Készül az élő és öngyógyuló „beton”

A cianobaktériumok segítségével egészen újfajta módon lehet építőelemeket előállítani.

Készül az élő és öngyógyuló „beton”

A hétköznapokban használt anyagok jelentős része szervesen kötődik az élővilághoz: a növényekből faanyaghoz, a gyapotnövényből pamuthoz, a kukoricából etanolhoz jutunk. Ez azonban még csak a kezdet: egy kutatócsoport nemrégiben olyan betonszerű anyagot hozott létre, amelyet baktériumok termeltek. A mikrobák ráadásul arra is képesek voltak, hogy a megfelelő nyersanyagok hozzáadásával az első betontéglából kettőt, a kettőből négyet, majd négyből pedig nyolc téglát állítsanak elő.

Bár az új anyagból egy darabig még nem fognak önmaguktól felépülő házak „kipattanni”, a fejlesztés a közeljövőben olyan építőanyagokhoz vezethet, amelyek képesek magukat meggyógyítani, ha megsérültek. És az „élő beton” olyan alkalmazási területeken is hasznos lehet, mint mondjuk egy marsbázis helyi alapanyagokból való felépítése néhány mikroba segítségével.

Az újfajta anyag fejlesztői, Wil Srubar, a Coloradói Egyetem kutatója és társai fotoszintetizáló cianobaktériumok kevertek össze homokkal és hidrogéllel, majd az anyagot egy formába helyezték. A baktériumok a hidrogélből nyerték ki a vizet és a tápanyagokat, és hőnek, illetve napfénynek kitéve cserébe kalcium-karbonátból álló rétegeket növesztettek a homokszemek köré. Amikor az eredményül kapott struktúra kiszáradt, olyan erőssé vált, mint a cementalapú habarcs.

Galéria megnyitása

Megfelelő körülmények között, ami egyebek mellett elég magas páratartalmat jelentett, Srubar anyaga nemcsak életben maradt, de reprodukálódni is képes volt. Vagyis miután a kutatók az első téglát kettévágták, és újabb adag homokot és tápot tartalmazó hidrogélt adtak a struktúrához, a cianobaktériumok a két félből két teljes téglát növesztettek.

Bár az eredményül kapott anyag annyira még nem rendelkezik jó mechanikai tulajdonságokkal, mint mondjuk a hagyományos téglák vagy betonelemek, a technikának lehet jövője az építőiparban. Különösen olyan szélsőséges régiókban való építkezésekkor, ahová problémát jelent eljuttatni a nyersanyagokat. A módszerrel ugyanis elvileg akár más égitestek talajából is kemény építőelemeket lehet „növeszteni”, és csak a baktériumokat, és az ő életben tartásukhoz szükséges alapanyagokat kell a helyszínre vinni (vagy helyben kitermelni ezeket).

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap