A Samsung Foundry háza táján nincs minden rendben, legalábbis erre utalnak a legfrissebb iparági pletykák, amelyek most elég sötét képet festenek a dél-koreai vállalat félvezetőipari bérgyártói üzletágával kapcsolatban. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a dolgok jelenlegi állása miatt eléggé nagy esély van rá, hogy a vállalat végül nem vezeti be az 1,4 nm-es gyártástechnológiáját 2027 folyamán, ami hosszabb távon jelentősen befolyásolhatja a versenyképesség alakulását, természetesen negatív irányban.

A döntés mögött az húzódhat, hogy az SF3 node, azaz a 3 nm-es gyártástechnológia körül még mindig problémák vannak a kihozatali aránnyal, azaz még mindig nem sikerült elérni a kívánt szintet, ezzel egy időben pedig leállították az 5 nm-es és a 7 nm-es gyártósorokat, amelyek kihasználtsága finoman szólva sem volt optimális. Amennyiben az 1.4 nm-es csíkszélesség bevezetéséről letesznek, az jelentősen befolyásolhatja a vállalat félvezetőipari útitervének alakulását, beleértve az autóiparra koncentráló SF2A és SF2Z csíkszélességeket is.

A Samsung Foundry a Korea Economic Daily adatai szerint eléggé csapnivaló teljesítményt mutatott fel az elmúlt időszakban, ez pedig a piaci részesedés alakulására is rányomta bélyegét: a részesedés 8,2%-ra csökkent, miközben a TSMC a félvezetőipari bérgyártói szegmens 67,1%-át uralhatja. A dél-koreai vállalat továbbra is folytatja az SF2 node fejlesztését, amelyre egyebek mellett az Exynos 2600-as SoC épülhet, valamint továbbra is teljesíti a megrendeléseket a japán Preferred Networks esetében, de jelentősebb méretű, nagyobb megrendeléseket leadó ügyfeleket sajnos továbbra sem tud magához csábítani, leszámítva az amerikai exportkorlátozásokat elkerülni próbáló kínai megrendelőket. A nem túl ideális helyzet miatt szerkezeti átalakításokra lehet számítani a nem is oly távoli jövőben, az Exynos fejlesztőcsapatot például a Mobile Experience divízióba integrálhatják, de egyéb változtatások lehetősége is fennáll.

Azzal, ha a Samsungál kizárólag a meglévő gyártástechnológiák kihozatali arányának javítására fókuszálnak, elengedve az SF1.4-es csíkszélesség bevezetését, összességében azt kockáztatják, hogy hosszabb távon versenyhátrányba kerül a félvezetőipari bérgyártói divízió a HPC és az AI piacot célzó chipek terén. Ezzel egy időben az SF2Z node fejlesztése továbbra is folyik a háttérben, ennél a csíkszélességnél már a Backside Power Delivery technológiát alkalmazzák majd, ám az egyelőre kérdéses, pontosan mikor kerül sor a kereskedelmi bevezetésre, ez ugyanis attól is függ, mennyire hatékonyan sikerült orvosolni a szélesebb körben tapasztalható gyártási problémákat.

A Samsung Foundry vezetése előtt elég komoly időszak áll, amelynek során fontos döntéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a cég sikeressé válhasson a piacon – ezek a döntések lényegében azt határozzák meg, sikerül-e élvonalbeli csíkszélességeket kínálni, megfelelő kihozatali arány mellett, vagy lemaradásban próbálnak valamilyen szinten helytállni, amíg tudnak. A fejlett csíkszélességek köré épülő chipek gyártása és az új csíkszélességek fejlesztése ezzel egy időben nemcsak a Samsung, hanem az összes félvezetőipari bérgyártó számára kihívásokat tartogat majd, így a TSMC számára is. A kérdés az, hogyan veszik majd az akadályokat az egyes piaci szereplők, ez ugyanis jelentősen befolyásolja majd, hogyan tudnak érvényesülni az adott szegmensben.