A héten fontos kilövés vár a SpaceX-re, amely ha minden jól, megy a holdkutatást is bekapcsolja a magánűriparba. A Floridából startoló Falcon-9 ugyanis több más teher mellett egy izraeli gyártmányú landolóegységet is felvisz, amely a tervek szerint két hónap múlva száll le a Holdra. Ha ez sikerül, a Beresit nevű egység lesz az első magánpénzből fejlesztett űrjármű, amely eljutott egy másik égitestre.
A Beresit a SpaceIL nevű cég munkája, és a mostanra győztes nélkül lefújt Google Lunar X Prize keretében kezdett el készülni. A nemzetközi vetélkedés célja egy magánűrjármű Holdra juttatása lett volna, amit azonban végül senkinek sem sikerült határidőn belül megvalósítani. A SpaceIL munkatársai ennek ellenére folytatták a munkát, és immár tényleg karnyújtásnyira vannak a küldetés indulásától.
Ha a Beresit eljut a Holdra, rövidke, két naposra tervezett pályafutása alatt képeket készít majd a felszínről, illetve fedélzeti magnetométerével az égitest mágneses terét is vizsgálja. A leszállás tervezett helye a Mare Serenitatis nevű terület, ahol úgy tűnik, hogy mágneses anomáliák tapasztalhatók, amelyeket a SpaceIL szeretne alaposabban felderíteni. A mérések első köre után a landolóegység újra begyújtja meghajtóit, és ugrik egyet, hogy demonstrálja, ezzel a technológiával lehetséges a Hold több pontjának vizsgálata.
Bár a küldetés tudományos célkitűzései nem különösebben nagyszabásúak, ha sikerül kivitelezni az irányítók terveit, a Beresheet fontos állomást jelenthet az űrkutatás történetében. Egyrészt ez lehet az első izraeli űreszköz a Holdon, másrészt ahogy már említettük, ez lehet az első olyan űreszköz egy másik égitest felszínén, amely túlnyomó részben magánpénzből készült. A küldetés 90 millió dolláros költségvetéséből ugyanis mindössze 2 millió dollár érkezett az izraeli államtól, a többit pedig magánemberek, elsősorban a dél-afrikai Morris Kahn és egy Izraelt támogató amerikai alapítvány, az Adelson Family Foundation adta össze.
Bármennyire is jönnek fel az utóbbi időben a magáncégek az űriparban, a terület döntően még mindig állami monopóliumnak számít. Még az olyan, az űrutazás képét lassan átformáló cégek, mint a SpaceX is csak azért tudnak tartósan fennmaradni a piacon, mert a fejlesztés és a gyártás egy része állami támogatásból megy. A holdraszállás pedig egyike azon területeknek, ami eddig csak nagy nemzetek állami projektjei keretében sikerült. Mostanáig három ország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína jutott el a Holdra űreszközeivel, és hozzájuk, ha minden jól megy, még idén csatlakozhat India is. A SpaceIL sikere tehát óriási eredmény lenne, hiszen ezúttal egy kis ország aprócska magáncége valósíthatja meg azt, ami ennyire kevés pénzből még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült.
A Beresit küldetése így ténylegesen új korszakot nyithat a holdkutatásban: úgy tűnik, hogy lassan tényleg eljutunk arra a pontra, hogy annyit fejlődött a technológia, és a magáncégeknek köszönhetően annyira lement a kilövések ára, hogy a Hold felszíne kisebb fejlesztői csoportok számára is elérhető közelségbe kerül.
Ami a küldetés menetét illeti, a Falcon-9 közép-európai idő szerint péntek hajnalban, 2:45-kor indul útnak. A Beresit a rakéta másodlagos terhe, vagyis először egy másik műholdat raknak ki majd, mielőtt az izraeli járművet elliptikus pályára állítanák. A következő két hónap során a Beresit minden alkalommal, amikor földközelbe kerül, begyújtja hajtóműveit, így pályája egyre elnyújtottabbá válik. Így jut majd el a Hold közelébe, ahol befogja a másik égitest gravitációja. A landolóegység a tervek szerint három kört tesz meg a Hold körül, mielőtt lassan megpróbál leereszkedni annak felszínére.
A négylábú Beresit saját műfajában meglehetősen picike: a 1,5 méter magas, 2 méter átmérőjű űrjármű 585 kilogrammjával a legkisebb ember alkotta objektum lehet, amely eljut a Holdra. Az egységgel való kommunikációba a SpaceIL saját földi állomásainak használata mellett a NASA is besegít majd: az amerikai űrügynökségé az a lézertükör, amely segítségével a járművet nyomon követik menet közben, a SpaceIL használhatja a rádiótávcsövekből álló mélyűri hálózatot, és az LRO szonda is „ránéz” majd a Holdra leérkezett járműre. Cserébe az izraeliek megosztják a mágneses mérési adatokat a NASA-val.
