Az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei már több kereskedelmi szankcióval is sújtották Kínát, ezekre sokszor viszontválasz is érkezett. A legújabb lépés Kína részéről az, hogy két fontos nyersanyagra exportszabályozást vezetnek be, ami egyenes következménye annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Hollandia, valamint Japán korábban olyan szankciókat vezetett be, amelyek nehezítik a kínai félvezetőipar boldogulását.
A kínai döntés értelmében minden kínai cégnek kötelező exportlicencet szereznie akkor, ha galliumot vagy germániumot szeretnének kivinni az országból. A 2023. augusztus 1-jén érvénybe lépett szabályozás érkezésének hírére július elején a gallium ára az amerikai és az európai piacon rövid idő alatt jelentősen, közel 20%-kal emelkedett, viszont nem ezek a térségek függenek leginkább a kínai germániumtól, hanem Japán.
A különböző kutatók elemzései szerint Kína jelenleg a globális galliumpiacnak mindegy 94%-át tarthatja kézbe, míg a germániumtermelésnek nagyjából 60%-át adja az ország. A legérzékenyebben Japánt érintheti az új exportszabályozás, hiszen a Nikkei információi szerint a japán félvezetőpiac nagyjából 40%-ban támaszkodik Kínára, mint az említett fémek egyik legjelentősebb beszerzési forrására.
Japán jelenleg a legnagyobb gallium-felhasználó globális szinten, a szükséges alapanyag beszerzése pedig nagyrészt importból történik. Az információk szerint a helyi galliumfelhasználás 40%-át adja az újrahasznosítás, míg a fennmaradó 60% importból érkezik, utóbbinak 70%-át Kína szállítja.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a japán vállalatok nincsenek kétségbe esve, bőven vannak készleteik. A Mitsubishi Chemical Group vezetése például megfelelő mennyiségű készletet raktározott be, így a közeljövőben nem lesznek ellátási nehézségei. A gallium nitrit előállításával foglalkozó Sumitomo Chemical, illetve a LED gyártó Nichia Corporation esetében hasonló a helyzet, vagyis mindketten elegendő raktárkészlettel rendelkeznek, ezzel egy időben azonban rajta tartják szemeiket a piaci folyamatok alakulásán és szükség esetén diverzifikálják a beszerzéseiket.
Annak ellenére, hogy az új exportszabályozások életbe léptek, a kínai kereskedelmi minisztérium szerint a két anyag exportjában nem lesz fennakadás sem minőség, sem pedig mennyiség tekintetében. Addig legalábbis biztos nem, míg az expotra dolgozó vállalatok igazodnak a nemzetbiztonsági protokollhoz, illetve az egyéb szabályozásokhoz, az export folytatódhat. Eddig tehát az új szabályozások nem okoztak fennakadást a japán vállalatok üzletmenetében, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez hosszabb távon is így marad. Kína korábbi kereskedelmi minisztere, Wei Jianguo szerint a germániumra és a galliumra bevezetett exportszabályozások csak a kezdetet jelentik, később további intézkedések is jöhetnek. A jövőben ezeket Kína arra használhatja, hogy kihasználja domináns pozícióját bizonyos árucikkek területén, ezzel kereskedelmi és diplomáciai nyomást is gyakorolna.
Noha a germánium és a gallium egyáltalán nem számítanak ritka fémeknek, ezeket gyakran egyéb bányászati tevékenységek melléktermékeként is kinyerhetik, ám mivel alacsony áron lehet őket értékesíteni, valamint azért, mert Kína olcsón tudja bányászni őket, más térségekben nem profitábilis velük foglalkozni. Kína új exportszabályozása rövidebb távon az említett anyagok drágulását hozhatja, valamint az is előfordulhat, hogy az ellátási lánc akadozzon miattuk, illetve egyes komponensek gyártása is akadozhat majd. Hosszabb távon ez az akció azt eredményezheti, hogy egyéb országokban is elkezdjék bányászni a germániumot és a galliumot annak érdekében, hogy kevésbé függjenek a kínai beszállítóktól, ami végső soron Kína számára lehet rossz, hiszen idővel meginoghat domináns pozíciója. A folyamat egyébként már el is indult, ugyanis a Pentagon bejelentette, az elektronikai hulladékokból szeretnék majd kinyerni egyebek mellett a galliumot is.
