A kutatás eredményeiről egyelőre csak egy sajtóközleményben számoltak be a szakértők, így nem ismerni a vizsgálat pontos adatait, és az egyelőre szakmai ellenőrzésen sem esett át. Viszont ha az eredmények valóban helytállók, ez lehet az első terápia, amely képes segíteni a legsúlyosabb állapotú betegeken.

A széles körben elérhető, olcsó dexametazont a RECOVERY nevű brit kutatás keretében próbálták ki COVID-19-betegeken az Oxfordi Egyetem kutatói. A kutatás alanyai közül 2104 véletlenszerűen kiválasztott betegnek napi 6 milligramm dexametazont adtak be szájon át vagy injekció formájában. A páciensek állapotának alakulását aztán 4321 hagyományos, tüneti kezelést kapott beteg eredményeivel vetették össze.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a lélegeztetésre szoruló betegek körében a dexametazon 35 százalékkal, az lélegeztetésre nem, de oxigénre szorulók körében 20 százalékkal csökkentette a halálozási arányt. A mortalitás 28 nap után a nem szteroiddal nem kezelt kontrollcsoportban a lélegeztettek körében 41 százalék, a csak oxigént igénylők körében 25 százalék volt, a dexametazon kezeltek körében pedig 28 százalékra, illetve 20 százalékra esett vissza (mindkét eredmény statisztikailag szignifikáns). A semmiféle légzéstámogatást nem igénylő betegek körében a szteroid nem javított a halálozási mutatókon.

Peter Horby, a kutatás vezetője elmondása szerint eredményeik alapján a dexametazon az első hatóanyag, amely igazoltan életmentő hatású lehet a COVID-19 esetében, így a szert minden olyan beteg esetében el kellene kezdeni alkalmazni, akinek oxigénre van szüksége. Ami nem is lesz olyan nehéz feladat, hiszen egy olcsó, világszerte hozzáférhető gyógyszerről van szó, amelyet akár azonnal be lehet vetni. A kutatásban résztvevő szakértők egyébként annyira meggyőzőnek találták az eredményeket, hogy június 8-án lezárták a RECOVERY-kutatás dexametazonos kezelési ágát, és a szteroid kapcsán az általános használat bevezetésére koncentrálnak a közeljövőben. (Közben persze a projekt keretében tovább folytatják más, a COVID-19 ellen potenciálisan hatásos szerek tesztelését is.)

Azt is a RECOVERY egyik alkutatása során demonstrálták a szakértők, hogy a hidroxiklorokin nem jár terápiás előnyökkel a kórházban kezelt betegek esetében. Hétfőn részben az utóbbi vizsgálat eredményeire alapozva az amerikai FDA vissza is vonta a maláriagyógyszer sürgősségi alkalmazási engedélyét, amely a SARS-CoV-2 fertőzöttek kezelésében széles körben lehetővé tette a hidroxiklorokin használatát.

A kutatók már a járvány korai időszakában rájöttek, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés két szakaszra bontható, amelyek nagyon eltérő beavatkozást igényelhetnek. Ennek megfelelően láttak neki a potenciálisan használható gyógyszerek tesztelésének is. Ezek első csoportjába olyan antivirális szerek tartoznak, amelyek közvetlenül a vírusra hatnak. Ilyen a remdesivir, amelyről elsőként bizonyosodott be, hogy terápiás hatása lehet a COVID-19 esetében. A jelenlegi ismeretek szerint a remdesivir csökkenti a betegség időtartamát, arra vonatkozóan azonban egyelőre nincsenek meggyőző adatok, hogy életeket is mentene.

A második csoportba azon hatóanyagok tartoznak, amelyek akkor vethetők be, amikor a beteg olyan súlyos állapotba került, hogy már nem csak a vírusfertőzés a probléma, hanem az immunrendszer is, amely elkezdi megtámadni a tüdőszöveteket. Az orvosoknak meggyőződésük volt, hogy ebben a fázisban már csak úgy lehet eredményeket elérni, ha a vírus megcélzása mellett az immunválaszt is mérséklik.

Az első ígéretes szernek ehhez a Roche méregdrága, Actemra nevű, tocilizumab hatóanyagú gyógyszere tűnt, amelyet eredetileg a reumatoid artritisz kezelésére fejlesztettek ki, de korábban sikeresen használták egyes rák immunterápiák során is az immunválasz mérséklésére. Az Actemra kapcsán azonban egyelőre nem sikerült jótékony hatást igazolni, bár jelenleg is zajlanak vonatkozó vizsgálatok.

A dexametazon elsőre egyáltalán nem tűnt ígéretes választásnak, mert bár tompítja az immunválaszt, sokan úgy vélték, hogy ezt túl általánosan és hirtelen teszi. Az egészségügyi hatóságok által kiadott ajánlásokba, amelyek a potenciálisan jótékony gyógyszereket ismertetik a kezelőorvosok számára, így eddig nem is került bele a szteroid. Ez azonban rövidesen megváltozhat, feltéve, hogy a kutatás eredményeit kiállják a független szakértők vizsgálatait is.