A japán kormányzat az európai és az amerikai vezetéssel együtt azon dolgozik, hogy minél vonzóbbá tegye a térséget a félvezetőipari beruházások számára, ez ugyanis mind gazdasági, mind pedig technológiai szempontból kulcsfontosságú az ország számára. Ahogy az EU és az USA, úgy Japán is állami támogatásokkal próbálja magához csábítani a félvezetőipari nagyvállalatokat, viszont arra is ügyelnek, hogy a fontos technológiák, a szellemi tulajdon, valamint a bizalmas adatok ne kerülhessenek rossz kezekbe. Lényegében azt próbálják megakadályozni, hogy Kína vagy Oroszország hozzájusson a Japánban üzemet építő vállalatok féltett titkaihoz, és arra kötelezi az állami támogatásban részesülő félvezetőipari beruházásokat, tartsák be a szabályokat.

Azok a nagyvállalatok, amelyek bármekkora mértékű állami támogatás mellett teremtenek új munkahelyeket, építenek új gyárakat, vagy éppen bővítik meglévő üzemegységeiket, speciális szabályokkal találkozhatnak, amelyek logikusak és viszonylag könnyen betarthatóak. A Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által kidolgozott szabályok között jelen van az a kitétel, hogy az érzékeny információkat tartalmazó szerződéseket csak korlátozott számú munkavállalóval lehet megosztani, az aláírásukhoz pedig dedikált személyeket kell kijelölni. Ezzel az óvintézkedéssel már alapból csökkenthető annak a veszélye, hogy véletlenül kikerüljenek a bizalmas információk a Japánban üzemelő gyáregységekből – akár más, illetéktelen cégekhez, országon belül, akár Japánon kívülre. A szándék az, hogy az értékes technológiákat és a tudást Japánon belül tartsák, ez ugyanis az ország gazdasági erejét tekintve fontos szempont.

A japán állam több nagyvállalatot is támogat, ezek között jelen van egyebek mellett a Micron, a TSMC, illetve a Rapidus is. Utóbbi egy startup, amely az IBM-mel, valamint európai partnerekkel működik együtt az új gyártástechnológiák fejlesztésében. Az persze még kérdéses, hogy az új japán szabályozások milyen hatással lesznek az országon belül működő vállalatok működésére, különös tekintettel a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos területekre.

A japán vezetés számára fontos, hogy visszacsábítsák a csúcstechnológiával dolgozó félvezetőipari szereplőket az országba, valamint szeretnék javítani a szuperszámítógép-fürtök szegmensében betöltött pozíciójukat is. Ezt állami támogatásokkal próbálják hatékonyan kivitelezni, ezzel egy időben pedig próbálják védeni is a több tízmilliárd dollárnyi „befektetést”, valamint az ennek eredményeként létrejövő technológiai fejlesztéseket is.

A fenti igazából nem meglepő, hiszen az USA is bevezetett néhány szabályt azzal kapcsolatban, milyen kitételeknek kell teljesülniük az állami támogatásban részesülő félvezetőipari beruházók esetében. Ezek a cégek nem építhetnek üzemeket bizonyos országokban, például Kínában és Oroszországban, valamint nem működhetnek együtt olyan vállalatokkal, amelyek biztonsági kockázatot jelentenek. Amennyiben a szabályokat megsértik, akkor az állami támogatást vissza kell fizetniük. Alighanem Japánban is ez vár azokra az államilag támogatott beruházókra, akik nem tartják be a kormányzat által megalkotott szabályokat.