Izraelben december 20-án kezdtek oltani a német-amerikai fejlesztésű vakcinával, és mivel jelenleg itt a legnagyobb az átoltottság, mindenki érdeklődve figyeli, hogyan vizsgázik élesben az oltóanyag. Egy nemrégiben kiszivárgott, még nem közzétett tanulmány állításai szerint az eredmények több mint biztatóak, amellett ugyanis, hogy a Comirnaty néven forgalmazott, mRNS-alapú vakcina szinte teljesen (egy szombati, független hatósági jelentés szerint 99 százalékosan) megszünteti a halálos kimenetelű COVID-19 kockázatát, 89,4%-osan hatásosan előzi meg a laborban kimutatható fertőzéseket is. (A tanulmányt az izraeli egészségügyi minisztérium és a Pfizer kutatói jegyzik.)

Ez pedig végre választ adhat arra a kérdésre, hogy a vakcinák (legalábbis ez a vakcina), a betegség magas arányú megelőzésén kívül arra is képesek-e, hogy a fertőzés átadását gátolják. A kiszivárgott adatok szerint igen, ha ugyanis a beoltottakban az esetek majdnem 90 százalékában annyira gyorsan reagál az immunrendszer a vírus jelenlétére, hogy az kimutathatatlan a szervezetben a laborvizsgálatokkal, az minden bizonnyal azt jelenti, hogy a vírust a beoltott átmeneti hordozó nem is tudja továbbadni másoknak. Vagyis nem áll fenn annak a veszélye, hogy a vakcináltak kis mennyiségben ugyan, de hordozni és esetlegesen terjeszteni is tudják a vírust, amely őket ugyan jó eséllyel nem betegíti meg, de másokat esetleg igen. (Ez eddig nem volt világos, ugyanis az eddig kiértékelt klinikai vizsgálatok során a beoltás utáni fertőzőképességet nem vizsgálták a szakértők.)

Az eredmények persze óvatosan kezelendők, hiszen még publikációra sem nyújtották be ezeket, és a kutatásnak vannak gyenge pontjai, mivel a kiértékelés során azt például nem vették figyelembe, hogy a tesztelés mértéke eltérő volt a vakcinált és a nem vakcinált csoportban. Így lehetséges, hogy az eredmények túlértékelik a vakcina fertőzőképességet gátló hatását. Hogy pontosan mennyivel, annak felméréséhez további adatokra lesz szükség.

Az ugyanakkor ígéretes, hogy a vizsgált időszakban (január 17. és február 6. között) Izrealben a fertőzések 80 százalékát már a gyorsabban terjedő, fertőzőképesebb brit variáns, a B.1.1.7 okozta. Ha a vakcina valóban nagy arányban képes ennek terjedését is mérsékelni, az különösen jó hír lehet. Február 6-ig egyébként a 15 év feletti izraeli lakosság nagyjából 27 százalékát oltották be teljesen (vagyis esetükben az adatgyűjtés idején több mint hét nap telt el a második dózis beadása után, jelenleg egyébként már 32 százalék felett járnak).

Hogy a britnél jóval aggasztóbb, dél-afrikai variáns ellen mennyire sikeres a vakcina, azzal kapcsolatban Izraelben még nincs elég adat, bár már ez a vírustörzs is megjelent az országban. A laborvizsgálatok alapján az utóbbi B.1.351 nevű változattal szemben egyelőre minden vakcina mérsékeltebb hatásosságot mutat, de azt még nem tudni, hogy ez mit jelent a tényleges fertőzések esetében, különösen ami a vakcinák és  súlyos esetek kapcsolatát illeti.

A még nem publikált tanulmány eredményei alapján egyébként a vakcina 93%-ban hatásos a tünetes COVID-19 kialakulásának megelőzésében (a klinikai vizsgálatok alatt 95%-os hatásosságot állapítottak meg erre), és az is kiderül az adatokból, hogy a beoltott korosztályokban legalább ilyen mértékben csökkent a fertőzöttek között azok aránya, akik kórházi kezelést igényeltek és/vagy belehaltak a betegségbe. Ahogy korábban említettük, egy másik elemzés szerint a halálos kimenetelű esetek arányát az izraeli vizsgálatok alapján 99 százalékkal csökkenti a vakcina.

Ha megerősítést nyer, hogy az oltás a vírus átadását is hatékonyan gátolja, az azt jelentené, hogy van realitása a nyájimmunitás megvalósulásának, vagyis elég lesz a lakosság bizonyos százalékát (az ezzel kapcsolatos becslések elég változatosak, de 60–85% közötti arányról beszélnek a szakértők) ahhoz, hogy a járvány terjedése leálljon és a többiek is magas fokon védettek legyenek. Ami a beoltottak kisebb száma mellett azért is ideális lenne, mert még magas oltási hajlandóság mellett is sokan vannak olyanok, akiket egy darabig még semelyik vakcinával nem lehet beoltani koruk vagy egészségi állapotuk miatt. Az izraeli hatóságok szerint, ha sikerül fenntartani az eddigi oltási tempót és lesz kit oltani, a 60 százalékos átoltottság márciusban megvalósulhat.

A Comirnaty kapcsán egyébként a napokban két másik érdekes és biztató hír is napvilágot látott. Az egyik, hogy egy szintén izraeli adatokon nyugvó, a Lancetben publikált tanulmány szerint a vakcina egyetlen dózisban is magas szinten hatásos lehet egy darabig: 9000 egészségügyi dolgozó adatai alapján 2–3 héttel a beadás után egyetlen dózis 85 százalékos védelmet nyújt a tünetes megbetegedéssel szemben, és 75 százalékosat, ha a tünetmentes, laborban detektált eseteket is beszámítják. Az immunreakciók monitorozása alapján a szakértők szerint ez  a szintű védettség valószínűleg hónapokig megmarad, bár ezt élesben egyelőre nem tesztelték.

A másik izgalmas, és az oltási rendet potenciálisan átíró hír, hogy a Pfizer–BioNTech vakcinát a gyártók új vizsgálatai szerint nem kell feltétlenül mínusz 70 °C-on tárolni, hanem két hétig mínusz 15–25 °C-on, vagyis egy sima mélyhűtőben is eláll az oltóanyag, ami jelentősen megkönnyítheti a logisztikát.