Késlelteti belső óránkat az esti kávézás

Egy új kísérlet tanúsága szerint az este fogyasztott koffein a melatonin felszabadulását késleltetve napokra átrendezheti szervezetünk belső ritmusát.

Késlelteti belső óránkat az esti kávézás

A késő esti kávéivás 40 perccel is késleltethetia cirkadián ritmust, vagyis szervezetünk belső óráját, jelentősen megnehezítve az elalvást, derül ki egy új vizsgálatból. Ez az első olyan kutatás, amely igazolja, hogy a koffein közvetlen hatással van az ember belső időmérő rendszerére. A szakértők eredményei szerint a késői kávézás éppen ezért a fogyasztást követő estéken is megnehezítheti az elalvást, ugyanis eltolja napi ritmusunk egyes szakaszait.

A kávé és a magas koncentrációjú koffein szervezetre kifejtett hatásait számos kutatás vizsgálta már múltban, hiszen az egyik legszélesebb körben fogyasztott tudatmódosító szerről van szó, mondja Tina Burke, a Coloradói Egyetem kutatója. A vegyület belső óránkra kifejtett hatását azonban mostanáig nem igazán sikerült megérteni, így a kávé hatásmechanizmusával kapcsolatban bőven akadtak (és akadnak is) kérdések.

A cirkadián ritmus egy nagyjából 24 órás ciklus, amely alapján az élőlények bizonyos biokémiai, fiziológiai és viselkedési folyamatai szerveződnek. Ennek alapján üzen testünk, hogy ideje lenne nyugovóra térni, vagy éppen felkelni. Irányító központja az agy azon régiójában található, ahol a hormontermelődés és a testi funkciókat vezérlő idegi aktivitás szabályozódik. A cirkadián óra ugyanakkor jóval többet tesz annál, minthogy megmondja, mikor aludjunk vagy mikor legyünk ébren, mondja Kenneth Wright, a kutatás résztvevője. Ez az óra a szervezet minden sejtjének működését meghatározza a zsírsejtektől kezdve, az izmokon át, az agyi neuronokig.

A cirkadián ritmus szerencsére nagyban alkalmazkodik az adott élőlény aktuális környezetéhez is, ezért van az, hogy a hosszas repülőutak után az időeltolódásból adódó jetlag nem tart örökké. Ezt a ritmust számos különböző külső és belső tényező befolyásolhatja ugyan, az azonban nagy biztonsággal állítható, hogy a fényviszonyok kiemelt fontosságot kapnak alakításában.

A kávé élénkítő hatása eddigi ismereteink szerint elsősorban egy gátló neurotranszmitter működésének megváltoztatásához köthető: az adenozin ébrenlét közben egyre jobban felhalmozódik a szervezetben, és bizonyos szint fölött elkezdi gátolni azon folyamatokat, amelyektől ébernek érezzük magunkat. A koffein azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyeken keresztül az adenozin megvalósítja mindezt, így gátolja a molekula hatását, és megszünteti az álmosságot.

Burke és kollégái azt vizsgálták, hogy a koffein más módon is hat-e a szervezetre, és így például a cirkadián órára mennyire van közvetlen hatással. A szakértők párhuzamosan két kísérletbe vágtak bele ennek kiderítésére. Az elsőben öt önkéntest vizsgáltak 49 napon keresztül. Az alanyok minden este 3 órával lefekvés előtt bevettek egy koffeintablettát, amely nagyjából két presszókávénak megfelelő mennyiségű koffeint tartalmazott. Ennek a csoportnak az alvási szokásait egy kontrollcsoport, illetve egy olyan csapat tagjainak eredményeivel vetették össze, akiket lefekvés előtt gyenge vagy erős fénynek tettek ki. Ez utóbbi a korábbi vizsgálatok alapján nagyon jelentősen késleltetheti az alvás megkezdését.

A résztvevők nyálának elemzésével folyamatosan figyelemmel követték melatoninszintjük alakulását. A melatonin a cirkadián ritmusnak megfelelően általában a sötétedés kezdetkor kezd el termelődni az agyban. A hormon tompítja az éberséget, így elősegíti az elalvást. A kísérlet tanúsága szerint az esti koffeintabletta átlagosan 40 perccel késleltettea melatonin felszabadulását, így az alanyok a sötétség ellenére sem érezték magukat álmosnak. (Az erős fényt kapó résztvevők cirkadián órája majdnem kétszer ennyi késést szenvedett.)

A kutatás tehát azt sugallja, hogy a kávé nem egyszerűen élénken tart éjszaka, hanem egész belső ritmusunkat módosíthatja, és eddig nem ismert módokon, a korábbinál véltnél sokkal átfogóbban is hathat a szervezetre. A melatoninszintre kifejtett hatás egyben azzal is együtt jár, hogy ha egyik este későn kávézunk, a következő estéken is gondunk lesz az elalvással, mivel cirkadián óránk a korábbitól eltérő, annál későbbi lefekvési időt fog javasolni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward