Jó ötlet késleltetni a COVID-19 elleni védőoltások második adagját?

A szakma véleménye erősen megoszlik a kérdésben, a rendelkezésre álló adatok pedig még korántsem elégségesek annak eldöntéséhez, hogy mennyire jó ez a stratégia.

Jó ötlet késleltetni a COVID-19 elleni védőoltások második adagját?

Bár az első vakcinák már engedélyt kaptak, és világszerte megkezdődött a COVID-19 elleni oltás, amely minden idők legnagyobb oltókampányának ígérkezik, az elmúlt hónap alapján úgy tűnik, hogy a vakcináció elég lassan halad ahhoz képest, ahogy a SARS-CoV-2 – különösen annak új változatai – fertőz. A jelenleg az Európában engedélyezett védőoltások (a Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinája, illetve az egyelőre csak az Egyesült Királyságban engedélyezett AstraZeneca oltása) az alkalmazási leírás szerint két dózisban hatásosak, amelyeket 28, illetve 21 nap különbséggel javasolt beadni. (Az AstraZeneca oltóanyagánál kicsit más a helyzet, ott a 4–12 héten belül javasolt beadni a második adagot.)

Mivel a gyártási kapacitások egyelőre korlátozottak, és nem egészen tudni, milyen oltóanyagból mikor és mennyi érkezik, az országok többsége egyelőre úgy oldja meg a két adagos vakcina biztosítását, hogy csak a rendelkezésre álló készletek felét adják be, a másik felét pedig elteszik az első adagot megkapottaknak. Az Egyesült Királyságban azonban úgy döntöttek – és ezt más országok is fontolgatják –, hogy annak érdekében, hogy minél több embert minél hamarabb, legalább egy adaggal beoltsanak, nem tartalékolnak a második adagra, hanem inkább megnyújtják a két dózis között eltelt időt, hogy legyen ideje beérkezni az ehhez szükséges szállítmányoknak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mondjuk egy Pfizer-vakcinát kapott páciensnek a javasolt 4 hét helyett akár 12 hetet is várnia kell a második dózisra.

A szakértők (köztük neves brit immunológusok is) ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az adagolás ilyen jellegű megváltoztatása problematikus lehet, és nincs elég adat, ami alapján meg lehetne mondani, hogy a módosított időzítéssel hogyan változik a vakcinák hatásossága és a védettség ideje (igaz, az utóbbiról normál adagolás mellett is keveset tudni, mivel még nem telt elég idő a kísérletek kezdete óta). A kutatók továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy az ilyesfajta változások, ha nem áll mögöttük tudományos bizonyíték, komolyan megrengethetik a lakosság bizalmát a vakcinákban.

Galéria megnyitása

De mit lehet tudni a módosított oltási rendről? A szokatlanul nagy létszámmal zajlott klinikai vizsgálatok során tapasztalt, kiemelkedően magas, a tünetes COVID-19 megelőzésében 95, illetve 94,1%-os hatásosságot mutató Pfizer/BioNTech- és Moderna-vakcinák esetében a hatásosságot a már említett, javasolt adagolási forgatókönyv mellett mérték. Az előbbi oltóanyag esetében azt is megállapították ugyan, hogy az első adag beadása után két héttel már 82%-os hatásosságot mutat, de arra vonatkozóan nincs információ, hogy ez a védettség hosszabb távon kitart-e, minthogy a negyedik hét elteltével mindenki megkapta a második dózist.

Az immunológiai adatok ráadásul azt mutatják, hogy a második, emlékeztető oltás után jelentősen növekedett az antitestes immunválasz.

Ami a Moderna vakcináját illeti, ennek esetében a klinikai teszteken egy kis létszámú, nem randomizált csoporton azt is vizsgálták, hogy egyetlen dózisban mennyire hatásos a vakcina. Az oltóanyag egy hónappal a beadás után 80,2%-ban bizonyult hatásosnak a tünetes COVID-19 megelőzésében, de ezt követő utánkövetési adatokról egyelőre nem tudni, vagyis semmi bizonyíték arra, hogy egy adag hatékony védelmet nyújtana ezen túl is (önmagában, vagy az esetlegesen csak három hónapra érkező második adag megkapásáig).

Az AstraZeneca vakcinája esetében, ahogy már említettük, egy kicsit más a helyzet, mivel az Oxfordi Egyetem kutatóival közösen fejlesztett védőoltás klinikai vizsgálatai során 4–12 hét telt a két adag beadása között. Ez a vakcina, amely egy módosított csimpánz adenovírus révén juttatja be a sejtekbe a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét, egyébként meglehetősen ellentmondásosan eredményeket produkált. Egy köztes elemzés szerint két teljes dózis beadása esetén 62,1%-ban volt hatásos, amikor viszont elsőre csak fél adagot adtak be, majd ezt követte egy teljes dózis, 90%-os volt a hatásosság.

Utóbbi adat sok tekintetben rendkívül ígéretes lenne, ha nem derült volna ki utólag, hogy a módosított adagolás egy hiba eredménye volt, amit a fejlesztők először megpróbáltak eltitkolni, és azt ráadásul nem randomizáltan kapták az alanyok, hanem csak bizonyos korcsoportokba tartozók kerültek bele a szórásba, ők is elég kevesen. Így lehet, hogy az mRNS-vakcinákkal versenyképes hatásossági eredmény valóban annak köszönhető, hogy a kisebb kezdőadag jobban imitálja a természetes fertőzést, és hatékonyabban mozgatja meg az immunrendszert. De az is lehet, hogy csak arról van szó, hogy a módosított adagolást olyanok kapták, akiknél eleve kisebb volt a tünetes COVID-19 kialakulásának kockázata. Ennek ügyében jelenleg újabb klinikai vizsgálatok folynak.

Galéria megnyitása

Az AstraZeneca kapcsán van ugyanakkor a legjobb információ az egy dózis hatásosságáról: ez a fejlesztők elemzése alapján 22 nap és 12 hét között mérve 73% volt (vagyis érdekes módon magasabb, mint két teljes adag esetén, bár ezt az adatot kevesebb résztvevő alapján mérték). A brit hatóságok mindenesetre továbbra is két teljes dózist javasolnak az oltóanyagból, 4–12 hét eltéréssel beadva. Ezt alátámasztja, hogy a második dózis után itt is megugrott az antitestek szintje. A növekedés mértéke hasonló volt akár 4, akár 12 hét telt el a két adag között, sőt, a fejlesztők egyik nyilatkozata szerint a hosszabb kihagyás akár fokozottabb hatásossághoz is vezethet saját új, előzetes adataik szerint.

Utóbbi az immunológusok szerint nem lenne meglepő, a probléma inkább azzal van, hogy nem tudni, a két dózis beadása között mennyire sebezhetőek a beoltottak, mivel bizonytalan, hogy az első adag mennyi ideig nyújt védelmet.

A második adag gyors beadásának célja tehát nem az, hogy erősebb legyen az immunválasz, hanem hogy minél hamarabb kialakuljon a biztos, klinikailag igazolt szintű védettség (ami, ahogy már említettük, az mRNS-vakcinák esetében rendkívül magas szintű).

Ami a második dózis teljes elhagyását illeti, az mRNS-vakcinák esetében ez biztosan hiba lenne, állítják a szakértők. Az adatok alapján ugyanis az emlékeztető oltás jelentősen fokozza az immunválaszt. Ez egyébként nyilvánvalóan a fejlesztés során is felmerült, és nem véletlenül döntöttek a két dózisos adagolás mellett: mindenkinek egyszerűbb lett volna, ha egy dózissal is hatásosak ezek az oltóanyagok, de a rendelkezésre álló korábbi kutatások és a fejlesztés során nyert immunológiai adatok alapján a két dózis sokkal hatásosabbnak mutatkozott. Az egy adagos megoldással tovább az is probléma lehet, hogy ha az túl gyenge immunválaszt produkál, teret adhat a vírusnak az olyan mutációkra, amelyek teljesen hatástalanná tehetik a védőoltást.

A jelenleg terítéken levő, tudományosan talán leginkább megalapozott ötletnek az adagok megfelezése tűnik a fiatalabb korosztályok esetében, de ennek meglépése is további vizsgálatokat igényel. Ezt Donald Trump azóta lemondott, de még pár hétig hivatalban maradó főtanácsadója, Moncef Slaoui vezette elő január elején. Elmondása szerint a Moderna klinikai vizsgálatai során a 100 mikrogrammos teljes adag felét kapó résztvevők ugyanolyan jellegű és erősségű immunválaszt produkáltak, mint a teljes adagot kapók. Ezek a vizsgálatok azonban a 2. fázisban zajlottak, így arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy a fél adagok mennyire hatásosak a tünetes betegség kialakulásának megelőzésében.

A dózisok nagyságának és ütemezésének módosítására tehát egyelőre egyszerűen nincs elég bizonyíték. Lehetséges, hogy a britek húzása bejön, és a kitolt második dózisokkal gyorsabban fognak tudni beoltani több embert, hasonló hatásossággal, mint ami a javasolt adagolás mellett várható. Ha pedig a két adag beadása közötti hosszabb időre is fennmaradnak a szigorú korlátozások (amire jelenleg van esély), azzal talán az esetleges sebezhető időszakot is biztonsággal át lehet hidalni az egyszer már beoltottaknál. Az ilyen jellegű módosításoknak ugyanakkor valóban megvan annak a veszélye is, hogy ha nincsenek mögöttük azokat megalapozó adatok, megrengethetik a bizalmat az oltásokban.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap