Joystick karácsonyra? Mire jó az olcsó és mire a drágább? - Thrustmaster T.Flight Hotas X és Logitech X52 G Saitek Pro teszt

Nem biztos, hogy mindenkinek a legdrágább botkormányra van szüksége egy jó kis repüléshez.

Joystick karácsonyra? Mire jó az olcsó és mire a drágább? - Thrustmaster T.Flight Hotas X és Logitech X52 G Saitek Pro teszt

Ha valaki joysticket mond, jó eséllyel gamepadra, vagy más néven a joypadra gondol, vagyis azokra az irányítókra, ami a PlayStation, Xbox és Nintendo konzolokhoz jár alapértelmezetten. A köznyelvben így terjedt el, de a valóságban a mai otthoni videojátékok csak nagyon speciális ága, általában a repülőgép és űrhajó szimulátorok használják csak a botkormányt, vagyis a valódi joysticket.

Ezeket az eszközöket én valahol magamban mindig a luxus gamer kiegészítők kategóriába raktam az autós kormányokkal együtt, hiszen ahol az egér és a billentyűzet elhasal, ott köztes megoldásnak egy Xbox gamepad már mindent megold. De ha valaki beül egy igazi repülő pilótafülkéjébe akár egy repülőnapon, akkor az első dolog, amit látni fog a sok-sok műszerből kinőve, az egy botkormány. Helikoptereknél ez az ember lábai között, repülőgépeknél ma már akár a jobb oldalon helyezkedik el, tehát még véletlenül sem egy A B X Y vagy más gombokat támogató analóg játékvezérlőről van szó. Pontosan ezért ha valaki szeretné magát egy igazi légi járműben érezni saját otthonában és hajlandó beruházni ebbe a rétegigényt lefedő irányítóba, akkor felmerül a kérdés, hogy milyet vásároljon? Mit tud nyújtani egy olcsó és egy majdnem háromszor annyiba kerülő konkurense?

-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.displayName }}
  • {{ product.description }}
Értékelés ({{ product.ratingCount }})
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
nem elérhető
{{ product.displayName }}
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.displayName }}
  • {{ product.description }}
Értékelés ({{ product.ratingCount }})
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
nem elérhető
{{ product.displayName }}

Thrustmaster T.Flight Hotas X

A mai tesztünkben ráadásul nem is egyszerű joystickeket vettünk elő, hanem az un. HOTAS irányítók közül kettőt, aminek köszönhetően a botkormány mellé még egy nagyon hasznos gázkart is kapunk, különböző kézre álló gombokkal felvértezve. 

Itthon nekem egy Logitech Attack 3-as irányítóm van, ami egy 2005-ben gyártott kütyü és az ég világon semmi különlegeset nem tud. Ez egy olyan botkormány, amin csak pár gomb van, de elképesztő módon a mai napig rengeteg játék támogatja. Pontosabban szinte mindegyik. Reméltem, hogy a Thrustmaster T.Flight Hotas X is hasonló kompatibilitással bír. Őszinte leszek, ezért az árért nem vártam sokat ettől a vezérlőtől, éppen ezért, hogy nehogy a luxus csapdájába essek, először ezt teszteltem, szemben a drágább Logitech-kel, mert bizony, már a csomagoláson is meglátszik a kettőjük közötti különbség.

Galéria megnyitása

A Thrustmaster dobozát kibontva a vezérlő védelmét egy hungarocell védőburok végzi el, ami kis fehér darabkákkal szemeteli tele otthonunkat, de maga az eszköz biztonságban kivehető belőle. A dobozban a leíráson kívül mást ne is keressünk. A két részből, vagyis a gázkarból és a botkormányból álló eszköz teljes egésze rendelkezésre áll azonnal a használatra. Ám mielőtt megtennénk, nézzük meg, hogy mit is várhatunk tőle anyagminőség terén: sajnos nem sokat. Természetesen ezért az árért csak olcsó műanyagborítás jár, aminek a felülete érzésre elég idegenszerű, csúszós. Az illesztések nem túl szépek, ha valakinek a tenyere érzékeny, még zavarhatja is, hogy vágja azt az éleknél.

Sajnos nem tudok jobbat mondani a gombokról sem. A legtöbb rajta nem olyan, amit szívesen nyomogatsz unalmas perceidben, nem fog elégtétellel eltölteni a kattanás hangja vagy a visszarugózása. A legtöbb karon található gomb és kapcsoló érzésre olcsó és elmegy kategória. A legfontosabb rész, vagyis a ravasz viszont jó minőségű, sokkal jobb az ellenállása és jól behatárolható, mikor sütünk el vele például egy fegyvert.

Galéria megnyitása

A jó hír viszont az, hogy gombokból és kapcsolókból elég sok van. Sőt, ez egy fantasztikus hír, hiszen a  szimulátor-élményt nagyban tudja rontani, ha ki kell nyúlnunk a billentyűzethez, hogy egy olyan beállítást alkalmazzunk, ami már nem fért rá az irányítónkra. Itt annyira sok gomb van, hogy szinte minden ráfér az eszközre, sőt, van olyan program, ami ki se tudja mindegyiket használni, így aztán sok gomb funkció nélkül marad. A legjobb pedig az egészben, hogy két gombtól eltekintve szinte mindegyik nagyon jó pozícióban van, anélkül elérhetőek, hogy le kellene emelnünk a kezünket az eszközről.

A Thrustmaster T.Flight Hotas X minden ízében jobbkezes embereknek készült. Ha te bal kezes vagy, a botkormányt kénytelen leszel a jobb kezeddel használni, a gázkart a ballal, ez ellen nem tudsz mit tenni sajnos. Ha gyakorlott gémer vagy jobb kézzel, lehetséges, hogy ez nem probléma, viszont ha ez zavarna, akkor másik lehetőség után kell nézned, amiből sajnos nem sok van. Én jobbkezesként, átlagos méretű kézmérettel írom le a tapasztalataimat.

Galéria megnyitása

Kezdjük a bal kezünkkel, a gázkarral. A kar maga ugye felénk húzva általában a tolóerő zéró értékét jelenti vagy néhány esetben a hátramenetelt. Éppen ezért ha előrébb toljuk, akkor a felénél van egy pihenő rész, ahol megakad. Ez már a tolóerő ötven százalékát vagy éppen egyes játékokban a zéró állapotot jelenti, vagyis ez egy nagyon-nagyon jó dolog, hogy így működik, nem kell a műszerfalat és a kijelzőt bámulnunk, hogy tudjuk milyen pozícióban van a vezérlő, ezt érezhetjük használat közben. Természetesen teljesen előretolva (szinte) minden esetben a százszázalékos gyorsulást kapjuk. Túl nagy gázadásnál viszont az eszköz hajlamos előre dőlve az asztaltól elemelkedni, szóval ésszel adagoljuk a sebességet neki. Ez sajnos hiba, ugyanis kicsit könnyen csúszkálnak a karok az asztalon.

A bal kezünkre visszatérve, a hüvelykujjunkkal négy gombot érünk el. Ezek kellően kidomborodnak és jól érezhető, hogy éppen melyiket nyomjuk meg közülük. A mutatóujjunknak két gomb jut a kar hátsó felén, míg egy nyomásérzékeny billenőkapcsolót vezérelhetünk a kis- és középső ujjunkkal. Itt megjegyezném, hogy a kisujjunk használata egy idő után fárasztó lehet, szerintem nem túl jó a balansz, túl nehéz benyomni. Ezzel amúgy az oldalkormány lapokat is használhatjuk, ha erre lenne igényünk, de más funkciót is rendelhetünk hozzá, például fékeket.

Galéria megnyitása

Végezetül pedig van két olyan gomb, ami miatt már le kell vennünk a kezünket a karról, a vezérlő jobb alsó sarka felé haladva található két programozható funkciógomb, ami hasznos lehet. Ha pedig PS3-hoz használjuk az eszközt (amit 2019 végéhez közeledve azért ritkaság), akkor van még egy világító „home” gomb is rajta, de ehhez szerintem nem lehet funkciót rendelni PC-n, nekem legalábbis nem sikerült.

A jobb kar szintén tartogat izgalmakat. A botkormány szépen, jól behatárolhatóan középre ugrik, amire rá is segíthetünk azzal, hogy az irányító alján található csavaró segítségével állíthatjuk annak ellenállását. Ez is egy nagyon hasznos funkció és sokaknak fontos lehet ez a fajta személyre szabhatóság. És most egy fontos pont következik, amit nem gondoltam volna, hogy láthatok egy ilyen olcsó kütyün. A botkormány bizony a függőleges Y tengelyen is tud balra és jobbra forogni. Ez pedig alkalmassá teszi a komolyabb szimulátorok használatára is, hiszen ennek hála az oldalkormánylapokat a repülőkön gond nélkül irányíthatjuk.

Galéria megnyitása

A hüvelykujjunkkal elérünk egy kis kart, ami minden égtáj felé tud mozogni, vagyis nyolcfelé: fel, le, jobbra, balra és átlósan. Egyszerű, olcsó kis irányító, de például a játékokban felbukkanó menü használatára nem is kívánhatnánk jobbat ezért az árért. Ezen kívül még van két gombunk, amit szintén könnyen elérünk ezzel az ujjunkkal. A mutatóujjnak két gomb jut, az egyik a ravasz, a másik a ravasztól jobbra fel egy kis elrejtett kapcsoló. Ha levesszük a kezünket akkor két rendszergomb található, aminek PC-n Windows 10-en legalábbis semmi értelme, nem is érdemes nyomkodni, nem működnek megfelelően, egyszerűen csak resetelik a drivert, mintha ki-be dugnánk a kontrollert. Amúgy ezzel lehetett annak idején programozni a gombokat egyedi funkciókra.

Ami kicsit problémásabb, az a kábel, ez szerintem az egyik gyenge pontja az eszköznek. Túl kemény, ráadásul nem is könnyen igazítható, önálló életet él akár játék közben is. A kontroller alatt van egy kábelelvezető csatorna, ahova fel is tekerhetjük, ha túl hosszú. Ez nagyszerű dolog, viszont a kivezető nyílásban nem mindig akar bennemaradni, ilyenkor pedig a joystick a kábelre támaszkodva dülöngél, ez egyértelműen nem segíti a játékélményt.

Galéria megnyitása

A kontroller két részből áll és ezek egybe, illetve külön-külön szedve is használhatóak. A helyzet az, hogy ez egy tényleg nagyszerű funkció, viszont pont a kemény kábel miatt szenvedés összepasszírozni a két részt, legalábbis a nálam lévő példánynál a kábel körülbelül két centivel volt hosszabb annál, hogy kényelmesen beférjen az elvezető nyílásokba és ezáltal könnyen összetegyem a gázkart a kormánnyal. Nem is erőltettem sokat, ez igazából csak stabilitás és helytakarékosság szempontjából kiváló megoldás, de szerintem a legtöbb játékos előbb-utóbb inkább szétszedve használja a kényelem érdekében.

Végül pedig említsük meg a vizuális látványt, ami akkor ér minket, ha ránézünk a vezérlőre. Sajnos mindent összevetve, leginkább az illesztés, a műanyag használat, a gombok minősége miatt látszik rajta, hogy ez egy nagyon olcsó cucc, szóval nem érdemes tőle semmi jót se várni. Aztán pedig játszol vele öt percet és rájössz, hogy egy bombaüzletet csináltál, még egy ilyen jó irányítót ugyanis biztosan nem találsz ilyen áron a piacon, de még használtan sem!

Az első pirospont, hogy bedugtam a gépembe és az felismerte azonnal. Kiírta a típusát és a teszten minden tökéletesen látszódott, hogy működik. Ezután elindítottam szinte bármelyik játékot és azok mindegyike felismerte, azonnal a megfelelő konfigurációkkal működtetve. Ez egy igazán nagyszerű tulajdonsága, mert a PC szépsége a személyre szabhatóság, de egyben átka is, hiszen, ha nem ajánl automatikusan megfelelő beállításokat egy program, akkor rémálom minden gombot külön beprogramozni - főleg egy olyan játékban, ahol 30 különböző funkció megfelelő helyét kell kitalálnod, mint például egy Flight Simulator X vagy egy Elite.

Galéria megnyitása

Ha már rá is térünk a programokra, hamarosan érkezik az új Flight Simulator, így adta magát, hogy a klasszikus, Steames verziót használó FSX-t indítsam el először. Nem csalódtam, azonnal minden pöpecül működött, a gázkar, a gombok, a joy, minden kézre állt, minden úgy volt elhelyezve, ahogy az természetesnek érződik. A kis gépeket simán irányítottam, felszállás és leszállás nem volt gond, viszont bevallom, a nagyobb utasszállítókat sose tudtam még csak levegőben sem tartani, így HOTAS ide vagy oda, ami egyszer felrepül, az le is esik elvet követve integráltam a gépet a talajba.

Ezután átmentem az Ace Combat: Assault Horizonba, ami a szimulátoroktól a lehető legtávolabb áll és gamepadokkal is jól irányítható. Nos, itt sem volt semmi gond, minden gomb jól működött, reakció ideje is jó a kormánynak, rakéták, gépágyú és egyéb funkciók kézre álltak. Viszont mi a helyzet akkor, ha úgy használod az eszközt, hogy nem látod, mert pl. egy VR szemüveg van a fejeden? Ez igazából egy fontos kérdés, mert a szimulátorosok nagyon nagy része már átállt egy általa preferált virtuális valóság szemüvegre és szívesen keresne magának olyan kontrollert is, amit jól tud vele használni.

Az első próbám a War Thunderhez vezetett. Aki nem ismerné, ez egy ingyenes játék, magyar nyelvvel és teljes VR támogatással. Szeretek benne repkedni, de a Logitech Attack 3-mas bekonfigurálása sajnos szenvedés szokott lenni, így nagyon reméltem, hogy a Thrustmastert ez a program is azonnal felismeri. Felismerte. Azonnal be is ültem egy kétfedelű gépbe, hogy meglegyen az első tesztvezetésem a joystickkel a levegőben és nagyon boldog voltam. Bármiféle utóbeállítás nélkül minden a helyén volt, felszálltam, leszálltam, forgolódtam, nézelődtem, csodásan működött. Gondoltam, itt az ideje az éles bevetésnek, VR-ban alap, hogy a realisztikus csatákat választom, hiszen árkád fokozaton a többi játékos annyi rásegítést kap, hogy egérrel könnyen lelövik a legjobb pilótákat is. A realisztikus beállítások felé haladva viszont a repülő irányítása egérrel hamar problémássá válik.

Nos, egy ilyen régi világháborús gép vezetése kicsit olyan, mint egy elromlott kerekű bevásárlókocsi tolása. Nem mindig megy pontosan arra, mint amerre mi nagyon szeretnénk, hogy menjen. Éppen ezért egy jó joystick elengedhetetlen, így meg tudjuk tenni azokat a finom mozgásokat, amiket egy gépágyú pontos elsütése megkíván. És itt sem okoz csalódást a Thrustmaster. Gyakorlat és megfelelő repülő hiányában természetesen nem lettem ász pilóta ennek köszönhetően, viszont nem éreztem magam hátrányban az irányító miatt. A legjobb az egészben, hogy minden annyira ergonómiailag jó helyen van a vezérlőn, vagyis a gombokat annyira könnyű elérni, hogy mindig pontosan tudtam mit csinálok és mit akarok megnyomni még a virtuális repülőgépemben ülve is.

Galéria megnyitása

Galéria megnyitása grid_on

A másik kritikus, manapság népszerű cím, ami miatt viszont sokan vesznek HOTAS-t, az a Elite Dangerous. Ez szintén kiváló VR támogatással rendelkezik, vagyis nem szívesen nyúlkál az ember az illúzióromboló billentyűzet felé, ráadásul igencsak bonyolult játék, vajon elegendő gomb van egyáltalán a Thrustmasteren, hogy kezelje ezt a címet is? Persze. Ez csak természetes. Azonnal megvoltak a megfelelő beállítások, nem kellett semmit sem piszkálnom, a Trustmaster T.Flight Hotas X egy kiváló választás a mélyűr felfedezéséhez.

Olvasgattam a felhasználói értékeléseket, mielőtt hozzám került a ketyere. Ezek mind pozitívak voltak, de mindig lehet gyermeki lelkesedés a gyors vélemények mögött. Nem vagyok Thrustmaster hívő, mert én vigyázok a cuccaimra, de valahogy ezek szerettek nálam mindig tönkremenni. Sok éve már, hogy rá se nézek a márkára, bármit is kínál, de most komolyan elgondolkodtam azon, hogy ezt a kontrollert én megveszem valamikor magamnak. Ennyi pénzért hülye lennék visszatérni a használtan vett, és már akkor leharcolt Attack 3-ra és szenvedni beragadt gombokkal. Ez egyáltalán nem egy luxustermék, természetesen nem a legolcsóbb PC kiegészítő, de nem horror áron, éppen ezért nagyon nehéz lenne számomra nem ajánlani ezentúl ezt, ha valaki egy HOTAS-t szeretne magának beugró eszköznek.

Viszont nem mindenki elégszik meg egy ilyen egyszerű joystickkel, szóval mi a helyzet a Logitech irányítóval?

Logitech X52 G Saitek Pro

Az X52-n nem véletlenül díszeleg a Saitek név. Ez eredetileg egy külön márka volt, ám a Logitech felvásárolta a céget és így átkerültek hozzá többek között az X52 jogai is. Mint említettem már, szándékosan úgy írtam meg a teszt első felét, hogy nem próbáltam ki előtte a nagyágyút. Szóval könnyebben átérezhetem én is, mit kap az, aki mélyebben belenyúlna a pénztárcájába, vagy esetleg a régi HOTAS-át cserélné le egy sokkal jobbra.

Galéria megnyitása

Itt is a kicsomagolás volt az első. A Logitech gamer kiegészítőire jellemző kék-fekete dobozban egy botkormány és a gázkar foglal helyet, amit itt tojástartóra emlékeztető anyagú bélés véd. Ebből biztonságban kiemelhetjük az eszközöket, amihez a szokásos útmutatókon túl egy plusz, PS2 portos kábelt is kapunk. Ez utóbbi fog felelni azért, hogy a HOTAS-ok egymással kommunikáljanak, mert csak a gázkaron van USB port. Mindkét eszköz érzésre nagyon masszív és kategóriákkal jobb, mint a Thrustmaster. Puhább és bőrbarát borítást kaptak, amit élmény tapogatni. Nem mondom, hogy mindegyik pontján tökéletes az illesztés, de ahol igazán számít, ott nincs vele baj. Amikor újra kezembe vettem a Thrustmastert, egyből feltűnt a több tízezer forintnyi különbség.

Galéria megnyitása

A gombok azonnal kedvenceiddé válnak. Ha van hely az asztalodon, hogy állandó helye legyen rajta, akkor tuti nem a tolladat fogod ezentúl piszkálni, hanem az eszközök fantasztikus kapcsolóit fogod birizgálni és átértékeled az életed, hogy ez eddig miért maradt ki belőle. Igazi stresszoldó. Rendben, az anyag jó, a gombok menők, de hol és mennyi van belőlük? Itt és most leszögezem, hogy annyira sok kapcsoló, tekerentyű és egyéb állítható bigyó van az eszközön, hogy attól félek, kihagyok valamit, amit nem vettem észre. A Windows beépített kontrollerkonfiguráló programja 32 gombot és 7 darab, valamilyen tengely mentén működő csúszkát vagy kart lát külön driver nélkül. A Logitech oldaláról viszont érdemes letölteni a saját programját, mert így fogod tudni kihasználni az eszköz minden porcikáját.

A csomagban voltak kis tapadókorongok, amiket opcionálisan rá lehet illeszteni az aljára az irányítóknak a jobb tapadás érdekében, és a tapasztalatom az, hogy ezzel érdemes is élnünk, enélkül könnyedén billeg előre és hátra mindkét kar. 

Galéria megnyitása

Ez is csak jobbkezes cucc sajnos és itt is a bal oldallal kezdem az ismertetést. A bal kezünkbe kerül a tolókar. Ennek ellenállása szabályozható. A kar útjának körülbelül első és utolsó 10 százalékánál kicsit megakad, a Trustmasterrel szemben viszont középen nincs pihenő pozíciója. Nekem valamiért, ha hátra húzom, akkor surlódó hangot ad ki és kicsit nehezebb is mozgatni ezen a részen, mintha előre tolnám. A hüvelyk ujjammal elérek körülbelül három csúszkát vagy tekerőt, három gombot és egy egeret helyettesítő kis kart, amihez egy bal egér gomb is jár. Igen, le se kell venned ezentúl a kezed a HOTAS-ról, ha a kurzort szeretnéd mozgatni.

Mutatóujjnál van egy több irányba mozgó kar és alapértelmezetten egy egér scrollnak beállított tekerő. Ha levesszük a kezünket, akkor a digitális kijelzőt állíthatjuk, ahol különböző információkat ír ki az eszköz arról, hogy milyen előre beprogramozott profilt használunk, indíthatunk stoppert, kiírja az időt és amelyik játék támogatja, annak az adatait is. Ezt is több gombbal és tekerővel használhatjuk együtt és még nem említettem, de mindkét karon több gomb is dizájnosan világít zöld vagy piros színben. Tényleg impozáns látvány, nem szívesen rakod el így a fiók mélyére, ez egy igazi dísz a szobádban.

Galéria megnyitása

A jobb kar szintén rengeteg meglepetést tartogat. Kezdjük ott, hogy szabályozható a kartámasz magassága. Magyarul, ha nagyobb vagy kisebb a kezed, akkor is bele fog férni és simulni az egész a kezedbe és ott lesz egy pihentető rész, hogy ne fáradjon el a karod használat közben. A kart két rugó segítségével mozgathatjuk kényelmesen. Elvárható módon a függőleges tengelyen balra és jobbra is tekerhetjük, de egy kis beépített pöcökkel ez a funkció kikapcsolható, ha nincs rá szükségünk. Nagyon jó az egész ellenállása, élvezet a használata.

Nézzük meg itt is sorban az elérhető gombokat. A hüvelykujjal elérek két minden irányba mozgó d-pad-et, egy felpöccinthető rakétaindító kapcsolót, ami alatt ott egy gomb, illetve 3 másik gomb várja azt, hogy használjam. A mutatóujjammal meghúzhatom a ravaszt és egy hasonló másodlagos ravasz a kisujjamnál is elhelyezkedik. Egy tekerentyűvel a kontroller tetején azonnal állíthatjuk, melyik programozható módot kívánjuk használni, illetve 3 db fel és le mozgatható kapcsolót használhatunk, de ez mindig visszaugrik pihenő állapotba, magyarul 6 db plusz gombnak felel meg.

Galéria megnyitása

A Logitech X52 gyári szoftvere viszont nagyon gagyi hatást kelt, az egész illúzióromboló. Egyszerű kinézet, múlt évszázadi ikonok és stílus. Egyáltalán nem menő, viszont tudja, amit tudni kell. Pár kattintással programozható minden gomb és kapcsoló, illetve importálható vagy exportálható a profil, amit létrehoztunk. Ha kihagytam valamit, elnézést, valahogy úgy érzem, ezt a rendkívül összetett eszközt nehéz pár nap alatt igazán kiismerni és ez szerintem egy nagyon kecsegtető tulajdonsága. Szóval eddig minden szép és jó, de mit tud a gyakorlatban?

Rövid teszt után kiderült, hogy ez a vezérlő túl sok a gamepadra optimalizált Ace Combathoz. Nem hiszem, sok embernek jutna eszébe egy ilyen jellegű játékot egy ilyen joystickkel tolni, nem is javaslom. Egyszerűen már zavaróan buta a játék irányítása, ahhoz, hogy élvezni tudd az X52-vel. Át is tértem hamar egy igazi szimulátorra, a Flight Simulator X-re. Amikor először elindítottam nem vettem észre semmi különlegeset. Működtek a gombok, de az eszköz nem írt ki semmi izgalmas információt a kijelzőre, így hamar ki is léptem és fél perc keresés után telepítettem is egy FSX profilt, amit az X52-höz készítettek. Ezután a program indítása után máris okosabb lett az eszköz, már kiírt információkat és lehetett is vele szépen repkedni, de szerintem ez a játék is túl régi már ehhez a kontrollerhez. Kényelmesebb volt az irányítása, mint a Thrustmasterrel, de nem vagyok benne biztos, hogy ezért a játék miatt váltanék.

Galéria megnyitása

Az igazi izgalmak a War Thunderrel kezdődtek, itt már rögtön a profilok letöltésével kezdtem. Először VR nélkül játszottam, hogy lássam mit tud a kijelző és itt már nem csalódtam: az egész War Thundert elképesztően szuperül lehet az X52-re beállítani. Miután elindítottuk a játékot, az irányítás-menüpontba betérve importáltam az előre kiosztott gombokat. A Logitech profilokkal együtt pedig szinte mindegyik - ha nem az összes - gomb akcióba lendült és még a profiloknak is jutottak hasznos beállítások.

Az első profilon hagyva az eszközt a legfontosabb funkciók működnek. Engine bekapcs, tolókar, fegyverzet stb. Itt ráadásul több tekerős állítókar is használható, a bal kezünkön az egyik pöcökkel pedig gyors rádióüzeneteket küldhetünk. Ha egy apró mozdulattal állítunk profilt, akkor ezek az üzenetek megváltoznak és ezt nyomon is követhetjük a kijelzőn. Igazából bármihez érünk a kontrolleren, arról kapunk visszajelzést a monokróm paneljén. Ez nagyon hasznos, mert ezt a közel száz gombkombinációt szinte lehetetlen észben tartani, legalábbis az elején biztosan.

Galéria megnyitása

Fantasztikus, hogy a trim vezérlőket egy aprócska tekeréssel a hüvelykujjunkkal állíthatjuk, hogy ki-be kapcsolhatjuk a műszereket, illetve a ravasz kis megnyomásra beállítható csak kis lövegre, majd mélyebb benyomás esetén gépágyúra is, ha a repülőnk támogatja. Ha valaki komolyan War Thunderezik, akkor máris elgondolkodhat ennek a beszerzésén, hatalmas plusz élményt ad. 

Ennek a kontrollernek a testvére, az X56 kifejezetten VR-hoz készült. Az X52 a kijelző miatt csak részben használható erre a célra, de azért megnéztem szemüvegben is, továbbra is a War Thunderrel. Valószínűleg ennél jobb szimulátoros élményed akkor lehet csak, hogyha van mozgó széked, ami a megfelelő erőviszonyoknak megfelelően dobál téged jobbra-balra. Nem is fűznék hozzá többet, csak azt, hogy kezdem átgondolni a jövő évi költségvetési terveimet. 

Végezetül pedig ismét elérkeztem az Elite-hez. Körülbelül 20 perc után már otthonosan irányítottam a hajót, tudtam melyik gomb mit csinál, csak egyszer lövettem le magam, amikor véletlen elővettem egy olyan zónában a fegyverzetet, ahol nem kellett volna. A kezem pihenhetett a hosszú utazások alatt, mindennek megvolt a maga helye és még életemben nem tettem le űrállomásra ilyen könnyen a gépemet. Minden úgy működött, ahogy szerettem volna, az érzékenység szuper volt és amitől féltem, hogy a gázkar nem áll meg az útjának közepén, se okozott problémát, mert egy gomb segítségével rükvercbe kapcsolhatjuk a gépünk vele.

Galéria megnyitása

Galéria megnyitása grid_on

Konklúzió

Amikor visszavettem a kezembe a Thrustmastert és repkedtem vele War Thunderben. A helyzet az, hogy azt hittem rosszabb élményben részem. Mármint a Logitech után. De azt kell mondanom, hogy egészen kellemesen helyt áll a Thrustmaster T.Flight Hotas X is, bár kétségtelen, hogy nem tudtam olyan finom manővereket csinálni vele, mint az X52-vel és mindenben elmarad modernebb riválisától, de egyáltalán nem gondolom rossz vezérlőnek. 

Szóval véleményem szerint a szituáció a következő, ha éppen új joysticken gondolkodsz magadnak vagy egy családtagodnak. A Thrustmaster T.Flight Hotas X sokkal többet nyújt, mint amit az ára vagy a kinézete sugall. Biztos nem építeném be egy milliárd dolláros űrsikló vezérlőrendszerébe, de nem véletlenül ajánlott darab.  Igazi pozitív csalódás a javából és ennek következtében ár/érték tekintetében verhetetlen. Ha valakinek csak néha támad kedve szimulátorozni, ezt bátran merem ajánlani. VR szemüvegben pedig még csak nem is érdekel, hogy milyen a kinézete.

Mindkét vezérlő elgondolkodtatott, hogy melyiket és mikor szerezzem be, koca szimulátorosként magamnak viszont ésszerű döntésnek a Thrustmastert mondanám. Ha komoly fanatikusa vagy a repülő járműveknek, legyen az levegőben vagy űrben, akkor viszont nem kétséges, hogy megéri neked plusz tízezreket fizetni a Logitech X52 G Saitek Pro-ért. Hű barátod lesz, egy igazi szobadísz, ráadásul minden szituációra van megoldása. Félreértés ne essék, nem ő a legdrágább vagy legjobb joystick a piacon, de ha figyelembe veszem a tudását, akkor bizony nem is tűnik olyan soknak az, amennyit kérnek érte. Én biztosan meglepem majd magam az egyikkel és bárhogyan is fogok dönteni, rosszul nem fogok járni, ezt már érzem előre.

Kapcsolódó termékek arrow_backward arrow_forward
Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap