Az Intel Alder Lake-N sorozatú SoC egységei, amelyek csak és kizárólag energiahatékonyságra optimalizált Gracemont processzormagokat tartalmaznak, eredetileg 2022 elején mutatkoztak be, azóta pedig már a piacon is képviseltetik magukat, ám valahogy nem igazán készültek róluk gaming tesztek, ami valahol azért érthető. Ezek a processzorok egycsatornás memória-támogatással és egy nem túl acélos iGPU-val rendelkeznek, de így is érdekes lehet megnézni, milyen teljesítményre számíthatunk az egyes játékok alatt a 7 W-nál is kevesebbet fogyasztó SoC egységek esetében. Szerencsére a Team Pandory névre keresztelt YouTube csatorna tulajdonosa nemrégiben készített egy efféle tesztet, amiből kiderül, egyes játékok alatt bizony elérhető a 60 FPS átlagsebesség, maga az energiahatékonyság pedig minden túlzás nélkül kiváló.

A kifejezetten belépőszintű rendszerekbe szánt Alder Lake-N sorozatú SoC egységek közül az N100-as modell került górcső alá. Ez a SoC a hibrid Alder Lake és Raptor Lake processzorokból már ismert Gracemont processzormagokat alkalmazza, amelyek a két említett fejlesztés esetén E-Core szerepkörben mozognak, itt azonban a főszerepet osztották rájuk. Az Intel 7 gyártástechnológiával készülő mobil SoC egység, ami kompakt asztali konfigurációkban is felbukkanhat, összesen négy processzormaggal és négy szállal rendelkezik, maximális boost órajele pedig 3,4 GHz. A 6 MB-nyi harmadszintű megosztott gyorsítótárral ellátott SoC mindössze 6 W-os TDP kerettel dolgozhat, vagyis nem jelent kihívás az, ha alacsony zajszint mellett kell lehűteni.

A termék memóriavezérlője maximum 16 GB-nyi fedélzeti memóriát kezelhet, de sajnos csak egyetlen memóriacsatornája van, amire DDR4-3200 MHz-es, DDR5-4800 MHz-es, vagy éppen LPDDR5-4800 MHz-es memórialapkák kapcsolódhatnak, az adott dizájntól függően. Az integrált grafikus vezérlő ezúttal egy Intel UHD Graphics sorozatú megoldás, ami 24 EU-t fogható munkára, ezek maximum 750 MHz-es órajelen üzemelhetnek. A kijelző-vezérlő képes akár 4K-s felbontású kijelzők meghajtására is, viszont maximum 60 Hz-es képfrissítési rátával. Ez a SoC egység rendelkezik Intel Quick Sync Video támogatással, képes az AV1-es tartalmak lejátszásának hardveres gyorsítására, viszont az AV1 kódolás hardveres gyorsítását már nem támogatja. Tokozás terén egy FCBGA-1264-es megoldással van dolgunk, amit közvetlenül az alaplapra forrasztanak.

A tesztek alapján az egyes játékokat többnyire 1280 x 720 pixeles, azaz 720p-s felbontásban tudja futtatni a rendszer, ehhez persze arra is szükség van, hogy a képminőséggel kapcsolatos beállításokat minimum szintre korlátozzuk. A tesztelt játékok között 10 cím szerepelt: a CS:GO, a Dota 2, a Forza Horizon 4, a Genshin Impact, a GTA V,  a Grid Autosport, a Minecraft, a Resident Evil 5, a Skyrim, és a Sleeping Dogs

Ezek közül háromban, vagyis a CS-GO, a Grid Autosport, illetve a Resident Evil 5 alatt tudott 60 FPS-es teljesítményt elérni a rendszer, sőt, a Resident Evil 5 alatt 75 FPS körüli szinten helyezkedett el. A DOTA 2 ehhez képest már csak 40 FPS körüli teljesítmény mellett futott, míg a többi játéknál már többnyire 30 FPS, vagy ennél kevesebb mutatkozott, esetenként a 20 FPS körüli szintre is benézett a rendszer. Memóriából egyébként 8 GB-nyi DDR5-ös modul teljesített szolgálatot a fedélzeten.

A fenti eredmények nagyjából borítékolhatóak voltak, az energiahatékonyság azonban így is parádés. Természetesen ez a SoC még véletlenül sem játékra készült, noha egyes címek kompromisszumos beállítások mellett azért elketyegnek vele. A termék sokkal inkább a kis teljesítményt igénylő feladatokra született, például irodai munkára, internetezésre, mindennapi feladatok elvégzésére, videók megtekintésére, és egyéb, minimális CPU- és GPU teljesítményt igénylő felhasználási módokra.

Az apró SoC láttán felmerülhet a kérdés: vajon az Intel háza táján elgondolkodnak azon, hogy később, ütőképesebb CPU- és iGPU architektúra használata mellett a kézikonzolok világába is készítenek egy versenyképes SoC egységet, amivel felvehetik kesztyűt a RYZEN Z1, illetve Van Gogh sorozatú AMD APU egységekkel? Noha ilyen irányú tervekről egyelőre nem hallani, nincs kizárva, hogy idővel ebben a szegmensben is szerencsét próbálhat az Intel, például a chipletes felépítésű dizájnok alkalmazásával.