Az új, a korábbi, kísérleti állomások helyett immár tartósra tervezett űrállomásra a góbi-sivatagi kilövés után 6 és fél órával érkeztek meg az űrhajósok. A moduláris űrállomás központi részét április 29-én állították alacsony Föld körüli pályára. A teljes létesítmény 12 küldetés keretében szerelik össze, illetve ezt később minden bizonnyal bővítik is majd, hasonlóan a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A három fős legénység a tervek szerint három hónapig marad fent, ami alatt a létfenntartó rendszerek beállítását, és némi karbantartást végeznek majd, előkészítve a központi modult a további részek fogadására. A Shenzhou-12 nevű küldetés az első emberes küldetés az új űrállomásra, és majdnem öt éve az első emberes űrrepülés, amelyet a kínaiak végrehajtanak.

A következő három hónap során az űrhajósok két hosszú űrsétát teljesítenek majd. Ha sikerült előkészíteniük a terepet, a következő szakaszban három újabb emberes küldetés és két labormodul indul az űrállomáshoz, így elvileg 2022 végéig elkészülhet az alapkonstrukció, amely nagyjából az alábbi képen látható módon fog kinézni.

A küldetés vezetője Nie Haj-seng, aki 1998-ban csatlakozott a kínai űrprogramhoz, és azóta most harmadszor jár az űrben. Liu Boming, a csapat másik tagja 2008-ban járt először fent, és mivel segédkezett az első kínai űrsétánál, most is kulcsszerepe lesz az állomáson kívüli munkavégzésben. A csapat legfiatalabb tagja, Tang Hongbo most jár először az űrben, de 11 éve készül a küldetésre.

A kínai űrprogram elképesztő sebességgel fejlődött az elmúlt években, és eddig nagyon sikeres évet tudhatnak magukénak. Az űrállomás első moduljának pályára állítása, és a mostani küldetés eddigi sikere mellett nemrégiben a Marsra is leszálltak egy landolóegységgel és egy roverrel, amely azóta is aktívan tevékenykedik.

A Nemzetközi Űrállomáson eddig 19 ország több mint 200 űrhajósa teljesített szolgálatot, de kínai űrhajósokat politikai okokból sosem engedtek a létesítménybe. Ez kulcsszerepet játszott abban, hogy Kína saját űrállomás létesítéséről döntött. Az amerikaiakkal egyre rosszabb kapcsolatot ápoló oroszok szintén hasonló terveket dédelgetnek, és 2030-ra ők is szeretnének rendelkezni egy saját állandó űrállomással.

Ennek fényében pedig nagy kérdés, hogy mi lesz a Nemzetközi Űrállomással, amely egyre rosszabb állapotban van, és a következő években várhatóan támogatási gondokkal is meg kell küzdenie. Ha a projekt véget ér, azzal valószínűleg annak a példátlan nemzetközi összefogásnak is vége lesz, ami az utóbbi évtizedekben jellemezte a Föld körüli pályára irányuló küldetéseket.

A Tiangong állomás a tervek szerint legalább 10 évig fog üzemelni, ha elkészült az alapstruktúra, és a kínai űrprogram vezetői szerint a projekt későbbi fázisában más nemzetek űrhajósait is szívesen bevonják a küldetésekbe, amire már vannak is jelentkezők az illetékesek elmondása szerint.