Két bolygó kering egy kettőscsillag körül

A NASA kutatói megtalálták az első olyan kettőscsillag-rendszert, amely két cirkumbináris pályán keringő bolygóval is rendelkezik, egyikük ráadásul az élhető zónában kering.

Két bolygó kering egy kettőscsillag körül

Lassan egy évvel ezelőtt, 2011. szeptember 15-én a jelentették be az első olyan exobolygó felfedezését (Kepler 16b), amely egy kettőscsillag mindkét tagját megkerüli, vagyis úgynevezett cirkumbináris pályát jár be. (Szemben a cirkumsztelláris pályával, amikor csak a rendszer egyik tagja körül húzódik a bolygópálya.) A NASA kutatói most újabb mérföldkőhöz érkeztek, megtalálták ugyanis az első olyan kettőscsillag-rendszert, amely két ilyen bolygóval is rendelkezik, egyikük ráadásul az élhető zónában kering.

A Kepler 47b és 47c felfedezése óriási dolog, magyarázza Greg Laughlin, a Kaliforniai Egyetem csillagásza. A jelenlegi bolygókeletkezési elméletek értelmében ezen bolygók létrejöttéhez nagyon sok faktornak kell együttesen fennállnia, így valószínűsíthetően ritka jelenségről van szó.

Ahogy Jerome Orosz, a San Diegói Állami Egyetem csillagásza és a kutatás vezetője elmondta, az ilyen bolygók észlelése sem egyszerű feladat. A fedési módszer egy központi csillag körül keringő egyetlen bolygó esetében viszonylag egyszerűen alkalmazható, de ha a középpontban két, csillag táncol egymás körül, akkor a bolygónak egy hozzá képest is folyamatos mozgásban lévő „célpont” előtt kell áthaladnia, és ezt kell a távcsöveknek észlelniük. Az áthaladások között eltelő idők is legfeljebb hosszabb távon mutatnak periodicitást, így a csillag fényességében bekövetkező változások sokkal szabálytalanabbak, mint az egyetlen központi csillag esetén megszokott.

A Kepler 47b kevesebb, mint ötven nap alatt kerüli meg a kettőscsillagot, így rendkívül forró világról lehet szó. A távolabbi pályán haladó Kepler 47c 303 nap alatt ér körbe, és elhelyezkedése alapján elviekben létezhetne folyékony állapotú víz a felszínén, ami az élhető exobolygók kategóriájába helyezné az égitestet. Mérete miatt azonban nem valószínű, hogy a Tatuin újabb ikertestvérére bukkantak volna a szakértők, ahogy ezt a Kepler 16b esetében hangoztatták. A Kepler 47c ugyanis kicsit nagyobb a Neptunusznál, így minden bizonnyal a gázbolygók családjának tagja. Az persze könnyen elképzelhető, hogy a Naprendszer gázóriásaihoz hasonlóan a lakható kategóriába eső holdakkal rendelkezik. Míg a Kepler 16b-re látogató kettős naplementében gyönyörködhet esténként, a 47c potenciális holdján állva egy bolygó lenyugvása is emelné a látvány fényét.

A kutatócsoport a Kepler űrtávcső adatainak elemzése során bukkant a rendszerre. Az teleszkóp több mint 150 ezer csillag fényességváltozásait követi figyelemmel exobolygók után kutatva. A texasi McDonald Obszervatórium távcsöveivel további méréseket végeztek a bináris rendszer csillagainak alaposabb megismerésére. A Kepler 47 a Földtől 4900 fényévnyire található, két csillaga 7,5 nap alatt kerüli meg egymást. Egyikük a Naphoz hasonló méretű, de annál kicsit halványabb. A rendszer másik tagja egy vörös törpe, amely egyharmad naptömegű, fényessége pedig mindössze százada központi csillagunkénak. 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward