Japán elsőként nyert ki földgázt egy tengeri metánhidrát-mezőből

A Nankaj-árokban található lelőhely a számítások szerint egy évszázadig képes lehet kiszolgálni a fosszilis energiahordozókban meglehetősen szegény szigetország energiaigényeit.

Japán elsőként nyert ki földgázt egy tengeri metánhidrát-mezőből

Egy fúróhajó tetején megjelenő lángcsóva adta hírül a hét elején a világnak, hogy Japánnak sikerült elsőként az óceán fenekén található metán-hidrátból földgázt kitermelnie. A metán-hidrát különféle gázok (főleg metán) és víz alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson megszilárdult instabil elegye. A gyúlékony jégként is ismert anyag egy köbmétere energiatartalom szempontjából 160-180 köbméter földgáznak felel meg.

Több tenger mélyén is találtak már több száz méter vastag metánhidrát-mezőket, de az elegy a sarkköri jégben, és a tundra fagyott talajában is bőséggel fellelhető. Egy ilyen mezőt azonosítottak Japán partjaitól ötven kilométerre keletre, a Nankaj-árokban is. A számítások szerint a lelőhely egy évszázadig képes lehet kiszolgálni a fosszilis energiahordozókban meglehetősen szegény szigetország energiaigényeit.

Több ország is rendelkezik hasonló metánhidrát-mezőkkel, köztük az Egyesült Államok és Oroszország is, azonban mindeddig nem sikerült megfelelő módot találni a lelőhelyek kiaknázására. A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után azonban a japán tudósok minden korábbinál nagyobb elszántsággal vetették bele magukat az atomenergián kívüli energiatermelési lehetőségek kutatásába, így a metán-hidrát kitermelésének lehetséges módjaiba is.

A sikeres tesztfúrást az állami kézben levő Nemzeti Kőolaj-, Földgáz- és Fémtársaság (JOGMEC) hajtotta végre. Ennek során 300 méter mélyre fúrtak le a felszín alatt 1000 méterre található tengerfenékben. A furatból aztán kiszivattyúzták a tengervizet, így csökkent a metán-hidrátot stabilizáló nyomás, és földgáz szabadult fel az elegyből, amely aztán egy csövön keresztül a fúróhajóra áramlott.

A mostani teszt során a kinyert gázt rögtön el is égették, és a tényleges kitermelés további teszteket követően várhatóan 2018 környékén indulhat meg. Addig azonban számos kérdés vár megválaszolásra. A felvetődő problémák legnagyobbika, hogy a kristályos szerkezetű metán-hidrát nagyobb tömegben való eltávolítása destabilizálhatja a tengerfeneket, ami földcsuszamlásokhoz és még ki tudja mihez vezethet. A másik gond, hogy ha a feltárás alatt lévő mezőről ellenőrizetlenül szökni kezd a gáz, az a tengervízbe beleoldódva elsavasíthatja a környéket, és károsíthatja az élővilágot. Az alacsonyabb vizekben kezdeményezett bányászat pedig még ennél is jelentősebb kockázatokkal járhat: ha a metán bejut a légkörbe, jelentősen felgyorsíthatja a globális klímaváltozást.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward