkát.
A rövidtávú működést tehát jó eséllyel nem tudják ellehetetleníteni az új korlátozásokkal, ám hosszabb távon a különböző félvezetőipari eszközök Kínába történő exportjának tiltása már komolyabb károkat okozhat. Mivel az Intel, az AMD, az Nvidia, illetve az egyéb vállalatok által gyártott chipek jó része már alapból tiltott, így Kínának saját chipeket kell kifejlesztenie házon belül, amelyek ráadásul kellően versenyképesek is azokkal a termékekkel szemben, amelyeket az amerikaiak és szövetségeseik gyártanak. A fejlett chipgyártó eszközök Kínába történő szállítását már korábban megtiltották, az új korlátozások jóvoltából viszont a kevésbé fejlett chipgyártó eszközökhöz is nehezebb lesz hozzáférnie az országnak, igaz, valószínűleg erre is találnak majd megoldást, ha másképp nem, közvetítők révén.
A súlyos szankció bevezetésének híre a jelek szerint nem rázta meg a kínai félvezetőipar szereplőit, ők készen állnak arra, hogy folytassák a munkát és igazodjanak az új szabályozásokhoz, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a kritikus fontosságú komponensekből jókora raktárkészletet építettek fel, hanem annak is, hogy a tiltott chipek jó részét már házon belül is képesek gyártani.
Kína számára eddig is fontos cél volt az, hogy felpörgesse saját félvezetőiparát, és ezzel egyre kevésbé függjön a nyugati importtól, ez a folyamat pedig egészen jól halad. Az EUV levilágítást használó gépek terén egyelőre még nem sikerült áttörést elérni, ez pedig jelentősen korlátozza az ország lehetőségeit abban, hogy 7 nm-nél fejlettebb csíkszélességeket használjon, de az alapvető önállóságot már sikerült elérniük az alap chipgyártó eszközök szegmensében, ami nagy szó.
Az önfenntartó képesség látszólagos megvalósulása ellenére a kínai kormányzat gazdasági kényszerként jellemezte a szankciókat, és válaszul – nem túl meglepő módon – saját maga is bejelentett néhányat. A döntés értelmében Kína nem exportálja az Amerikai Egyesült Államokba a germániumot, a galliumot, az antimont, illetve néhány „szuperkemény" anyagot sem, a grafit exportját azonban folytatják, viszont fokozott ellenőrzést alkalmaznak.
Az említett alapanyagok terén Kína elég jelentős forrás, már ami a globális exportot illeti. A Project Blue adatai szerint a globális antimon szállítás 48%-át, a finomított germánium szállítás 59,2%-át, a finomított gallium szállításnak pedig 98,8%-át adja a kínai ipar, vagyis a Kína által bevezetett exporttilalomnak bőven lesznek negatív hatásai a különböző iparágakon belül. A chipipar a szilícium mellett a galliumot és a germániumot egyaránt használja, sőt, a germánium esetében anno felmerült, hogy leválthatja a szilíciumot, ami kedvező ára miatt is hódít a piacon. A kínai viszontválasz valamilyen mértékben biztosan érinteni fogja a nyugati chipgyártást, az viszont egyelőre kérdéses, mennyire súlyos hatást fejt majd ki rá.
