Kína idén kevesebbet költhet külföldről származó chipgyártó eszközök vásárlására, ami több okra vezethető vissza. Egyrészt a hazai chipgyártó eszközök gyártása éppen felpörög, másrészt az elmúlt időszakban igen komoly mértékben vásároltak be chipgyártó eszközökből annak érdekében, hogy a közelgő amerikai exportkorlátozásokra felkészülhessenek. Az is az okok közé tartozik, hogy kezd túltermelés kialakulni országon belül, illetve a szankciók miatt most már számos chipgyártó eszközhöz nem férnek hozzá, legalábbis közvetlenül. Kína így is a világ legnagyobb piaca marad ezen a téren, de költései csökkenni fognak a TechInsights munkatársai szerint.

Az elemzések alapján míg 2024 folyamán 41 milliárd dollárt költöttek chipgyártó eszközök vásárlására, addig 2025 folyamán várhatóan 6%-kal kevesebbet, 38 millió dollárt fordítanak erre a célra. A 3 milliárd dolláros csökkenés mindenképpen jelentősnek mondható, de ha a nagy képet nézzük, messze ez a legnagyobb büdzsé a piacon. 2023-ban egyébként még csak 36,6 milliárd dollárért vásároltak eszközöket a kínaiak, miközben a dél-koreai vállalatok összesen 16,94 milliárd dollárt, a tajvani gyártók pedig 19,62 milliárd dollárt költöttek el erre a célra. Az Amerikai Egyesült Államok chipgyártói közben 12,05 milliárd dollárral kullognak az élvonalbeli térségek költései mögött.

Kínában folyamatosan zajlik a chipgyártó eszközök fejlesztése, ez is csökkenti a nyugati termékek iránti igényeket, igaz, itt jellemzően a kifejezett kiforrott node-okra kell gondolni, úgy mint a 28 nm-re, a 45 nm-re, a 90 nm-re, illetve a 130 nm-re, amelyek bizonyos területeken még mindig hatékonyan és költséghatékonyan használhatóak. Azzal, hogy a kínai félvezetőipari gyártóeszközök mennyisége folyamatosan növekszik, az SMIC szerint vigyázni kell, ugyanis idővel túltermelés alakulhat ki, ami a profitabilitásra is negatív hatást gyakorolhat, hiszen a konzumerpiaci termékek iránti kereslet egyelőre gyenge, márpedig főként azon a területen vethetik be a fentebb említett kiforrott gyártástechnológiákat.

Azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a nyugati elemzők csak azt látják, Kína és a nyugati világ között milyen kereskedelmi forgalom bonyolódik, arra már nem igazán látnak rá, országon belül hogyan alakul a különböző félvezetőipari bérgyártó eszközök forgalma. A hírek szerint a szilíciumostya-gyártó eszközök terén a hazai gyártók rekord piaci részesedést értek el 2024 folyamán, mind az AMEC, mind pedig a Naura jól teljesített, amelyek a mintázás (Etching) és a kémiai gőzleválasztás (CVD) terén dolgoznak, méghozzá világszínvonalú gyártóeszközöket létrehozva, amelyek kiválthatják az olyan nagy cégek gépeit, mint amilyen a Lam Research, a KLA, illetve az Applied Materials.

A helyzet összességében pozitívnak tűnik, viszont van néhány olyan terület is, ahol még mindig jókora lemaradásban vannak a kínai gyártók nyugati riválisaikhoz képest, ez pedig nem más, mint a litográfia, vagyis a levilágítás, amit a lapkák mintázásánál használnak. Ezen a téren Kína továbbra is nagyban függ a nyugati vállalatoktól, mint amilyen az ASML, a Canon, vagy éppen a Canon, ugyanis a Shanghai Micro Electronics Equipement még mindig csak olyan eszközöket tud gyártani, amelyek 90 nm-es, vagy ennél régebbi gyártástechnológiákhoz passzolnak. A másik fontos terület az a tesztelés és az összeszerelés, ahol a kínai vállalatok nem állnak jól: a tesztelő eszközöknek csak mindössze 17%-át, az összeszerelő eszközöknek pedig csak 10%-át gyártják kínai cégek.

Azzal, hogy Kína idén csökkenti megrendeléseit, igazából nem változik jelentősebb mértékben a piaci helyzete, továbbra is a világ legnagyobb célpiaca marad félvezetőipari gyártóeszközök terén. Kínában gőzerővel épülnek azok a gyárak, amelyek a fentebb említett kiforrott gyártástechnológiákat alkalmazzák, így ha ezeket fel is szerelik gyártóeszközökkel és elindul bennük a tömegtermelés, akkor Kína óriási mennyiségű olcsó chippel áraszthatja el a piacokat. Itt persze csak egyszerűbb chipekről lesz szó, amelyekhez kiforrott gyártástechnológiák kiválóan passzolnak, ilyenek például a kijelző-meghajtó vezérlők (DDIC), illetve a tápmenedzsmenttért felelős PMIC-k is. Az olcsó kínai chipek komoly fejtörést okozhatnak majd az egyéb régiók gyártóinak, de az már egy másik történet.