A vikingek hódításai, mindennapjai és harcosai az elmúlt idők újra felkapott témájává váltak. Együtteseket (Amon Amarth, Tyr, Ensiferum), játékokat (The Banner Saga, War of the Vikings, Viking: Battle for Asgard) és egy nemrég indult sorozatot is megihletett a skandináv mitológia az évek során. Főként a harcosok, a hőstettek és a csaták világa az, ami feldolgozásra, megjelenítésre került. Nem újdonság ez, hiszen a fantasy irodalomra, Tolkien műveire, és megannyi más történetre is ihletőleg hatott a tündék, törpök, óriások és istenek gazdag, hősies és intrikus világa. Így érkezünk meg a Jotunhoz, ami a kanadai Thunder Lotus Games csapat bemutatkozó címe.
Hősünk hosszú éveket töltött azzal, hogy harcossá képezze magát, szüleitől bátorságot, kitartást és bölcsességet kapott. Felnőtté válása napján megkapta csatabárdját is, amely első útjára hivatott elkísérni. Thora, ki nevét a mennydörgés istenéről kapta, hajóra szállt, hogy messzi vidékeken csatázzon, majd dicsőséget szerezve gazdag zsákmánnyal térjen vissza, hőshöz, az elődökhöz méltóan. Hogy az istenek akarták-e így, azt nem tudni, de a vihar hullámsírba vetette a harcosokat, hajójukkal együtt, és ami a legrosszabb, próbatételek, harcosként megjárt csatamezők és hőstettek híján ez dicstelen halált jelent. Így Valhalla kapui örökre zárva maradnak Thora előtt, hacsak olyan próbákkal és kihívásokkal nem néz szembe, ahol magukkal az istenekkel kell megküzdenie, így elnyerve figyelmüket és elismerésüket. Nőként semmivel sem kevesebb harcosként, mint bármely férfi, és amíg képes még egy lépést tenni, még egy csapást kiosztani, addig ellenségei jól teszik, ha félik nevét.
Utunk Ginnungagap-ból indul, ez az üresség, a limbo, vagyis a káosz, ahol a forma, a mérték és a tartalom nélküli semmi tanyázik. Innen nyílnak a kapuk, melyek elvezetnek a világfához (Yggdrasil), annak gyökereihez (Hvelgelmir), Brokkr kovácsműhelyéhez és még megannyi birodalomba. Egy igazi harcos azonban nem csak karja erejében és fegyvere gyorsaságában bízik. Elméje is éles és edzett, mint a legjobb minőségű acél, amelyből a hősök fegyvereit kovácsolják. A harcban is megjelenik ez, hiszen nem elég nagyot csapni, az időzítés és az önvédelem is fontos. Utunkon gyakorta találkozunk kisebb, ügyességünket próbára tevő feladattal, ahol a nyers erő és a földet rengető csapás mit sem ér. Hasonló a helyzet a logikai feladványoknál, ahol eszünkkel nyerünk csatát, miközben a csillagképek történetét és hasonló rejtélyeket fejtünk meg az istenek világában barangolva. Kóborlásunk közepette pedig jutalomként képességeket is kapunk az istenektől, erejük egy szilánkja képében. Így például csapásainkat Mjölnir, Thor kalapácsának ereje hatja át, sebeinket pedig Frigg istennő gyógyereje forrasztja be, de Lokitól is elleshetünk néhány piszkos trükköt.
Nincs sok harc a játékban, a pályákon a logikai feladványok, a tájékozódás dominál egészen addig, amíg el nem jutunk a rúnaköveket megszerezve egy-egy boss harchoz. Itt minden eddig elfojtott és felgyülemlett frusztrációnkat kiélhetjük. Ellenségünk hatalmas, egyre keményebben támad, sok mechanikát alkalmaz, vagyis összességében egy nagyon hangulatos, MMO-k raidbossaihoz hasonló összecsapásban lehet részünk, ha elég bátrak vagyunk szembenézni egy-egy birodalom urával. A hangulata mellett a nehézsége miatt is használtam a raidboss hasonlatot. Ha valaha is úgy érezte valaki, hogy a 10-20-30 fős csapatnál jobban tudná megoldani, és majd ő megmutatná mit tud, az a jó hír, hogy itt lehetősége van rá. Ezek a harcok ugyanis rettentő kemények, minden korábban megszerzett HP növelésre, speciális képességre szükségünk lesz, hogy megverjük (Lokit egyre jobban utálom…) az adott terület istenét. A grafika rajzolt, csodaszép és az utolsó pixelig áthatja az északi mitológiából merített rengeteg történet, figura, név és helyszín, stílusa pedig monumentalitásával, színeivel és a karakterekkel együtt nagyon szerethető és szemet gyönyörködtető elegyet képez.
A közösségi finanszírozás, az „indie lélek” és a minőségi tartalom keveredésének lehet szemtanúja az, aki szán az idejéből a Jotunra. Még tanító jellege is van a játéknak, mivel az ismerős/ismeretlen szavaknál egyre gyakrabban találtam magam azon, hogy a netet bújom a jelentését, vagy a hátterét kutatva. Így nemcsak az jár jól, aki szívének kedves skandináv mitológiában akar elmerülni, de az is, aki kíváncsi, vagy egyszerűen csak el akar merülni egy igényesen összerakott, kihívást jelentő csatákat felvonultató világban. Bárhogy is dönts, tudd, az istenek tekintete követni fogja utad!
