A japán kormányzat a korábbi beszámolók szerint már egy ideje azon dolgozik a háttérben, hogy a különböző chipgyártó eszközök exportját a jelenlegihez képest korlátozzák, ezzel igazából az Amerikai Egyesült Államok és Hollandia mögé zárkózhatnak fel, már ami a kínai chipgyártás fejlődését minél inkább megnehezítő törekvéseket illeti.

A hivatalos bejelentés alapján nem kevesebb, mint 23 olyan eszköz exportját korlátozzák, amelyekre mindenképpen szükség van a félvezetőgyártás különböző munkafolyamatainál. Ezek között a szilícium ostyát polírozó és tisztító eszközök mellett a mintázó gépek, az immerziós litográfiai gépek, az EUV maszk tesztelő eszközök, illetve egyéb termékek is szerepelnek. A gépeket tíz nagy japán vállalat készíti, köztük jelen van a Nikon, a Screen Holdings, a Tokyo Electron és a Lasertec is. A múlt pénteken bejelentett döntés életbe lépésének van némi átfutási ideje, ennek köszönhetően ténylegesen majd csak júliustól kezdhetik alkalmaznia friss szabályokat, azaz addig még sok fontos gépet beszerezhetnek a kínai vállalatok.

Érdekesség egyébként, hogy az új japán exportszabályozás bejelentésekor egyetlen szó sem esett Kínáról, illetve arról, hogy az új szabályozás kifejezetten a kínai félvezetőipari törekvéseket szeretné ellehetetleníteni az Amerikai Egyesült Államokkal és Hollandiával együttműködve. A japán exportszabályozások speciálisnak tekinthetőek azoknál a termékeknél, amelyek kettős felhasználásúak – civil és katonai –, ezeket ugyanis a deviza- és külkereskedelmi ellenőrzési törvény szabályozza.

Azok a termékek, amelyek szerepelnek az exportszabályozási listán, külön engedély nélkül szállíthatóak külföldre, de csak abba a 42 országba, amelyek barátságosnak vagy prefereált kereskedelmi partnernek minősülnek – mint például Tajvan vagy Szingapúr –, a többi ország esetében azonban külön exportlicencre van szükség. A csavar itt van, ugyanis Kína nem szerepel az említett kivételes országok listáján, vagyis a 23 frissen listázott félvezetőipari gyártóeszköz Kínába történő exportjához külön engedélyre lesz szükség minden esetben.

A japán kormányzat szerint az új exportszabályozás nem érinti azokat a területeket, amelyek nagy piacnak minősülnek, épen ezért a kereskedelmi teljesítményre gyakorolt hatása korlátozott lesz. Hogy az új exportszabályozás mennyire fog fájni Kínának? Az elkövetkező időszakban kiderül. Az  viszont biztos, hogy a kínai YMTC már a tavaly októberben, az amerikai kormányzat által bevezetett exportkorlátozások következtében is kénytelen volt leépítéseket foganatosítani, és a kínai SMIC is nehéz helyzetbe kerül, ha bővíteni szeretné 14 nm-es gyártókapacitását, ez ugyanis majdnem lehetetlenné válik.