Főszereplőnk Rico Rodriguez annyira erőssé vált az első DLC végére, hogy egymagában tudott előidézni kisebb atomrobbanásokat, és a bavarium által működtetett repülő ruhájával szinte a végtelenségig a levegőben tudott maradni. Rico tulajdonképpen olyan eszközökkel rendelkezik, amit még Batman is megirigyelhetne, ráadásul ezt még meg kell szorozni tízzel, hiszen a fejlesztők célja az volt, hogy minél jobban kiélvezzük a pusztítást.
Felmerül tehát a kérdés, hogy innen hova tovább? Valahova muszáj tovább menni, hiszen a Just Cause 3 szezonbérlete három DLC-t tartalmaz, melyek a "Sky, Land, Sea", vagyis az "Ég, Föld, Tenger" téma köré épülnek. Az első, Sky Fortress névre hallgató DLC ebből az eget képviselte, míg a most megjelent Mech Land Assault a földet. Ebben, nem úgy mint az előző DLC-ben, egy teljesen új szigetet kapunk. Lacrima szigete nagyjából úgy néz ki, mint a korábbi területek, és persze nem is túl nagy, de legalább ténylegesen egy új játszótér, és a nem a régi területekre kell visszatérnünk, ami dicséretes.
Megtudjuk, hogy az eDEN itt már jóval azelőtt jelen volt, hogy Medici szigetén elkezdett volna vadul tevékenykedni a diktátor Di Ravello tárbornok. Ők a bavarium felhasználásával különböző mechákat hoztak létre, melyeket eredetileg építkezési feladatokra szerettek volna bevetni, azonban az első Just Cause-részből ismert Black Hand szervezet cudar módon átalakította ezeket mozgó fegyverekké. Nyilván ebből, valamint a DLC nevéből viszonylag egyszerűen kikövetkeztethető, hogy a kiegészítő legnagyobb újdonsága ezen mechák bevezetése lesz.
Ne lassan mozgó, lomha lépegetőkre gondoljunk azonban - ez egyáltalán nem illeszkedne a Just Cause 3 játékmenetébe. Itt a mechák fürge és jól manőverezhető járművek, amiket viszont nem is olyan nehéz elpusztítani - valamit valamiért. Alapvetően háromféle módon szerezhetjük meg őket: ellophatjuk azokat, amiket csak úgy szanaszét hagytak a szigeten, üresen leparkolva. Ez a legegyszerűbb. A második legegyszerűbb, hogy lehívjuk őket a Rebel Drop segítségével. Ha azonban egyik megoldás sem jöhet szóba, akkor az ellenség által vezetett mechát leszünk kénytelenek megszerezni, amit viszont kizárólag az új Bavarium Power Core Rifle néven futó fegyverrel tehetünk meg. Ez egyébként semmire nem jó, csak a mechák deaktiválására, és csak úgy tölthetjük újra, ha elpusztítunk egy mechát, vagy találunk egy újratöltő állomást - aminek szintén nincsen más funkciója a szigeten.
Azonban amint sikerül megszerezni egy mechát, hatalmas nagy királynak érezhetjük magunkat, pedig Rico korábban sem volt éppen kispályás. Ezek a szerkezetek ugyanis a fegyver mellett rendelkeznek egy GRIP nevű cuccal, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy tudják használni az Erőt: mechánk távolról fel tud emelni és el tud hajítani tárgyakat, és még egy erőlökés képessége is van. Rendkívül szórakoztató és látványos, ahogy egy megtámadott bázisban felemelünk egy egész tornyot, majd hozzávágjuk a többi épülethez, vagy ahogy kiszedünk a helyéről egy hatalmas fém kaput, és letaroljuk vele az ellenséget. A probléma azonban az, hogy (ahogy az alapjátékban) itt sem minden pusztítható el, és így nagyon illúzióromboló tud lenni, ahogy a zúzógép mechánk fennakad véletlenszerű épületeken, vagy a végtelen rombolás közepette ott marad néhány objektum.
Ez azonban messze nem a DLC legnagyobb hibája, hiszen a játékmenet és a pusztítás még így is eléggé élvezetes tud lenni. A legnagyobb baj viszont az, hogy mindössze két új küldetést kapunk, ráadásul a második megnyitásához először fel kell szabadítanunk az egész szigetet. Oké, mindössze négy régió van, szóval nem egy vészesen nagy feladat, de már az alapjáték legunalmasabb része is az állandó felszabadítgatás volt. Profi játékosok az egész sztorit letudhatják két óra alatt, kicsit lassabban haladva viszont akár három óra is lehet. Mivel a DLC nem kifejezetten drága (11,99 euró, vagyis ennyi játékért azért nem is túl olcsó), ez még nem is akkora baj, viszont a történet gyakorlatilag nem létezik, mindkét küldetés halálosan unalmas és semmitmondó, és az átvezető jelenetek helyére is rajzolt képek jöttek - habár ezeket ki is hagyhatták volna, mert annyira nulla a sztori.
Végül pedig, habár a mechák tényleg szórakoztatóak, Rico már korábban is annyira erős volt, hogy olyan hatalmas változást azért mégsem jelentenek - csak még könnyebbé teszik az amúgy is elég könnyű játékot.
