Jered Chinnock 4 éve egy hómobilos baleset következtében vált hatodik háti csigolyájától lefelé mozgásképtelenné. A sérülés nyomán semmit sem érzett a sérült gerincrész alatt, és alsó végtagjait sem volt képes mozgatni. A Mayo Clinic szakértőinek köszönhetően azonban ez mára megváltozott: Kendall Lee idegsebész és társai úgynevezett epidurális elektromos stimuláció révén újra mozgásképessé tették a férfit.
Lee és kollégái első lépésben egy elektródát ültettek be Chinnock sérülése alá, a gerincvelőt védő kemény agyburok és gerinccsatorna fala közötti epidurális térbe. A több szegmensből álló elektródát egy távirányítóval lehet szabályozni, és azt már korábbi kísérletek során sikerrel megmutatták a szakértők, hogy hasonló stimulációs terápiával a bénult beteg képes lehet lábra állni, és felfüggesztett helyzetben lépő mozdulatokat is tehet.
A kutatók azonban most még tovább mentek, és arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a módszerrel lehetséges-e elérni, hogy Chinnock lábai elbírják testének súlyát is, és a beteg segítség nélkül járjon. Az intenzív rehabilitációs program keretében az epidurális stimulációt speciális mozgásterápiával kombinálták. Chinnock egy év alatt több mint 100 rehabilitációs foglalkozáson vett részt, amely révén kitapasztalták, hogy hol és milyen fokú ingerlés szükséges a lábak bizonyos mozdulatainak megvalósításához (hogy ezt hogyan kell elképzelni, arra támpontot ad a legalsó ábra), és a sok munka meghozta gyümölcsét: a férfi valóban képessé vált újra járni, legalábbis amikor az implantátum működik.
Először csak a futópadon, korlátokra támaszkodva lépkedett, majd egy kerekes járókerettel is egyre jobban ment neki a járás. Az egyik foglalkozás alkalmával a kerettel és az elektróda révén több mint 300 lépést tett meg önállóan. És a hihetetlen fejlődéssel nincs is egyedül: egy másik, szintén most nyilvánosságra hozott kísérleti program keretében a Louisville-i Egyetem kutatói egy azonos terápiás munkarendet követve két másik, korábban mozgásképtelen beteget is járóképessé tettek.
A szakértők azt egyelőre nem tudják, hogy az idegszövet elektromos ingerlése pontosan hogyan segít újra eljuttatni az információkat az agyból a végtagokba. A vizsgálatokból annyi azonban máris világos, hogy a gerincvelő működése – részben legalábbis – évekkel egy sérülés után is helyreállítható, ami már önmagában is óriási hír az érintettek számára.
Lee és kollégái mindazonáltal tovább folytatják vizsgálódásaikat, hogy megértsék, pontosan mi történik a gerincben a stimuláció során, mivel a folyamat lépéseinek felderítésével talán még jobb kezeléseket lehet kikísérletezni. És persze arra is kíváncsiak, hogy a módszerrel vagy annak módosított változataival a lábak mozgatásán túl milyen más működéseket, pl. a vizeletürítés irányítását vagy a nemi szervek funkcionalitását lehetne helyreállítani a betegek életminőségének további javítása érdekében.