A 3dfx Interactive egy sokak által ismert és kedvelt vállalat volt anno az 1990-es évek második felében, illetve főleg a vége felé, amikor megjelent a Voodo Graphics sorozat első tagja, majd azt követte még több újdonság is a Voodo5 5500-as modellel bezárólag.
Ezek a videokártyák még az AGP és a PCI korszakban próbáltak érvényesülni, amikor a monitorok felbontása 800 x 600 pixeles, illetve 1024 x 768 pixeles volt. A vállalat sokáig jól szerepelt a videokártyák szegmensében, míg nem a Voodo3 idején meg nem előzte az Nvidia a GeForce 256, a GeForce 2 MX és a GeForce 2 GTS segítségével.
A Voodoo szépen lassan feledésbe merült, még a Voodo4 és a Voodo5 próbált magának piacot szerezni, a Mac szegmensben is elérhetőek voltak, ahol a D-Sub mellett DVI portot is kínáltak. Az utolsó nagy fejlesztés a Voodo5 6000 lett volna, ami el is készült és rendkívül impresszív teljesítményt mutatott, a négy chipből álló rendszer, ami külső tápegységet igényelt és elsőként alkalmazott 128 MB-nyi VRAM-ot, végül nem lépett piacra nagyobb volumenben a költséges gyártás miatt, illetve az akkori Pentium 4-es processzorokat fogadó alaplapokkal sem volt kompatibilis. A vállalat lejtmenetét követően az Nvidia felvásárolta, így a 3dfx összes szabadalma is hozzá került, viszont több Voodoo sorozatú kártya már nem készült.
Ennek az ikonikus gyártónak az egyik GPU-ját, a VSA-100-as modellt vette kezelésbe két rajongó, akik a VoodooX projekt keretén belül modernizálták egy picit a dizájnt. Architektúra szintjén természetesen nem változott semmi, viszont a PC piacon jellemző D-Sub videó kimenetet száműzték a kínálatból, a helyére pedig DVI és HDMI port került, mindkettőből egy-egy darab.
A VSA-100-as GPU mellett lehetőség nyílt analóg helyett digitális jelek továbbítására is, ám a megvalósítás már nem volt ennyire egyszerű, maga a projekt 2022 októbere óta futott. Kiötlője Oscar Barea volt, aki egy másik 3Dfx rajongó, Ash Evans segítségével valósította meg álmát. A VSA-100-as GPU mellett 32 MB-nyi fedélzeti memória kapott helyet, és igazából új nyomtatott áramköri lapot is kellett fejleszteni hozzá.
A működő videokártyával, amelyen a HDMI és a DVI port is funkcionál, sikeresen bootolt Windows 98 alatt, majd a 3dfx Glide Donut demó is lefutott rajta. A digitális kimeneteken keresztül sokkal jobb képminőséget sikerült elérni, jobb színvisszaadás és kevesebb képhiba mellett, ám néhány hibát javítani kellett, hogy megfelelően működjön a rendszer. Ahogy a hibajavítás is sikerült, néhány játék futtatása következett, így például a Dune 2000, az Unreal Tournament, vagy éppen a Quake 3: Arena is elketyegett a régi videokártyán.
Az egyedi nyomtatott áramköri lap fejlesztése még nem ért a végéhez, most közelebb szeretnék egymáshoz helyezni a DVI és a HDMI portokat. A DVI portra főleg azért volt szükség, mert sok retro monitornál van használatban ez a csatlakozótípus, a HDMI pedig a modernebb kijelzőkhöz passzol. A módosítást kiötlő Oscar Barea egyébként egy 3dfx múzeumot is összeállított, ami itt található
