A mikrobák közé, ahogy a nevükből is látszik, általában olyan élőlényeket sorolunk, amelyek mikroszkopikus méretűek. Egy nemrégiben felfedezett baktérium azonban láthatóan nem tud erről: a karibi mangrovefákon élő faj szabad szemmel is látható, és akár 2 centiméteresre is képes megnőni. Ez azt jelenti, hogy 5000-szer nagyobb, mint a legtöbb más mikroba. Ami még érdekesebb, a baktérium hatalmas genomja nem szabadon lebeg a sejtben, ahogy a többi baktériumban szokás, hanem egy membránba van zárva, ami a magasabb rendű élőlényekre jellemző.

A baktériumot egy nemrégiben közzétett, lektorálásra váró tanulmányban írták le először. A felfedezés magukat a szakértőket is meglepte, a baktérium ugyanis tízszer nagyobb annál, mint amit a baktériumok méretének felső határaként elképzeltek. A méreténél is meglepőbb azonban összetettsége, ami a sokkal komplexebb, többsejtű élőlények sejtjeit idézi.

Az élőlényeket sejtfelépítésük szerint két nagy csoportra osztja a tudomány. Az egyikbe tartoznak a prokarióták, vagyis a baktériumok és az archeák, a másikba pedig az eukarióták, vagyis az élesztőgombáktól kezdve minden egyéb életforma, köztük mi, emberek is. A prokarióták DNS-e szabadon lebeg a sejtben, míg az eukarióták membránnal határolt sejtmaggal rendelkeznek, és jellemzően a sejt más funkciói is membránnal határolt sejtszervecskékbe rendeződnek. Ezen szervecskék között pedig képesek molekulákat mozgatni, amire a prokarióták nem.

Az újonnan felfedezett baktérium viszont egyik csoportba sem sorolható be. A gigantikus mikrobát először 10 évvel ezelőtt azonosította egy tengerbiológus, Olivier Gros, aki furcsa, vékony szálakat fedezett fel egy helyi mocsár rothadó mangrovelevelein. 5 évvel később aztán alapos kutatások után kollégáival rájöttek, hogy egy baktériumról van szó. A baktérium részletes leírását Gros egyik tanítványa, Jean-Marie Volland végezte el.

Egyes mikrobák, például a nyálkagombák vagy a cianobaktériumok képesek makroszkopikus szárakat vagy filamentumokat alkotni, ezek azonban sok-sok sejtből állnak össze. A kérdéses baktérium viszont a legalaposabb mikroszkópos vizsgálatok alapján is egyetlen sejtből tevődik össze. A sejten belül ráadásul két membránnal határolt térrészben található a sejt teljes DNS-készlete. Ezeket a csomagokat Volland és társai sejtszervecskéknek nevezik, és teóriájuk szerint az életforma valamiféle átmenet lehet a prokarióta és az eukarióta csoport között.

A sejtben egy másik, vízzel teli csomag is található, ami megmagyarázhatja a baktérium gigantikus méretét. A mikrobiológusok sokáig úgy hitték, hogy a baktériumok méretét korlátozza, hogy diffúzióval mozognak bennük a molekulák, ami meglehetősen lassú folyamat, így nagyobb távolságban egyszerűen nem hatékony. Aztán 1999-ben felfedeztek egy gigantikus, kénevő mikrobát, amely mákszemnyire tudott nőni. A méretet az tette lehetővé, hogy a sejt belsejét nagyrészt egy vízzel és nitrátokkal teli membrán töltötte ki, amely a többi összetevőt a sejt külső membránjához nyomta. A mangrove baktériuma szintén ilyen szerkezetű: térfogatának 73 százalékát egy vízzel teli membráncsomag teszi ki.

A baktérium, amelynek a szakértők a Thiomargarita magnifica nevet javasolták, genetikailag ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a többi óriásmikroba többsége. A legnagyobb tanulmányozott példány 2 centiméteres volt, de a kutatók szerint létezhetnek ennél nagyobb sejtek is. A genomja is gigantikus, 11 millió bázispárt tartalmaz legalább 11 ezer génnel, ami nagyjából háromszorosa az átlagos bakteriális genomnak. A genetikai állományban a vizsgálatok alapján nagyon sok az ismétlődés. A sejt tanulmányozásából az is kiderült, hogy az azonosított sejtmagszerű szervecskéken belül fehérjeszintetizáló riboszómák is vannak, ami nagyon hatékonnyá teszi a fehérjék előállítását.