Jövőre debütál az Intel első sokmagos gyorsítója

Az ISC (International SuperComputing Conference) alkalmával az Intel néhány friss információval szolgált a MIC (Many Integrated Core - sok integrált mag) architektúrájával kapcsolatban. A sokmagos chipekkel már régóta foglalkozik a cég, az első próbálkozásuk a Larrabee volt, ami viszont sosem került kereskedelmi forgalomba, nem találták elég gyorsnak. Fejlesztői példányok azért készültek belőle, hogy lehessen készülni a jövőre, az Intel pedig folytatta a fejlesztéseket, mert határozott célja, hogy belép a HPC (High-Performance Computing) szegmensbe, ahol most az nVidia Teslái és az ATI FireStreamjei vannak.

Jövőre debütál az Intel első sokmagos gyorsítója

Az ISC (International SuperComputing Conference) alkalmával az Intel néhány friss információval szolgált a MIC (Many Integrated Core - sok integrált mag) architektúrájával kapcsolatban. A sokmagos chipekkel már régóta foglalkozik a cég, az első próbálkozásuk a Larrabee volt, ami viszont sosem került kereskedelmi forgalomba, nem találták elég gyorsnak. Fejlesztői példányok azért készültek belőle, hogy lehessen készülni a jövőre, az Intel pedig folytatta a fejlesztéseket, mert határozott célja, hogy belép a HPC (High-Performance Computing) szegmensbe, ahol most az nVidia Teslái és az ATI FireStreamjei vannak.

A Larrabee projekt kiváló alappal szolgált a MIC chipek fejlesztéséhez, melyekben x86-os processzormagok vannak és társprocesszorként képesek működni az adott rendszerben. Ahogy az a korábbi hírek alapján már tudható, az Intel egyes partnerei számára elérhetővé tette a Knights Ferry MIC prototípusait, amelynek segítségével előkészítheti a terepet az első kereskedelmi forgalomba kerülő MIC számára, amely Knights Corner néven debütál majd a nem is oly távoli jövőben. A Knights Corner esetében a vállalat ugyanazt a 22 nm-es gyártástechnológiát alkalmazza majd, amit a jövő tavasszal megjelenő Ivy Bridge processzoroknál is használni fog (a Knights Ferry prototípus esetében még 45 nm-es gyártástechnológiát alkalmazott a vállalat).

A mostani bemutató alkalmával a Knights Ferry teljesítményéről kaphattak némi képet a látogatók, hála az Intel partnereinek, akik között a CERN, a Forschungszentrum Juelich, a Liebniz SuperComputing Centre és a Korea Institute of Science and Technology Information is jelen van.

A hivatalos sajtóközlemény szerint az Intel MIC (Many Integrated Core) architektúrájának sajátosságai miatt a Xenon processzorokra írt alkalmazások rendkívül gyorsan és egyszerűen átültethetőek a Knights Ferry szoftverfejlesztő platformra, így azok kiaknázhatják a MIC termékben rejlő lehetőségeket. Az eredetileg Xeon processzorokhoz fejlesztett és optimalizált szoftverek a programozási modell hasonlóságai miatt órák alatt optimalizálhatóak az Intel MIC architektúrájára, amelynek eredményeként az adott feladat esetében sikerült 650 GFLOP/s feletti teljesítményt elérni. Az Intel illetékesei egyébként úgy fogalmaztak, hogy "aki Xeon processzorra tud alkalmazást fejleszteni, az MIC processzorra is tud". (Azért mi ehhez hozzátennénk, hogy igen, ha ki tudja használni SIMD lehetőségeket)

A Knights Ferry névre keresztelt MIC prototípusa ugyan első ránézésre olyan, mint egy videokártya, de mégsem az (a Larrabee anno még az is lett volna). Az AMD és az Nvidia megoldásaival ellentétben az Intel a meglévő x86-os mikro-architektúrát használja a termék esetében (mint a processzorainál). A Knights Ferry egyébként 32 x86-os maggal rendelkezik, 2 GB-nyi GDDR5-ös fedélzeti memóriát tartalmaz és PCI Express csatolófelületen kapcsolódik az adott rendszerhez, amely egy vagy több Xeon processzorból áll.

Az Intel egyik munkatársa, Anthony Neal-Graves korábban néhány érdekességet is elárult a Knights Ferry-vel kapcsolatban. A prototípus az SGEMM benchmarkban teraFLOP/s-os nagyságrendű számítási teljesítmény elérésére is képes volt. A hírek szerint a Knights Corner, a Knights Ferry utódja, amely jövőre kerül forgalomba, már nem 32, hanem 50 vagy több x86-os magot tartalmaz majd, így a fentebb említett teljesítményszint könnyedén  a duplájára ugorhat. Hogy ezt a teljesítmény jobban el tudjuk helyezni, nézzük, hogy a riválisok HPC szegmensbe szánt megoldásai hasonló helyzetben mire képesek. A szakemberek szerint az Nvidia leggyorsabb, M2090-es Tesla gyorsítókártyája 800-900 GFLOP/s-os számítási teljesítményt tud felmutatni ugyanebben a tesztprogramban, míg az AMD leggyorsabb FireStream terméke nagyjából kétszer ekkora számítási teljesítmény elérésére képes. Nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy 2012-ben megjelenik az Nvidia Kepler kódnévre keresztelt GPU architektúrája, amely a jelenlegi, Fermi kódnévre keresztelt megoldásokhoz képest akár háromszor nagyobb teljesítményt is kínálhat. Furcsa tény, hogy az Intel csak a Knights Ferry egyszeres pontosságú teljesítményéről adott eddig képet, a dupla pontosságúról nem, pedig a HPC szegmens képviselőit igencsak érdekelné, hogy mire képes a MIC ebben a tekintetben (elviekben csak feleződnie kéne a teljesítménynek).

Számítási teljesítmény ide vagy oda, az már biztos, hogy a Intel együttműködik az SGI-vel, a Dell-lel, a HP-vel, az IBM-mel, a Colfax-szal és a Supermicro-val annak érdekében, hogy elkészülhessenek az első, Knights Corner köré épülő szerverkonfigurációk, amelyek 2012-ben kerülhetnek forgalomba.  Azt egyelőre még csak megbecsülni sem lehet, hogy az Intel Knights Corner-je mire megy majd a következő generációs AMD és Nvidia GPU architektúrák köré épülő termékekkel szemben, de az már jól látszik, hogy a gyártóval a jövőben számolniuk kell a HPC szegmens résztvevőinek. Izgalmas jövő elé nézünk, az már egyszer biztos.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward