Kína és az Amerikai Egyesült Államok között Donald Trump beiktatása után nem sokkal elkezdett elmérgesedni a helyzet, újabbnál újabb exportkorlátozásokat jelentettek be, valamint a vámok is záporoztak, ezzel eléggé bizonytalan és kilátástalan helyzetet teremtve a globális kereskedelemben. Az adok kapok sokáig folytatódott, ám Kína végül igazán komoly szigorítást jelentett be ritkaföldfém-export terén, amelynek értelmében bizonyos felhasználási területekre nem lehetett volna bizonyos ritkaföldfémeket exportálni, még exportlicenc birtokában sem, valamint a ritkaföldfémek feldolgozásához szükséges technológiák elérhetőségét is jelentősen korlátozták volna.

Noha exportlicencek keretén belül számos esetben továbbra is lehetett volna exportálni az egyes ritkaföldfémeket, a licenc kiadásának elhúzódása hiányállapotot eredményezett volna, ami egyes iparágakra rendkívül komoly negatív hatást gyakorolt volna. A veszély még nem hárult el, mindössze 1 év haladékban sikerült megállapodniuk a feleknek a Kína és az USA illetékesei között zajló bilaterális tárgyalás alkalmával, azaz hosszabb távon megoldás kell majd találni a helyzetre.

Közben Kína az ígéreteknek megfelelően 2025. november 9-től kezdve felfüggesztette a ritkaföldfémek exportjának szigorítását célzó rendelet végrehajtását, ami eredetileg 2025. december 1-től lépett volna életbe. A döntés jóvoltából átmenetileg ismét folyhat az olyan ritkaföldfémek exportja, mint amilyen a gallium, a germánium, vagy éppen az antimon, valamint egyes grafit termékek és a ritkaföldfémek felhasználását segíti technológiák alkalmazása is lehetővé vált. A megállapodás értelmében az átmeneti időszak 2026. november 27-ig marad életben, vagyis egy rövidtávú könnyítést kapott a piac. Az persze egyelőre kérdéses, hogy a könnyítés mennyire lesz érezhető, ugyanis a kínai kormányzat felhívta a figyelmet arra, hogy exportlicencek igénylésére így is szükség lesz, azaz Kína felügyelni fogja az exportfolyamatokat.

A gallium és a germánium exportját elsők között korlátozták még 2023 augusztusában, amikor az USA és Kína között folyó kereskedelmi háború újabb állomásához ért. A gallium arzenid és a gallium nitrit egyaránt fontos összetevő az egyes elektronikai termékek esetében, legyen szó tápellátást biztosító komponensekről vagy éppen rádiófrekvenciás alkatrészekről. A germánium az infravörös optikai eszközökben, az üvegszálban, illetve a szilícium-germánium vegyület köré épülő komponensekben jut szerephez, azaz szintén nélkülözhetetlen összetevő. Az antimon is fontos, hiszen egyrészt lángálló termékek gyártását teszi lehetővé, másrészt különböző vegyületek összetevőjeként is használják.

A fenti anyagok exportjának korlátozása természetesen negatívan hatott az árak alakulására, jelentős drágulás ment végbe, plusz ezzel egy időben a nyugati országok elkezdte alternatív beszerzési források után nézni, ami nem egy egyszerű folyamat. A globális galliumtermelésnek mintegy 99%-át uralja Kína a 2024-es USGS adatok szerint, de a finomított germánium és az antimonbányászat terén is domináns szerepet tölt be a piacon.

Az enyhítés tehát csak átmeneti, viszont az alternatív források létrehozása több éves folyamatot igényel, így kulcsfontosságú, hogy a későbbiekben is biztosított legyen a kínai ritkaföldfém-forrásokhoz való hozzáférés, ehhez az USA és Kína között újabb tárgyalásokra lesz szükség, valamint arra, hogy a felek rendezzék egymáshoz fűződő kereskedelmi viszonyaikat, ellenkező esetben hatalmas fennakadások lehetnek a globális félvezetőpiacon, illetve számos egyéb olyan területen is, amelyek függenek az exportkorlátozás hatálya alá eső ritkaföldfémektől.