2022-ben mások mellett a Google is önként aláírt egy olyan vállalást az Európai Unióban, melynek egyebek mellett része volt az is, hogy a cég be fog vezetni egy olyan „fact check” rendszert, mely segíti majd a felhasználókat a különböző források hitelességének megítélésében. Több mint két év telt el azóta, de ilyen funkció még mindig nincs. A friss hírek szerint pedig már nem is kell erre várni.
Bejelentette a Google, hogy nem fogja integrálni a tényellenőrző szervezetek szolgáltatásait sem Kereső szolgáltatásba, sem pedig a YouTube eszköztárába.
Arra készül a vállalat, hogy ezeket a korábbi vállalásokat kihúzza az általa elfogadott és aláírt dokumentumból. Ezzel pedig meglehetősen keményen beleáll az EU elvárásaiba és jövőképébe. Ugyanis az Európai Unió a tervek szerint a tényellenőrző funkciók biztosítását jogszabályi szinten írná elő. Már folyamatban van az a módosítása a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, mely magában foglalja a független fact check szolgáltatások biztosítását a DSA hatálya alá eső platformokon.
A tényellenőrzés lehető legszélesebb körben történő kiterjesztése az EU dezinformációs törekvéseinek egyik fontos alappilére. Létezik egy dezinformációval kapcsolatos viselkedési kódex, és ennek részeként dolgozik együtt minden olyan nagyobb szervezettel, ami a tényellenőrzésre fókuszál. Több ilyen fact checker vállalat üzemel az Európai Unióban – és azon kívül is –, a cél pedig az, hogy minden ország anyanyelvén biztosítottak legyenek a megbízhatóságot jelölő információk a közösségi médiában és más jelentős felhasználói táborral rendelkező felületeken. A Google Keresőben a találatok mellett jelennének meg a független szervezetek jelölései.
Az online félretájékoztatás évről évre egyre nagyobb problémát jelent, és ennek hatásainak csökkentése hatalmas kihívás. Éppen ezért lenne szükség a teljes összefogásra, amiből most éppen a Google igyekszik magát részben kihúzni, de nem lenne meglepő, ha más vállalatok is követnék a példáját.
Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős vezetője levélben tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy a cég nem tartja hatékonynak, illetve megfelelőnek a tényellenőrzés bevezetését a szolgáltatásaiba. Ezért határozott úgy, hogy minden tényellenőrzési vállalást visszavon az EU által kidolgozott, dezinformációval kapcsolatos önkéntes viselkedési kódexből, még mielőtt azok kötelező érvényűvé válnának.
Az Európai Unió előírná egyebek mellett azt is, hogy a vállalatok bevezessenek olyan eszközöket, melyek segítik a felhasználókat abban, hogy maguk is hatékonyabban tudjanak segíteni az álhírek terjedése ellen folytatott harcban. Például egyszerűen hozzáférhető formában kellene olyan funkciót nyújtani, amivel megjelölhetők a hamisnak vélt információk, így ezeket a tényellenőrzéssel foglalkozó cégek meg tudnák vizsgálni, és szükség esetén elhelyeznék a figyelmeztetésüket.
Az is szerepel az EU iránymutatásai között, hogy a vállalatok még szigorúbb keretek közé szorítsák a politikai hirdetéseket, és egyértelműen, jól láthatóan címkézzék ezeket. Továbbá azt is elvárná, hogy a cégek nagyobb erőbedobással küzdjenek a botok, hamis felhasználói profilok ellen. Valamint olyan fejlesztéseket hozzanak létre, amik segítenek a mesterséges intelligencia használatával előállított hamis képek, videók, deepfake anyagok felismerésében.
A Google egyébként a hírhamisítás és a félrevezető információk terjesztése ellen többféle eszközt is használ, de a moderációs gyakorlatának nem része az, hogy tényellenőrzést csináljon minden tartalmon. A vállalat nem zárkózik el attól, hogy együttműködjön a tényellenőrző szervezekkel, de nem látja teljesíthetőnek a korábbi vállalásokat. Vélhetően nem kíván olyan jogokat adni a cégeknek, amivel ez a folyamat a Kereső és a YouTube esetében együttjárna.
A szóban forgó önkéntes vállalást összesen 40 online platform üzemeltetője írta alá korábban, de más is akad, aki nem tartja magát ehhez.
A Twitter is ezek között volt, de amikor Elon Musk kezébe kerül, akkor az üzletember úgy döntött, hogy kihúzza a mikroblogot ez alól. Az X-nek egy egészen sajátos rendszere van erre, amihez ragaszkodik – és már a Meta is hasonló irányba mozdult el.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz majd a helyzet ezen a téren akkor, ha már nemcsak önkéntes vállalás formájában várja majd ezt el az EU, hanem esetlegesen tényleg a DSA jogszabály részét fogja képezni. Hogy erre mikor kerülhet sor, arról még nem született döntést, de akár még ebben a hónapban meghatározhatja az Európai Bizottság.
