A Nature Aging című szaklapban július 3-án közzétett eredmények alapján a kérdéses fehérje idősödő majmokban alkalmazva képes javítani a kognitív funkciókat, ami idővel akár emberekben is a neurodegeneratív betegségek újfajta kezeléséhez vezethet.
A klotho egy természetesen előforduló fehérje, amely a kor előrehaladtával csökken a szervezetünkben. Korábbi, egereken végzett kutatások igazolták, hogy a klotho injektálásával meg lehet hosszabbítani az állatok életét, és növelhető a szinaptikus plaszticitás, vagyis az idegsejtek közötti kommunikáció szabályozásának képessége a szinapszisoknak nevezett idegi csomópontokban. A klotho fehérje egyébként Klóthó görög istennőről kapta a nevét, aki a sors fonalát alakító Moirák (latinul Párkák) egyike, és az halandók életének fonalát fonja.
Az új vizsgálat során idős, átlagosan 22 év körüli rhesusmajmok kognitív képességeit vizsgálták a klotho egyszeri injekciója előtt és után. Ennek során a kutatók a térmemóriát tesztelték: a majmoknak a vizsgáló által elrejtett finomság helyére kellett emlékezniük. Az eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője, Dena Dubal, a Kaliforniai Egyetem kutatóorvosa a tesztet ahhoz hasonlítja, mintha felidéznénk, hol hagytuk az autónkat egy parkolóban, vagy ha néhány perccel egy számsor hallása után emlékeznénk arra. Az ilyen feladatok az életkor előrehaladtával egyre nehezebbé válnak.
A majmok a klotho beadása után lényegesen jobban teljesítettek a tesztekben: az injekció előtt az esetek 45%-ában azonosították helyesen a csemege helyét, míg az injekció beadása után ez az arány 60% volt. A javulás ráadásul legalább két hétig fennállt. Az egerekkel végzett korábbi vizsgálatokkal ellentétben a majmoknál a klotho viszonylag alacsony dózisban volt hatásos, ami összetettebbé teszi az eredmények értelmezését, mivel a korábban feltételezettnél árnyaltabb hatásmechanizmusra utal, mondják a szakértők.
Az egyelőre ugyanis nem világos, hogy a klotho beadása pontosan hogyan fejti ki ezt a hatást, vagy hogy miért ilyen tartós. Maga a klotho nem képes átjutni a vérből az agyba, és a mechanizmus feltárásához meg kell találni, hogy milyen közvetítőkön keresztül, és mire hat. De az új vizsgálat mindenképpen reményt ad a produktív folytatásra, és a szakértők azt remélik, hogy rövidesen sor kerülhet az emberi tesztelésre is.
Gøril Rolfseng Grøntvedt, a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem neurológusa egyetért azzal, hogy további munkára van szükség a felmerülő kérdések megválaszolásához. Grøntvedt és csoportja korábban úgy találta, hogy azoknál az Alzheimer-kóros betegeknél, akiknek természetes módon magasabb a klotho szintje, általában kisebb mértékű a kognitív károsodás, mint azoknál, akiknek alacsonyabb a fehérje szintje. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a klotho mesterséges növelése jótékony hatású lehet. Grøntvedt szerint a fehérje hatásmechanizmusának jobb megértése döntő fontosságú lesz a klinikai lehetőségek megfelelő kiaknázásához.
