A közegészségügy Szent Gráljának tartott védőoltás ezen változatát egy évtizede fejlesztik, és a mostani eredményes tesztek azt jelentik, hogy az I. fázisú klinikai vizsgálatok után a FLU-v sikerrel vette a II. fázis jelentette akadályt is. Így rövidesen megkezdődhet emberi kipróbálásának utolsó, már kifejezetten a hatásosságot vizsgáló szakasza, és ha ezen is jól teljesít, utána bekerülhet az általános forgalomba.

Mivel az I. és a II. fázisban elsősorban a biztonságosságot vizsgálják a hasonló készítményeknél, még nem biztos, hogy a védőoltás a következő körön is átmegy, de bizakodásra adhat okot, hogy a legutóbbi klinikai vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy erre komoly esélye van.

A szakértők a IIb. fázisban 175 egészséges felnőtt résztvevőnél vizsgálták a védőoltás kiváltotta antitesttermelődést és az immunrendszeri változásokat egy kettős vak, placebo-kontrollált kutatás keretében. Ebből persze az még nem derül ki, hogy a FLU-v hatékony-e az influenza megelőzésében, de az eredmények alapján kifejezetten kedvező irányba módosul a hatására a szervezet védekező rendszerének működése.

Olga Pleguezuelos, a FLU-v fejlesztésében részt vevő SEEK gyógyszergyártó munkatársa elmondása szerint a vakcina olyan sejtszintű és antitestek általi válaszreakciókat hív életre, amelyek a beoltás után még hat hónappal is működnek. Ez a fajta rezisztencia pedig rendkívül értékes lehet a gyorsan változó influenzavírusok ellen.

Az influenza esetében a kutatók évről évre, de sokszor évszakról évszakra kénytelenek találgatni, hogy a következő hónapokban mely törzsek ellen célszerű a legtöbb oltóanyagot legyártani. És ha sikerül is eltalálni a leginkább elterjedő verziókat, a védőoltás akkor is hatását veszíti az influenzaszezon közepére, addigra ugyanis vagy teljesen átalakul a vírus, vagy felbukkan egy újabb, nem várt változata.

A múltban a szakértők ezen probléma megoldását valamiféle szuper antitest megtalálásával remélték megvalósítani. A megfelelő antitestek képesek magukhoz kötni a vírust, amely így nem tud bejutni a sejtekbe. Egy szuper antitest pedig olyan tulajdonságokkal rendelkezne, hogy egyszerre az összes, de legalábbis nagyon sok törzset képes magához láncolni.

Ez a megközelítés azonban mindeddig nem hozott igazi sikert, így a kutatók más módszerekkel is próbálkozni kezdtek. A SEEK és a kutatásban résztvevő nemzetközi csoport tagjai a vírusra koncentráltak, olyan részeket keresve ennek szerkezetében, amelyek vírustörzstől függetlenül állandók az influenza kórokozóinak körében.

A FLU-v négy komponensből áll, amelyek a vírus különböző, a vizsgálatok alapján nem változó régióinak felelnek meg. A rendszer tehát nagy robusztus, hiszen nem, de legalábbis nagyon lassan változó területeket vesz célba a víruson, és ezekből is rögtön négy különbözőt, így ha az egyik mégis módosulna, továbbra is marad három másik, amely alapján felismerhető marad a vírus.

A vakcina célja pedig pontosan a felismerhetőség biztosítása: összetevői révén a vírusra (vagyis bármely influenza vírustörzs tagjaira) specifikusan aktiválódnak a T-sejtek, így az immunrendszer célzottan az influenza kórokozója ellen indul harcba. Ez a megközelítés több korábbi vizsgálat alapján is nagyon hatásos, mivel ha a T-sejtek a védőoltásnak köszönhetően készen állnak a kórokozóra, nagyon gyorsan képesek elpusztítani a szervezetet megfertőzni próbáló vírust.

A következő, III. szakaszban nagyobb esetszám mellett tényleges influenzavírusok ellenében tesztelik majd a FLU-v hatásosságát. Hogy erre mikor kerülhet sor, az egyelőre bizonytalan, de a szakértők reménykednek benne, hogy minél előbb. „Régi vicc a szakmánkban, hogy az influenza elleni univerzális védőoltás mindig öt évre van tőlük” – mondja Amesh Adalja, Johns Hopkins kutatója, aki nem vett részt a fejlesztésben. „Most azonban tényleg úgy gondolom, hogy öt éven belül elkészülhet a vakcina.”