Miután a Microsoft bejelentette, hogy 7,5 milliárd dollárnyi készpénzért egy az egyben megvásárolta a ZeniMax Mediát, hirtelen felhördült a játékipar. Egy csapásra nyolc új, sikeres stúdió csatlakozott az Xbox-részleghez, akik hoztak magukkal elképesztő mennyiségű legendás szellemi terméket, elég csak olyanokra gondolni, mint a The Elder Scrolls, a Fallout, a Doom, a Dishonored, a Wolfenstein vagy éppen a Prey.
Piaci elemzők, köztük a Wedbrush szakértője, Michael Pachter is egyetért abban, hogy a felvásárlás elsősorban majd az Xbox Game Pass-szolgáltatást teszi még vonzóbbá - egyértelmű, hogy a Microsoft erre, valamint az Xbox Game Pass Ultimate-tel járó streamelési lehetőségre koncentrál majd a jövőben, nem pedig szigorúan a konzolos platformokra.
Márpedig azt már biztosan tudjuk, hogy az összes first party játékhoz hasonlóan a ZeniMax alá tartozó címek is az első nap bekerülnek majd a Game Pass felhozatalába.
Ezzel együtt Pachter arra számít, hogy amikor olyan exkluzív játékok befutnak majd Xboxra (és PC-re), mint a The Elder Scrolls 6, vagy előtte még a Bethesda teljesen új fejlesztése, a Starfield, az igenis segíteni fog a Microsoftnak a Sony elleni küzdelemben.
A kezdeti időszakban ennek az egésznek nem sok hatása, azonban 2021 után, amikor ténylegesen elkezdenek megjelenni a játékok a ZeniMax ernyője alól, ezek végső soron system sellerként funkcionálhatnak majd. Összességében Pachter úgy véli, hogy körülbelül 2-4 millió olyan játékos lehet majd, aki alapvetően kizárólag PS5-öt vett volna, azonban emiatt inkább az Xbox mellett dönt.
De hogyan reagálhat erre a Sony?
A Sony az utóbbi időben inkább "kisebb" felvásárlásokkal erősített. Azért az idézőjel, mert a legutóbb megvásárolt Insomniac Games például egyáltalán nem tekinthető kis stúdiónak, de akkor is csak egy darab stúdióról van szó, ami ráadásul régóta kiváló kapcsolatot ápol a Sonyval.
Megvizsgálva a potenciális lehetőségeket a felvásárlásra, az olyan óriások egyértelműen kiesnek a Sony látóteréből, mint az Electronic Arts, a Ubisoft, vagy az Activision, azonban a Square Enix, a Konami, vagy akár a Sega nem lenne kizárható.
Pachter szerint azonban ezek nem jelentenének igazán jó vételt. Egyrészt ezek a kiadók japánok, a játékaik rendkívül sikeresek Japánban, és mindenképpen megjelennek PS5-re, hiszen a szigetországban sosem volt, és valószínűleg sosem lesz igazán népszerű az Xbox. Ráadásul a piaci elemző úgy véli, hogy a Final Fantasy már nem olyan system seller, mint régebben volt, illetve a Metal Gear Solid közel sem ér olyan sokat, mint régen, hiszen már nem áll mögötte Hideo Kojima.
Ehhez hasonlóan a piaci elemző szerint a Silent Hill, a Castlevania, és a Pro Evolution Soccer sem akkora címek, amikkel kifejezetten nagyobb mennyiségű konzolt lehetne eladni önmagukban.
Pachter szerint azonban a Warner Bros. Interactive nagyon is jó célpont lehetne a Sony számára, és néhány hónappal ezelőtt még eladó is volt - az AT&T azért akart megválni tőle, hogy némileg csökkenteni tudja az adósságát, azonban végül ettől elálltak, ugyanis túl értékesnek tartják a játékrészleget. De persze egyáltalán nem kizárt, hogy az AT&T meggondolja magát, ha egy megfelelő árat hall - főleg azután, hogy a ZeniMax is elment 7,5 milliárdért.
Pachter úgy véli, hogy a Sony már bizonyította a Spider-Mannel, hogy remekül be tudja illeszteni a játékot a portfóliójába, így ha megkapnák a Batmant, azzal is tudnának mit kezdeni, mint ahogy a Mortal Kombat is jól illeszkedne a first party felhozatalba, hiszen ezen a fronton nincs exkluzív játéka a Sonynak, mióta mind a Tekken, mind a Soul Calibur multiplatform lett.
A kérdés, hogy egyáltalán ténylegesen szükség van-e újabb felvásárlásokra? A Sony jelenleg 13 belsős stúdióval rendelkezik, akik viszonylag jól képesek lefedni a különböző műfajokat, ezek mellé pedig elég lehet finanszírozni egy-egy külsős fejlesztő játékát, hogy néha becsússzon egy-egy third-party exkluzív is. Vagy, ahogy az utóbbi időben láthattuk, időleges exkluzivitást vásárolni olyan címekre, mint a Final Fantasy 16.
