Carlos Rodríguez-Gallegos és társai számításai szerint, ha panelek mindkét oldala alkalmas a napsugárzás elektromos energiává alakítására, és ezek követik is a nap aktuális állását, 35 százalékkal több energia nyerhető a sima, rögzített kétoldalú technikához képest. Ilyen módon pedig 16 százalékkal csökkenthető lehet az elektromos energia ára.
A napelemek célja, hogy minél többet nyeljenek el csillagunk energiájából. A legtöbb használatban lévő panel azonban jelenleg fixált helyzetben van, így jelentősen korlátozott, hogy mennyi energiát képes termelni. Ezen két módszer is segíthet, mondja Rodríguez-Gallegos, amelyek együtt még hatékonyabbnak tűnnek. A kétoldalú panelek előnye, hogy a felszínről a panel hátoldalára visszaverődő napfényt is képesek hasznosítani. A napkövető technológiák pedig követik a nap napközbeni járását, így mindig ideális szögben esik rájuk a fény.
Utóbbi panelekből két típus van, az egytengelyes változatok a napi ciklust követik keletről nyugatra forgatva a panelt. A kéttengelyes verziók ennél komplexebbek, és a nap horizont feletti változó magasságát is figyelembe veszik a pozicionálás során, vagyis a nap éves járását követik. A szingapúri kutatócsoport különböző kombinációkban végzett számításokat az említett technológiákkal kapcsolatban, a NASA időjárási adatait véve alapul annak megállapításához, hogy összesen mennyi energia lehetne termelhető a különböző összeállítások révén.
A számítások alapján a rögzített kétoldalú megoldásokhoz képest a kétoldalú napelemek egytengelyű technikával kombinálva 35 százalékkal, kéttengelyű technikával együtt pedig 40 százalékkal több elektromos energia megtermelését tennék lehetővé. A csoport az anyagköltségeket, illetve a gyártás és a karbantartás költségeit is számításba vette, és úgy vélik, hogy a kétoldalú panelek egytengelyű technikával való kombinálása és globális alkalmazása révén 16 százalékkal csökkenthető lehetne az elektromos áram fogyasztói ára.
