Ahogy mozgunk, érzékelünk vagy beszélünk, agyunk specifikus aktivitási mintázatokat generál. Az utóbbi évtizedekben a szakértők egyre több ilyen mintázatot kapcsoltak konkrét működésekhez, ami nemcsak az agy működésének megértését segíti, hanem egyes betegségek kapcsán is újdonságokat tárhat fel, illetve olyan új megoldások kidolgozásához vezethet, amelyek javíthatnak a paralízises, a végtaghiányos és egyes neurológiai problémákban érintett emberek életminőségén.

Az agy–számítógép-interfészek többek közt lehetővé tehetik a bénult végtagok újbóli mozgatását, művégtagok korábban elképzelhetetlen kontrollját, és mint a legfrissebb eredményekből kiderül, az olyan hétköznapi tevékenységeket is, mint a szöveges üzenetekkel való kommunikáció. Az agyi jelek gépeléssé „fordítása” különösen összetett feladatnak bizonyult a biomérnökök számára az elmúlt években. A Stanford új fejlesztése ezért nem is a gépelésből indul ki, hanem a kézírásból: rendszerükkel lehetséges szöveges üzeneteket létrehozni pusztán azáltal, hogy az elektródákkal ellátott alany arra gondol, hogy mit írna le egy tollal.

A rendszer a mesterséges intelligenciával megtámogatott rendszerrel egy teljesen bénult férfi képes volt fejben „kézírva” leírt üzeneteket kreálni. Az interfész a fejében elképzelt kézírásos betűket betűkké és szavakká fordította át, amelyek aztán megjelentek egy képernyőn. Krishna Shenoy és társai korábbi vonatkozó kutatásaikból rengeteg adattal rendelkeztek arra vonatkozóan, hogy mi folyik az agyban beszéd közben. Ezen felül paralízises betegek képzelt karmozdulatait is sikerült dekódolniuk, és ennek révén a betegek képesek voltak egy kurzort mozgatni az agyukkal, illetve gépelni is. Ezzel a technikával azonban az alanyok csak 40 karaktert tudtak rögzíteni percenként, ami messze elmarad a mozgásra képesek percenkénti 190 karakteres átlagához képest.

Shenoy csapat pontosan azért fordult a kézírás felé, mert azt remélték, ilyen módon gyorsabbá válhat a kommunikáció. Az első tesztalany, egy 65 éves férfi az új technikával percenként 90 karaktert tudott megjeleníteni a kijelzőn, ami nem sokkal marad el a vele egykorú, mozgásképes sms-ezők sebességétől, akik átlagosan 115 karaktert tudnak gépelni percenként.

A vizsgálat alanya 2007-ben bénult le egy nyaki sérülés miatt. Jaimie Henderson idegsebész 2016-ban két apró elektródatömböt ültetett be az agyába, amelyek mindegyike 100 elektródát tartalmazott. Az elektródák a motoros kéreg kart és kezeket irányító részét monitorozták, lehetővé téve a szakértők számára az írással kapcsolatos agyi aktivitási mintázatok elemzését, köztük az egyes betűkhöz tartozó jellegzetes mintázatok azonosítását is.

A megismert mintázatokat aztán a mesterséges intelligencia megtanulta lefordítani, mégpedig nagyon ígéretes eredményekkel: az elképzelt kézírás dekódolása meglepően gyorsan és pontosan megy a rendszer számára. Hogy a fejlesztésből mikorra lesz piacra dobható eszköz, az még kérdés, de a szakértők azt remélik, hogy minél előbb.