Két hónapig is a levegőben maradhat a szalagos fregattmadár

Francia kutatók nyomkövetőkkel vizsgálták a madarak vándorlási szokásait, és végre megfejtették, hogy azok hogyan bírják olyan hosszan leszállás nélkül.

Két hónapig is a levegőben maradhat a szalagos fregattmadár

Régóta izgatja a kutatókat, hogyan képes a szalagos fregattmadár (Fregata minor) akár hetekig is folyamatosan a levegőben maradni, és közben élelem után kutatni az óceán legfelső rétegeiben. A dolog azért különösen meglepő, mert más hosszú vándorutakra induló tengeri madarakkal szemben a fregattmadarak tollait nem védi vízálló olaj, így ezek nem tudnak megpihenni a vízen, mondja Henri Weimerskirch, a francia Biológiai Kutatóközpont munkatársa.

A szakértő és kollégái az utóbbi években apró nyomkövetőkkel vizsgálták 49 szalagos fregattmadár vándorlását. A műszerek az állatok aktuális pozícióján túl azok sebességét, szívverését és szárnycsapásuk gyakoriságát is rögzítette. A vizsgálatok alapján a fregattmadarak még a korábban véltnél is hosszabb ideig képesek a levegőben tartózkodni, egyikük például 63 napig repült megszakítás nélkül. Ennél hosszabb ideig csak egyetlen faj egyedei, a havasi sarlófecskék tudnak egyhuzamban repülni.

A fregattmadarak ráadásul óriási távolságokat tesznek meg, a vizsgált egyedek közül a rekorder például 185 nap alatt 55 ezer kilométert repült, miközben mindössze négy napot pihent az útjába kerülő szigeteken. A szinte folytonos levegőben tartózkodást különleges vándorlási szokások teszik lehetővé, mondja Weimerskirch. Míg a legtöbb költöző madár kerüli a felhőket, mivel azok légörvényeket keltenek, a fregattmadarak kifejezetten keresik ezeket. A jelek szerint az állatok a gomolyfelhők alatt létrejövő függőleges légáramlatokat meglovagolva tesznek szert nagyobb magasságra repülés közben.

Ezen légáramlatok révén rendszerint a felhőréteg aljáig, nagyjából 700 méteres magasságig emelkednek, majd elkezdenek lefelé siklani, hogy aztán a következő felhő alatt ismét magasságot nyerjenek. Ha a szomszédos felhő nagyon messze van, akár 4000 méterig is felemelkedhetnek, hogy messzebbre jussanak miközben lefelé vitorláznak. Ilyen magasságból indulva akár 60 kilométert is meg tudnak tenni a madarak, ami a szakértők számára is meglepő eredmény volt.

A madarak sajátos repülési stratégiáját egy hullámvasút pályájához hasonlítják a szakértők. A vizsgált egyedek összemelkedése egy nap alatt átlagosan 15,4 kilométer volt (a Föld legnagyobb hegycsúcsának több mint másfélszerese), az általuk megtett napi távolság pedig 400 kilométer körül alakult. Mivel a madarak hetekig nem szállnak le, a levegőben is alszanak. A szakértők szerint erre valószínűleg emelkedés közben kerülhet sor, mert a függőleges légáramlatokkal emelkedve nem csapkodnak szárnyaikkal az állatok. Amikor lefelé siklanak, sokkal többet manővereznek, hiszen eközben keresik meg táplálékukat, a tengeri ragadozók által a felszín közelébe kergetett halakat, és a következő függőleges légáramlatot is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward